Manapság egyre többet találkozhatunk a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott, hibátlan külsővel rendelkező (jellemzően női) modellekkel, amelyek a gyanútlan szemlélőt alaposan megtévesztik. A technológia vélt
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik közösségi média sem képes megfelelő módon kezelni a személyes adatainkat. Drákói szigorúságuk ellenére egyelőre az EU GDPR rendelkezései sem tudnak megbirkózni azzal, hogy a hatalmas szolgáltatók (minden igyekezetük ellenére) nem tudják garantálni az adatbiztonságot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle vonatkozó szabályozás nélkül magukba ömlesztették a hozzáférést a felhasználók különféle egyéb applikációihoz is, melyek irányába szintén átjáró házat nyitottak a hackereknek.
Vajon egyedül az informatikai igazgató lehet a „ludas”, ha sikeres kibertámadás éri cégünket, vagy egyszerre lélegző szervezetként a teljes menedzsment felelőssége felkészíteni a vállalatot minden kockázatra?
Június végén jelentette be a Facebook, hogy lehetővé teszi a csoport-adminisztrátorok számára, hogy havidíjat szedjenek be tagjaiktól. Régi kívánság volt az, hogy időt és energiát igénylő munkájukért cserébe valamilyen támogatásban részesüljenek. A csoport-előfizetés sokak szerint az első jele annak, hogy új, monetáris modellben gondolkodik Mark Zuckerberg – erre kényszeríti öregedő és egyre kevesebb felhasználóval rendelkező közösségi médiás felülete. De vajon áldás vagy átok lesz ez az új „fícsör”?
A közösségi megoldások világában önkéntesek tömege dolgozik egy nemes célon időt és energiát nem kímélve. Másik oldalon arra is látunk példát, hogy az IT-megoldásszállítók nem bíznak meg partnereikben, saját ökoszisztémájukat építik rendíthetetlenül. Ki jár a jó úton? Aki a közösség erejében, vagy aki saját tudásában hisz?
Chatbotok beszélgetnek az ügyfelekkel, mesterséges intelligencia segíti az orvosokat és egymás megértését – állítják a gépi tanulás hívei. Ugyanakkor vannak, akik szerint még messze vagyunk attól, hogy igazi párbeszédet folytathassunk egy mesterséges intelligencián alapuló megoldással. Szimpla hype vagy már nagyon is hasznosítható megoldás az MI?
Egy éve még a virtuális valóságról beszélt mindenki, de mára a kibővített valóság tarol mindenütt, derült ki Barcelonában az MWC 2018-on. Az Apple ARKit, a Google ARCore és a Snap Lens Studio már piacra került, így üzleti alkalmazásukkal számolni kell. De vajon mennyire érdemes foglalkozni az AR-megoldásokkal? Mire lehet egyáltalán használni?
Vannak olyan „kutatók”, akik szerint a közösségi média a fiatalokra legalább annyira veszélyes, mint az alkohol. Divatos lett azt terjeszteni, hogy egyre csak szaporodnak az internethez és az új technológiákhoz köthető kóros viselkedési addikciók. Az pedig csak hab a tortán, hogy egyfajta összeesküvés-elméletet vizionálva az egész jelenség mögött a Facebook alapítója áll.
Kriptovalutákból már Dunát lehetne rekeszteni. Az év elején sokan temették őket a látványos árfolyamzuhanásuk miatt, hiszen az ázsiai államok szabályozni akarják a kereskedésüket (sőt, már az EU tagállamai is). A két legnépszerűbb kriptopénz a bitcoin és az ethereum, de melyiknek van létjogosultsága 2018-ban?
Megkerülhetetlen közösségi médiás alkalmazássá vált mára az Instagram, de vajon a cégek számára is megfelelő platform márkájuk reklámozására?
Manapság egyre többet találkozhatunk a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott, hibátlan külsővel rendelkező (jellemzően női) modellekkel, amelyek a gyanútlan szemlélőt alaposan megtévesztik. A technológia vélt
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik közösségi média sem képes megfelelő módon kezelni a személyes adatainkat. Drákói szigorúságuk ellenére egyelőre az EU GDPR rendelkezései sem tudnak megbirkózni azzal, hogy a hatalmas szolgáltatók (minden igyekezetük ellenére) nem tudják garantálni az adatbiztonságot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle vonatkozó szabályozás nélkül magukba ömlesztették a hozzáférést a felhasználók különféle egyéb applikációihoz is, melyek irányába szintén átjáró házat nyitottak a hackereknek.
Vajon egyedül az informatikai igazgató lehet a „ludas”, ha sikeres kibertámadás éri cégünket, vagy egyszerre lélegző szervezetként a teljes menedzsment felelőssége felkészíteni a vállalatot minden kockázatra?
Június végén jelentette be a Facebook, hogy lehetővé teszi a csoport-adminisztrátorok számára, hogy havidíjat szedjenek be tagjaiktól. Régi kívánság volt az, hogy időt és energiát igénylő munkájukért cserébe valamilyen támogatásban részesüljenek. A csoport-előfizetés sokak szerint az első jele annak, hogy új, monetáris modellben gondolkodik Mark Zuckerberg – erre kényszeríti öregedő és egyre kevesebb felhasználóval rendelkező közösségi médiás felülete. De vajon áldás vagy átok lesz ez az új „fícsör”?
A közösségi megoldások világában önkéntesek tömege dolgozik egy nemes célon időt és energiát nem kímélve. Másik oldalon arra is látunk példát, hogy az IT-megoldásszállítók nem bíznak meg partnereikben, saját ökoszisztémájukat építik rendíthetetlenül. Ki jár a jó úton? Aki a közösség erejében, vagy aki saját tudásában hisz?
Chatbotok beszélgetnek az ügyfelekkel, mesterséges intelligencia segíti az orvosokat és egymás megértését – állítják a gépi tanulás hívei. Ugyanakkor vannak, akik szerint még messze vagyunk attól, hogy igazi párbeszédet folytathassunk egy mesterséges intelligencián alapuló megoldással. Szimpla hype vagy már nagyon is hasznosítható megoldás az MI?
Egy éve még a virtuális valóságról beszélt mindenki, de mára a kibővített valóság tarol mindenütt, derült ki Barcelonában az MWC 2018-on. Az Apple ARKit, a Google ARCore és a Snap Lens Studio már piacra került, így üzleti alkalmazásukkal számolni kell. De vajon mennyire érdemes foglalkozni az AR-megoldásokkal? Mire lehet egyáltalán használni?
Vannak olyan „kutatók”, akik szerint a közösségi média a fiatalokra legalább annyira veszélyes, mint az alkohol. Divatos lett azt terjeszteni, hogy egyre csak szaporodnak az internethez és az új technológiákhoz köthető kóros viselkedési addikciók. Az pedig csak hab a tortán, hogy egyfajta összeesküvés-elméletet vizionálva az egész jelenség mögött a Facebook alapítója áll.
Kriptovalutákból már Dunát lehetne rekeszteni. Az év elején sokan temették őket a látványos árfolyamzuhanásuk miatt, hiszen az ázsiai államok szabályozni akarják a kereskedésüket (sőt, már az EU tagállamai is). A két legnépszerűbb kriptopénz a bitcoin és az ethereum, de melyiknek van létjogosultsága 2018-ban?
Megkerülhetetlen közösségi médiás alkalmazássá vált mára az Instagram, de vajon a cégek számára is megfelelő platform márkájuk reklámozására?
