Ugrásszerűen megnőtt az igény az informatikusok iránt az elmúlt években, már most több tízezer szakember hiányzik a piacról, ami akadályozza a szektor gyorsabb növekedését. Az ITBUSINESS által megkérdezett piaci szereplők igyekeznek minél többet tenni a helyzet megváltoztatásáért, azonban az is egyértelmű, hogy hatékony állami beavatkozás nélkül erre kevés az esély.
Nemzetközi szakkiállításokon történő megjelenések támogatása, üzleti utak szervezése – többek között ezekkel segíti a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) az infokommunikációs szektor hazai szereplőinek külpiaci megjelenését. A startupok külön programot kapnak, amelynek keretében már több ígéretes üzlet is született.
Az infokommunikációs megoldások területét tartják az egyik leggyorsabban növekvő szegmensnek a szakemberek Magyarország exportján belül, és a piaci szereplők erőfeszítéseit most már kormányzati stratégia is támogatja. Az uniós pályázatok mellett normatív támogatásra, adókedvezményekre, illetve külön hitelgarancia-alapra is számíthatnak majd a hazai IT-cégek, amikor a globális piac meghódítására indulnak.
A magyar vállalkozások jó része még nem készült fel a digitalizáció jelentette kihívásokra, még kevésbé a lehetőségek megragadására. Változtatni kellene a szervezeten, a gondolkodásmódon, de sok múlik az informatikai vezető személyén is.
Már régóta hangoztatom több olyan biztonsági szakemberrel együtt, akik szívükön viselik a szakma sorsát, hogy az IoT-eszközök biztonsága, pontosabban biztonság nélkülisége előbb-utóbb visszaüt. És tessék, idén újabb IT-történelmi eseménynek lehettünk a tanúi, mikor nemrég internetre kötött webkamerák, bébiőrök, intelligens otthoni meteorológiai állomások, rosszul beállított wifi routerek több tízmillióiból álló zombi hadsereg sikeres támadást indított egy amerikai DNS-szolgáltató ellen. Lengré Tamás, az ASC ügyvezető igazgatójának írása.
A világ digitalizációja megállíthatatlanul halad előre az élet minden szegmensét lefedve. Az ipar területén megjelenik a digitális ikertestvér, mely kockázatok nélküli kísérletezést tesz lehetővé. A biztonság, az IoT, a mesterséges intelligencia (MI), az analitika magyar viszonylatban is fontos marad.
Idén is megkértük a szakmai szervezetek vezetőit, hogy értékeljék az infokommunikációs szakmapolitika elmúlt egy évét. A kijelölt és követett irányokkal mindenki egyetért, ám a megvalósítás sebessége többek szerint még hagy kívánnivalót maga után.
Elindult a Szupergyors Internet Projekt és a Digitális Jólét Programjának megvalósítása, de az igazán nagy fejlesztések idén elmaradtak. Mintha a közszféra erőt gyűjtött volna, hogy aztán jövőre annál nagyobb lendülettel vesse bele magát a kitűzött célok megvalósításába.
A hazai KKV-k digitális felkészültségén bőven van mit fejleszteni, ezért is fontosak az olyan, a tudatosságot erősítő kezdeményezések, mint a Modern Vállalkozások Program – mondta el az ITBUSINESS-nek adott interjúban Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Az év végén 40 milliárd forintos pályázat jelent meg a cégek IT-fejlesztéseinek támogatására.
Ugrásszerűen megnőtt az igény az informatikusok iránt az elmúlt években, már most több tízezer szakember hiányzik a piacról, ami akadályozza a szektor gyorsabb növekedését. Az ITBUSINESS által megkérdezett piaci szereplők igyekeznek minél többet tenni a helyzet megváltoztatásáért, azonban az is egyértelmű, hogy hatékony állami beavatkozás nélkül erre kevés az esély.
Nemzetközi szakkiállításokon történő megjelenések támogatása, üzleti utak szervezése – többek között ezekkel segíti a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) az infokommunikációs szektor hazai szereplőinek külpiaci megjelenését. A startupok külön programot kapnak, amelynek keretében már több ígéretes üzlet is született.
Az infokommunikációs megoldások területét tartják az egyik leggyorsabban növekvő szegmensnek a szakemberek Magyarország exportján belül, és a piaci szereplők erőfeszítéseit most már kormányzati stratégia is támogatja. Az uniós pályázatok mellett normatív támogatásra, adókedvezményekre, illetve külön hitelgarancia-alapra is számíthatnak majd a hazai IT-cégek, amikor a globális piac meghódítására indulnak.
A magyar vállalkozások jó része még nem készült fel a digitalizáció jelentette kihívásokra, még kevésbé a lehetőségek megragadására. Változtatni kellene a szervezeten, a gondolkodásmódon, de sok múlik az informatikai vezető személyén is.
Már régóta hangoztatom több olyan biztonsági szakemberrel együtt, akik szívükön viselik a szakma sorsát, hogy az IoT-eszközök biztonsága, pontosabban biztonság nélkülisége előbb-utóbb visszaüt. És tessék, idén újabb IT-történelmi eseménynek lehettünk a tanúi, mikor nemrég internetre kötött webkamerák, bébiőrök, intelligens otthoni meteorológiai állomások, rosszul beállított wifi routerek több tízmillióiból álló zombi hadsereg sikeres támadást indított egy amerikai DNS-szolgáltató ellen. Lengré Tamás, az ASC ügyvezető igazgatójának írása.
A világ digitalizációja megállíthatatlanul halad előre az élet minden szegmensét lefedve. Az ipar területén megjelenik a digitális ikertestvér, mely kockázatok nélküli kísérletezést tesz lehetővé. A biztonság, az IoT, a mesterséges intelligencia (MI), az analitika magyar viszonylatban is fontos marad.
Idén is megkértük a szakmai szervezetek vezetőit, hogy értékeljék az infokommunikációs szakmapolitika elmúlt egy évét. A kijelölt és követett irányokkal mindenki egyetért, ám a megvalósítás sebessége többek szerint még hagy kívánnivalót maga után.
Elindult a Szupergyors Internet Projekt és a Digitális Jólét Programjának megvalósítása, de az igazán nagy fejlesztések idén elmaradtak. Mintha a közszféra erőt gyűjtött volna, hogy aztán jövőre annál nagyobb lendülettel vesse bele magát a kitűzött célok megvalósításába.
A hazai KKV-k digitális felkészültségén bőven van mit fejleszteni, ezért is fontosak az olyan, a tudatosságot erősítő kezdeményezések, mint a Modern Vállalkozások Program – mondta el az ITBUSINESS-nek adott interjúban Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Az év végén 40 milliárd forintos pályázat jelent meg a cégek IT-fejlesztéseinek támogatására.
