Mára már természetes, hogy a mesterséges intelligencia által nyújtott pozitív hatásokból a vállalati informatikai hálózatok sem maradhattak ki. Cikkünkben a Juniper Mist AI-Driven Enterprise megoldásáról szeretnénk egy kis ízelítőt adni.
A digitális transzformáció egyik legjellemzőbb vonása a felhős szolgáltatások használatának robbanásszerű terjedése. Egyre többen veszik igénybe és egyre több dologra is használjak ezeket. Vadonatúj technológiák jönnek létre és terjednek el, lásd a hagyományos virtualizációt tovább gondoló konténeres megoldások, ezen konténeres rendszereket felügyelő management rendszerek, infrastructure as a code, és serverless megoldások.
Ma már szinte egyértelműnek vesszük, hogy a legtöbb hálózati forgalmunk titkosítva halad az interneten, és nem lehet túl egyszerűen lehallgatni. Sokan nem gondolnak bele, hogy milyen protokollok, illetve technológiák kellenek ennek a technikai megvalósításához.
Ha megnézzük a hálózatokkal és az IT-biztonsági megoldásokkal kapcsolatos mai trendeket, akkor legtöbbször azt láthatjuk, hogy a hálózati infrastruktúra és a védelmükre kifejlesztett megoldások egyre inkább együttműködnek egymással.
Az adatlopásokról, betörésekről szóló jelentések száma riasztó mértekben szaporodik, nap mint nap kapunk híreket a legkülönbözőbb ágazatokban bekövetkezett esetekről.
í‰vről évre egyre több IoT- és OT-eszköz jelenik meg a céges, illetve az otthoni hálózatokon. Egyre elterjedtebbek a különböző épület-automatizálási eszközök, okos szenzorok és egyéb megoldások, amelyek ugyan egyre kényelmesebbé teszik az életünket, ám sokan nem gondolnak a bennük rejlő biztonsági kockázatokra. Ez hatványozottan igaz azokban az esetekben, amikor például egy korábban (akár fizikailag megvalósított szeparáció miatt) biztonságosnak hitt környezetet – például víztisztító telepet, erőművet – az eszközgyártók felügyeleti megoldásai miatt össze kell kötni az internettel.
Egyre többször halljuk, hogy a jelszavakat el kell felejteni, és át kell térni valamilyen erős hitelesítési módszerre. Ezt igazolja az is, hogy napról napra több olyan adatszivárgás történik, ahol a támadók hozzáférési adatokat lopnak el, és ezzel óriási károkat okoznak a cégeknek. A hozzáférési adatokat érintő adatszivárgások és támadások számának évről évre történő növekedése mellett az így kiszivárgott jelszavak adatbázisa is folyamatosan nő, amit egy támadás esetén fel tudnak használni ellenünk.
Egyre többször merül fel az a probléma, hogy a hagyományos desktop antivírus és cégen belüli egyéb IT-biztonsági védelmi vonalak már kevesek. Az elmúlt évben a járványhelyzet alatt ez hatványozottan beigazolódni látszik. A dolgozók legtöbbször az irodán kívülről végzik a munkájukat – a felépített céges biztonsági rendszerek védelme nélkül.
Az elmúlt évek egyik nagy dilemmája volt a vállalatok számára, hogy engedjék-e a távoli munkát vagy sem. Az elmúlt hónapok eseményei átléptek ezen a kérdésen, és már csak az a kérdés, milyen eszközökkel és hogyan valósítható meg az otthoni munkavégzés biztonsága, ezen kapcsolatok felügyelete és a szükséges erőforrások megléte.
Bár az adatszivárgást megakadályozó megoldások a más területeken megjelenő új technológiák miatt mostanában kicsit háttérbe szorultak, de a DLP nem halott, sőt, aktuálisabb, mint valaha! Ezt jelzik a rendszeresen feltűnő adatszivárgásokról szóló hírek, és az ilyen eseményekkel kapcsolatos hatósági eljárások is. Úgyhogy a DLP köszöni szépen, jól van, folyamatosan fejlődik az aktuális IT-trendeknek és változó környezeteknek megfelelően, és egyre több szervezet dönt úgy, hogy aktív védelmi megoldással próbálja a kockázatait csökkenteni ezen a területen.
Mára már természetes, hogy a mesterséges intelligencia által nyújtott pozitív hatásokból a vállalati informatikai hálózatok sem maradhattak ki. Cikkünkben a Juniper Mist AI-Driven Enterprise megoldásáról szeretnénk egy kis ízelítőt adni.
A digitális transzformáció egyik legjellemzőbb vonása a felhős szolgáltatások használatának robbanásszerű terjedése. Egyre többen veszik igénybe és egyre több dologra is használjak ezeket. Vadonatúj technológiák jönnek létre és terjednek el, lásd a hagyományos virtualizációt tovább gondoló konténeres megoldások, ezen konténeres rendszereket felügyelő management rendszerek, infrastructure as a code, és serverless megoldások.
Ma már szinte egyértelműnek vesszük, hogy a legtöbb hálózati forgalmunk titkosítva halad az interneten, és nem lehet túl egyszerűen lehallgatni. Sokan nem gondolnak bele, hogy milyen protokollok, illetve technológiák kellenek ennek a technikai megvalósításához.
Ha megnézzük a hálózatokkal és az IT-biztonsági megoldásokkal kapcsolatos mai trendeket, akkor legtöbbször azt láthatjuk, hogy a hálózati infrastruktúra és a védelmükre kifejlesztett megoldások egyre inkább együttműködnek egymással.
Az adatlopásokról, betörésekről szóló jelentések száma riasztó mértekben szaporodik, nap mint nap kapunk híreket a legkülönbözőbb ágazatokban bekövetkezett esetekről.
í‰vről évre egyre több IoT- és OT-eszköz jelenik meg a céges, illetve az otthoni hálózatokon. Egyre elterjedtebbek a különböző épület-automatizálási eszközök, okos szenzorok és egyéb megoldások, amelyek ugyan egyre kényelmesebbé teszik az életünket, ám sokan nem gondolnak a bennük rejlő biztonsági kockázatokra. Ez hatványozottan igaz azokban az esetekben, amikor például egy korábban (akár fizikailag megvalósított szeparáció miatt) biztonságosnak hitt környezetet – például víztisztító telepet, erőművet – az eszközgyártók felügyeleti megoldásai miatt össze kell kötni az internettel.
Egyre többször halljuk, hogy a jelszavakat el kell felejteni, és át kell térni valamilyen erős hitelesítési módszerre. Ezt igazolja az is, hogy napról napra több olyan adatszivárgás történik, ahol a támadók hozzáférési adatokat lopnak el, és ezzel óriási károkat okoznak a cégeknek. A hozzáférési adatokat érintő adatszivárgások és támadások számának évről évre történő növekedése mellett az így kiszivárgott jelszavak adatbázisa is folyamatosan nő, amit egy támadás esetén fel tudnak használni ellenünk.
Egyre többször merül fel az a probléma, hogy a hagyományos desktop antivírus és cégen belüli egyéb IT-biztonsági védelmi vonalak már kevesek. Az elmúlt évben a járványhelyzet alatt ez hatványozottan beigazolódni látszik. A dolgozók legtöbbször az irodán kívülről végzik a munkájukat – a felépített céges biztonsági rendszerek védelme nélkül.
Az elmúlt évek egyik nagy dilemmája volt a vállalatok számára, hogy engedjék-e a távoli munkát vagy sem. Az elmúlt hónapok eseményei átléptek ezen a kérdésen, és már csak az a kérdés, milyen eszközökkel és hogyan valósítható meg az otthoni munkavégzés biztonsága, ezen kapcsolatok felügyelete és a szükséges erőforrások megléte.
Bár az adatszivárgást megakadályozó megoldások a más területeken megjelenő új technológiák miatt mostanában kicsit háttérbe szorultak, de a DLP nem halott, sőt, aktuálisabb, mint valaha! Ezt jelzik a rendszeresen feltűnő adatszivárgásokról szóló hírek, és az ilyen eseményekkel kapcsolatos hatósági eljárások is. Úgyhogy a DLP köszöni szépen, jól van, folyamatosan fejlődik az aktuális IT-trendeknek és változó környezeteknek megfelelően, és egyre több szervezet dönt úgy, hogy aktív védelmi megoldással próbálja a kockázatait csökkenteni ezen a területen.
