Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy milyen útjai vannak a vállalati informatikai értékteremtésnek. Most azt nézzük meg, hogy mi minden szükséges még a sikeres
Digitalizáció, automatizálás, MI – a magyarországi szervezetek több mint 80 százaléka érintett a 21. század új kulcskifejezéseiben. A vállalatok jelentős részében a már rutinszerűen megalkotott
Sok „fehérgalléros” munkatársnak izgalmas a mobil munkahely, de az olyan „kékgallérosoknak” is érdekes, mint a mérőleolvasó vagy a helyszíni műszerész. Ma már persze nincs éles határ közöttük.
Leggyakrabban talán párkapcsolatoknál merül fel az a kérdés, hogy miképp működhetnek személyes találkozás nélkül. Mi azonban ennél egy könnyebb területen, az üzleti világban kerestük a választ a kérdésre.
A mobil távközlés térhódítása újabb és újabb eszközöket adott a kezünkbe. Ilyenek a laptopok, palmtopok, pda-ak, okostelefonok, ultrabookok – és a táblagépek. Az első tablet-pc prototípusát a Microsoft mutatta be még 2001-ben, de az Apple iPad megjelenéséig nem terjedt el széles körben.
Az Y-generáció számára a nyomtatás „olyan oldschool”, nincs rá szükség. Pedig kell – bár csökkenő mértékben. Szerintem egy generáción belül gyakorlatilag eltűnik a nyomtatott sajtó és egy-két generáción belül el fog tűnni a könyv is, ahogyan most ismerjük.
Három új adót vetett ki a Parlament a távközlési szektorra az elmúlt években. Az intézkedések hatását egyre inkább érezzük a bőrünkön.
Egyre több helyen találkozhatunk az ucc kifejezéssel a sajtóban és szolgáltatások leírásában, ezért érdemes egy kicsit utánajárnunk, hogy mi is ez pontosan, és miért kap egyre több figyelmet a vezető gyártók és szolgáltatók részéről.
Machine to machine (m2m) kommunikációnak nevezzük azt a technológiát, amely lehetővé teszi a gépek közötti automatikus együttműködést vezetékes vagy mobilhálózaton keresztül.
Négy-öt évvel ezelőtt még ritkaság volt az okostelefon, mostanra viszont egyes felmérések szerint Magyarországon is minden harmadik ember ilyet használ. Egyes korcsoportokban az „okosság” penetrációja 60 százalék fölötti.
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy milyen útjai vannak a vállalati informatikai értékteremtésnek. Most azt nézzük meg, hogy mi minden szükséges még a sikeres
Digitalizáció, automatizálás, MI – a magyarországi szervezetek több mint 80 százaléka érintett a 21. század új kulcskifejezéseiben. A vállalatok jelentős részében a már rutinszerűen megalkotott
Sok „fehérgalléros” munkatársnak izgalmas a mobil munkahely, de az olyan „kékgallérosoknak” is érdekes, mint a mérőleolvasó vagy a helyszíni műszerész. Ma már persze nincs éles határ közöttük.
Leggyakrabban talán párkapcsolatoknál merül fel az a kérdés, hogy miképp működhetnek személyes találkozás nélkül. Mi azonban ennél egy könnyebb területen, az üzleti világban kerestük a választ a kérdésre.
A mobil távközlés térhódítása újabb és újabb eszközöket adott a kezünkbe. Ilyenek a laptopok, palmtopok, pda-ak, okostelefonok, ultrabookok – és a táblagépek. Az első tablet-pc prototípusát a Microsoft mutatta be még 2001-ben, de az Apple iPad megjelenéséig nem terjedt el széles körben.
Az Y-generáció számára a nyomtatás „olyan oldschool”, nincs rá szükség. Pedig kell – bár csökkenő mértékben. Szerintem egy generáción belül gyakorlatilag eltűnik a nyomtatott sajtó és egy-két generáción belül el fog tűnni a könyv is, ahogyan most ismerjük.
Három új adót vetett ki a Parlament a távközlési szektorra az elmúlt években. Az intézkedések hatását egyre inkább érezzük a bőrünkön.
Egyre több helyen találkozhatunk az ucc kifejezéssel a sajtóban és szolgáltatások leírásában, ezért érdemes egy kicsit utánajárnunk, hogy mi is ez pontosan, és miért kap egyre több figyelmet a vezető gyártók és szolgáltatók részéről.
Machine to machine (m2m) kommunikációnak nevezzük azt a technológiát, amely lehetővé teszi a gépek közötti automatikus együttműködést vezetékes vagy mobilhálózaton keresztül.
Négy-öt évvel ezelőtt még ritkaság volt az okostelefon, mostanra viszont egyes felmérések szerint Magyarországon is minden harmadik ember ilyet használ. Egyes korcsoportokban az „okosság” penetrációja 60 százalék fölötti.
