Ha egy kis IT-morzsát is igénybe veszünk mindennapjaink során, akarva-akaratlanul a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) segítségére szorulunk. Az ember alkotta technológia (egyelőre) nem válik okosabbá feltalálójánál, de a részfeladatok ellátásakor egyértelműen megkerülhetetlen.
Egyre komolyabb vitákat vált ki a sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló üzleti modell, amely egyrészt a fogyasztók és az innovatív vállalkozások számára nyit új lehetőségeket. A hagyományos működési formához ragaszkodó cégeknek azonban komoly gondokat okoz. A magyar taxisok elérték, hogy kivonuljon az Uber – kérdés, mi lesz a hasonló módszerrel dolgozó, de más területen tevékenykedő társaságokkal.
Korábban nem tapasztalt felfutásnak lehettünk tanúi az elmúlt egy évben az okos város projektek kapcsán, nemzetközi szinten és itthon is. A következő években a tágan értelmezhető okos város kezdeményezésekre itthon több mint 1200 milliárd forint áll rendelkezésre, az ehhez a területhez kapcsolódó megoldások piaca pedig 2020-ra globálisan elérheti az 1400 milliárd dollárt.
Semmit sem ér a modern infokommunikációs infrastruktúra és a kiváló szolgáltatások, ha a megcélzott közönség megfelelő tudás hiányában nem képes kihasználni azokat. A digitális kompetenciák fejlesztése ezért minden életkorban elsődleges fontosságú.
Az ERP rendszerek bevezetését és a webáruházak megvalósítását támogatják az EU-s pályázatok. ERP rendszereket főleg a kis- és középvállalkozásoknak lehet értékesíteni, ahol még telítetlen a piac. Az online kereskedelem kétszámjegyű növekedése ellenére a nyugati példák azt mutatják, még van hová fejlődni ezen a téren.
Lengré Tamás információbiztonsági szakértő, az ASC ügyvezető igazgatójának értekezése
A kiberbiztonság megkopott megközelítése, a tartsuk kívül a rosszfiúkat, egy olyan ideológia, mely kizárólag preventív eszközökre épít. Olyan megoldásokra, mint a tűzfalak vagy a biztonsági átjárók, melyek a bejövő csatornákat szűrik, és előre definiált szabályok alapján határozzák meg, hogy ki jöhet be és ki nem. Kétségtelen, hogy ezek az eszközök a mai napig a védelem fontos vonalát képezik. Azonban tudjuk, hogy a rosszfiúk egy része már bent van.
A szervezett támadásnak köszönhetően nincs az az IT-biztonsági csapat, amely minden támadást el tudna hárítani, az IT-nak a veszteségek menedzselésére kell felkészülniük. A magyar biztonsági piac motorját a nyilvánosságra kerülő vállalati incidensek jelentik, melyből szinte minden hónapra jut egy jelentősebb.
Rá sem ismerünk majd a hazai egészségügyre – legalábbis ami az adminisztrációs feladatok intézésének sebességét és bonyolultságát illeti –, ha a már eddig megfogalmazott e-egészségügyi fejlesztések megvalósulnak. Az ígéretek szerint már nem kell sokat várni az egységes, integrált rendszerekre és az előremutató kezdeményezésekre.
Milliárd számra kapcsolódnak egymáshoz az okos eszközök és termelik a vállalatoknak az üzleti előnyt jelentő adatsorokat. Az IoT technológia még keresi önmagát, a szakembereknek sem tiszta, hogy mely vonalat kövessék. Az összekapcsolt eszközök szolgáltatta adatokra, a big datára épülő vállalkozásoknak a tehetséges munkaerő hiánya és a gyorsan változó technológia jelenti a kihívást.
Ha egy kis IT-morzsát is igénybe veszünk mindennapjaink során, akarva-akaratlanul a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) segítségére szorulunk. Az ember alkotta technológia (egyelőre) nem válik okosabbá feltalálójánál, de a részfeladatok ellátásakor egyértelműen megkerülhetetlen.
Egyre komolyabb vitákat vált ki a sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló üzleti modell, amely egyrészt a fogyasztók és az innovatív vállalkozások számára nyit új lehetőségeket. A hagyományos működési formához ragaszkodó cégeknek azonban komoly gondokat okoz. A magyar taxisok elérték, hogy kivonuljon az Uber – kérdés, mi lesz a hasonló módszerrel dolgozó, de más területen tevékenykedő társaságokkal.
Korábban nem tapasztalt felfutásnak lehettünk tanúi az elmúlt egy évben az okos város projektek kapcsán, nemzetközi szinten és itthon is. A következő években a tágan értelmezhető okos város kezdeményezésekre itthon több mint 1200 milliárd forint áll rendelkezésre, az ehhez a területhez kapcsolódó megoldások piaca pedig 2020-ra globálisan elérheti az 1400 milliárd dollárt.
Semmit sem ér a modern infokommunikációs infrastruktúra és a kiváló szolgáltatások, ha a megcélzott közönség megfelelő tudás hiányában nem képes kihasználni azokat. A digitális kompetenciák fejlesztése ezért minden életkorban elsődleges fontosságú.
Az ERP rendszerek bevezetését és a webáruházak megvalósítását támogatják az EU-s pályázatok. ERP rendszereket főleg a kis- és középvállalkozásoknak lehet értékesíteni, ahol még telítetlen a piac. Az online kereskedelem kétszámjegyű növekedése ellenére a nyugati példák azt mutatják, még van hová fejlődni ezen a téren.
Lengré Tamás információbiztonsági szakértő, az ASC ügyvezető igazgatójának értekezése
A kiberbiztonság megkopott megközelítése, a tartsuk kívül a rosszfiúkat, egy olyan ideológia, mely kizárólag preventív eszközökre épít. Olyan megoldásokra, mint a tűzfalak vagy a biztonsági átjárók, melyek a bejövő csatornákat szűrik, és előre definiált szabályok alapján határozzák meg, hogy ki jöhet be és ki nem. Kétségtelen, hogy ezek az eszközök a mai napig a védelem fontos vonalát képezik. Azonban tudjuk, hogy a rosszfiúk egy része már bent van.
A szervezett támadásnak köszönhetően nincs az az IT-biztonsági csapat, amely minden támadást el tudna hárítani, az IT-nak a veszteségek menedzselésére kell felkészülniük. A magyar biztonsági piac motorját a nyilvánosságra kerülő vállalati incidensek jelentik, melyből szinte minden hónapra jut egy jelentősebb.
Rá sem ismerünk majd a hazai egészségügyre – legalábbis ami az adminisztrációs feladatok intézésének sebességét és bonyolultságát illeti –, ha a már eddig megfogalmazott e-egészségügyi fejlesztések megvalósulnak. Az ígéretek szerint már nem kell sokat várni az egységes, integrált rendszerekre és az előremutató kezdeményezésekre.
Milliárd számra kapcsolódnak egymáshoz az okos eszközök és termelik a vállalatoknak az üzleti előnyt jelentő adatsorokat. Az IoT technológia még keresi önmagát, a szakembereknek sem tiszta, hogy mely vonalat kövessék. Az összekapcsolt eszközök szolgáltatta adatokra, a big datára épülő vállalkozásoknak a tehetséges munkaerő hiánya és a gyorsan változó technológia jelenti a kihívást.
