Egy uniós felmérés szerint az Egyesült Államokkal, de különösen a terület világvezetőjével, Dél-Koreával szemben Európa lemaradt az egy dolgozóra jutó robotok számában, vagyis a technológia munkahelyi, otthoni és szolgáltatásszerű alkalmazásában – magyarán mindenben. Mi áll a lemaradás hátterében, és kezelhetők-e az okok például német mintájú robotikai stratégiával?
◼︎ Nehéz lesz a felzárkózás
A technológiai fejlődés, különösen olyan területeké, mint a mesterséges intelligencia (MI), a szenzorok vagy a dolgok internete (IoT) növeli a robotikai/automatizációs megoldások iránti keresletet. Befektetők jelentős összegeket invesztálnak a robotokat hatékonyabbá, sokoldalúbbá tevő, a képességeiket javító kutatásokba és fejlesztésekbe, hogy a robotok egyre több területen végezzenek el egyre komplexebb feladatokat.
A piacon nő az ember mellett, közös munkatérben dolgozó, együttműködő robotok (collaborative robots vagy cobots) iránti kereslet, mert a hagyományos ipari robotokkal összehasonlítva ezeket a gépeket könnyebb használni, biztonságosabbak, üzemeltetésük pedig költséghatékonyabb.
A Távol-Kelet élen jár
A világ robotpiaca dinamikusan fejlődik: 2024 szeptemberében 4 281 585 robot dolgozott a világ gyáraiban, üzemeiben, ami 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A leggyorsabb fejlődést a távol-keleti régió mutatja: a régió a becslések szerint 2027 végéig a globális növekedés 38 százalékát adhatja.
A folyamat motorja a szinte minden szektorban, de elsősorban a gyártásban, a logisztikában, az egészségügyben és a mezőgazdaságban terjedő automatizáció. Ugyanakkor, a munkaerő magasabb költsége és bizonyos országokban (jellemzően Japánban) az elöregedő lakosság miatt a szolgáltatórobotok iránt is nő az igény. Az éllovasoknak Dél-Korea, Japán és Kína számít, a terület mindhárom országban komoly állami támogatásban részesül.
Az amerikai robotikai szektor növekedését ugyanazok a trendek, például az automatizáció mozgatják, mint a kelet-ázsiait, és a kulcsszektorok is azonosak. A kormányzati támogatás és az enyhülő szabályozás szintén segíti a terület fejlődését.
EU: nőhet a lemaradás
Európa mind az ipari robotikában, mind a szolgáltatásokat és háztartási munkát végző robotok alkalmazásában is jelentősen lemaradt – derül ki az új uniós Versenyképességi iránytűből. Az Európai Bizottság – a Nemzetközi Robotszövetségre (IFR-re) hagyatkozó – becslése alapján az Egyesült Államokban 295, a területen évek óta vezetőnek számító Dél-Koreában 1012 robot jut tízezer alkalmazottra, addig az EU-ban ez a szám csak 219. Ráadásul az előrejelzések alapján az EU robotikai piaca a következő években is lassabban fejlődik, mint a két másik régióé. (Lásd a „10000 dolgozóra jutó robotok száma” című grafikont!)
Vagyis, ha a mostani trendek folytatódnak, a lemaradás tovább növekszik, tehát az Uniónak sürgősen lépnie kell, ha véget akar vetni a negatív tendenciának. A robotikai lemaradás a gazdaság más szegmenseire is kihat, így a problémát mindenképpen kezelni kellene.
Európa legnagyobb robotpiaca Németország. Az ottani, összesen 350 millió eurós kerettel gazdálkodó High-Tech Strategy 2025 kutatásfejlesztési és innovációs programban külön akcióterv szerepel a robotikai fejlesztésekre. A tervek része a kutatási központok szorosabb együttműködésének, a hozzáértő munkaerő képzésének és a kutatási eredmények konkrét alkalmazásokban történő hasznosulásának támogatása. A német példát – a helyi specifikumokat és a hosszú távú szempontokat figyelembe véve – összeurópai szinten és a többi tagállamban is lehetne követni, például több cobot fejlesztését megcélzó támogatásokkal.
A Horizont Európának, az EU 2027-ig szóló, kulcsfontosságú (százmilliárd dolláros) kutatási és innovációs keretprogramjának legfontosabb céljai az Unió technológiai és tudományos alapjainak megerősítése, az innovációs kapacitás és a versenyképesség növelése. Ezen belül az Európai Bizottság 183,5 millió dollárt biztosít a robotikára a 2023-2025-ös munkaprogramban. A terület elvileg ugyanolyan kitüntetett jelentőségű, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány, a tiszta energiára történő átállás és az innovatív egészségügyi alkalmazások.
Versenyképességi iránytű
Az EU vezetése nemcsak a robotika, hanem az egész technológiai szektor miatt aggódik. Az elmúlt tíz évben 10,8 százalékra, felével csökkent az Unió részesedése a technológiai és digitális szolgáltatások piacán –az Egyesült Államoké közel a harmadával, 38 százalékra nőtt. Az európai gazdaság növekedése továbbra is lassú, a kockázati tőke szerepe pedig kisebb, mint a rivális gazdaságokban. Az európai Versenyképességi iránytűben, a tavalyi Draghi-jelentésre is hivatkozva – amelyben a robotikához hasonlóan, a kontinens az USA-val és Kínával szemben is lemaradt – az innovációt jelölik meg az európai újjászületés és növekedés alapjaként. A holnapi meghatározó technológiákra kell összpontosítani: MI-re, félvezető- és kvantummegoldásokra, robotikára, biotechre, az ezekhez elengedhetetlen számítási-, felhő- és adatinfrastruktúra bővítésére, a terület startupjainak maximális anyagi támogatására. Mindezeket úgy óhajtják megvalósítani, hogy közben 2050-ig eljussunk a karbonsemleges gazdaságig.
