Folyamatos adatrobbanásban élünk, elárasztanak az adatok. Hasznos információvá alakításukhoz többféle, az utóbbi időben általában bigdata-alapú módszereket használunk. De egyre gyakrabban előfordulnak esetek, amikor a kevesebb itt is több, és előnyösebb kevésbé komplex, de célirányosabb small data adatkészletekhez nyúlni – akár még az MI betanításánál is. ◼︎ Small data, big data A nagy adatot (big data-t) […]
Kevesebb adattal is működik az MI Read More »
Az informatikai projektek nem kis százaléka végződik valamilyen szempontból kudarccal – a mesterségesintelligencia-projektek esetében azonban mintha még magasabb lenne ez a szám. Számos oka van, hogy miért nem sikerül kiaknázni a technológiában rejlő előnyöket – de ezek mindegyike elkerülhető odafigyeléssel és tervezéssel. ◼︎ Az MI-megvalósítás göröngyös útja A generatív mesterséges intelligencia forradalmát követően a technológia
7 ok, ami miatt buknak a vállalati MI‑projektek Read More »
Az információs rendszerekre változatlanul a zsarolóvírusok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt, viszont úgy tűnik, nem következett be a ransomware-apokalipszis. 2024-ben jelentősen csökkent a támadóknak kifizetett összeg: a hatékonyabb hatósági fellépés, a nemzetközi zsarolóvírus-ellenes műveletek és az áldozatok kisebb fizetési hajlandósága a jelek szerint eredményre vezet. ◼︎ Kevesebben fizetnek Az előző évhez képest 2024-ben harmadával csökkentek
Elmarad a ransomware-apokalipszis Read More »
A kínai DeepSeek január közepén közkinccsé tett R1 modellje sokkolta a globális MI-fejlesztőközösséget és az amerikai Big Tech mamutvállalatok, különösen az Nvidia részvényárfolyamát. De valóban jobb a kínai, nyílt forráskódú nyelvi modell a csúcsra járatott szilícium-völgyi versenytársaknál? Milyen hatással van (és lehet) a kínai technológiai fejlesztésekre és a kínai mesterségesintelligencia-ökoszisztémára? Valóban zárul az olló Kína
Kínai MI: nagy ugrás vagy csak kis lépés? Read More »
Nemcsak az emberi, hanem a mesterséges intelligencia is tud tévedni. Az MI és különösen a nagy nyelvi modellek viszont sokszor másképp teszik ezt, mint az ember: nem az ismeretek hiánya, a tudatlanság vagy a fáradtság áll a háttérben. Ha csökkenteni akarjuk tévedéseik számát és ezzel növelni az MI-be vetett bizalmat, tudnunk kell, hogy mikor, miben
Tévedni nem csak emberi dolog Read More »
A generatív mesterséges intelligenciától már megszoktuk, hogy a betáplált utasítások alapján a korábban feldolgozott ismeretanyag alkalmazásával új tartalmakat – szöveget, számítógépes kódot, képet, hangot, videót – hozzon létre. Az MI-vel generálható tartalmak sora azonban itt nem ér véget: az additív gyártás 3D-modelljei is „teremthetők” vele. ◼︎ MI tervez, nyomtató végez Az elmúlt másfél-két évben
Szövegből 3D-nyomat Read More »
Újabb kedvelt sci-fi toposz kezd megvalósulni a szemünk előtt: a gondolatokkal vezérelt számítógépeké. A Neuralink már három sikeres agyi implantátum-műtétet végzett el, de az agy-számítógép interfészek terén egyre több cég versenyez egymással. Hol tartunk most, mi várható a közeli jövőben, és melyek a meghatározó vállalatok? ◼︎ Agy-számítógép interfészek Az idegtechnológiát (is) forradalmasítani akaró Elon Musk
Amikor a gondolat irányítja a számítógépet Read More »
Egy uniós felmérés szerint az Egyesült Államokkal, de különösen a terület világvezetőjével, Dél-Koreával szemben Európa lemaradt az egy dolgozóra jutó robotok számában, vagyis a technológia munkahelyi, otthoni és szolgáltatásszerű alkalmazásában – magyarán mindenben. Mi áll a lemaradás hátterében, és kezelhetők-e az okok például német mintájú robotikai stratégiával? ◼︎ Nehéz lesz a felzárkózás A technológiai fejlődés,
Lemaradásban az európai robotika Read More »
Az utóbbi években a mesterséges intelligencia, különösen a generatív MI fejlesztése annyira felpörgött, hogy a robotika nem tudja követni ezt a tempót, pedig a két terület hagyományosan sok szállal kapcsolódik egymáshoz. Hamarosan azonban ezen a téren is eljöhet az áttörés a fizikai világot leképező és újrateremtő modellek révén, ami nagy lökést adhat az önvezető járművek
Az MI a fizikai világba költözik Read More »
Japán kutatók a gyakran csak meghatározott alkalmazásokra korlátozódó korábbi célgépeken túlmutató, általános rendeltetésű optikai kvantumszámítógépet fejlesztettek. A rendszer a kvantumszámítások „zajos”, átmeneti korszakából a gyakorlati alkalmazásokhoz vezető út fontos állomása lehet. Miért hasznosak a fotonok, hogyan segítik a szélesebb körű telepítéshez elengedhetetlen méretezhetőséget, a kvantumbitek számának növelését, összességében pedig mitől különleges az új gép? ◼︎
Többcélú kvantumgép készült Read More »