A vállalati nyomtatási megoldások kiválasztásában kezdenek helyet kapni a környezetvédelmi szempontok is. A jól kialakított eszközparkkal és nyomtatási-dokumentumkezelési folyamatokkal nemcsak a környezetet lehet némiképp tehermentesíteni, de a szervezet is komoly költségeket takaríthat meg.
Nem vitás, hogy a gazdasági válság is katalizátora volt az eseményeknek, de az utóbbi egy-másfél év az iparági akvizícióktól volt hangos. Nyilvánvaló, hogy az érintett cégek közül legalább az egyik profitál az efféle fúziókból. De mi van az ügyfelekkel? Jól járnak? Vagy éppen pórul? Mindkettőre van példa.
Az oktatás, ezen belül a felsőoktatás finanszírozása Magyarországon is egyike a legvitatottabb kérdéseknek. A közkeletű vélekedés szerint a „piacosítás”, vagyis a hallgatók hozzájárulása saját oktatásuk költségeihez tengerentúli megoldás, az európai szemlélet szerint a felsőoktatást közpénzekből kell finanszírozni.
Az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? (P. K. Dick), a Mesterséges értelem (S. Spielberg) vagy éppen A spirituális gépek kora (R. Kurtzweil) olyan, akár tudományos alapossággal is elemezhető remekművek, melyek azt boncolgatják, hogy a gépek nőhetnek-e valaha az ember fölé. Körbenéztünk e témában.
Bárki megfigyelhet, illetve lehallgathat bárkit, bármikor. A lehetőségek tárháza tulajdonképpen végtelen.
A gépkocsibeszerzés és -üzemeltetés jelentős költség a társaságoknál. A kiadáscsökkentés egyik módja lehet e tevékenységek kiszervezése: az operatív lízing, magyarul haszonbérlet. Ez esetben a vállalatnak nem kell beruháznia, és az üzemeltetésre sincs gondja. Ráadásul a tartós bérleti díj havonta tervezhető kiadás.
A fejlesztőket és a felhasználókat egyre inkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy vajon a jövőben a flash vagy a html5 mellett tegyék-e le a voksukat. Minket pedig az, hogy egyáltalán miért és kik miatt kell választaniuk.
Nincs nagyobb bosszúság egy vállalat számítógéppel dolgozó munkatársai körében, mint naponta inkompatibilis alkalmazásokkal küzdeni. A rendszergazdák rémálma a gépenkénti frissítés, hibajavítás és felügyelet. Ilyen esetekben jó megoldást kínál az alkalmazásvirtualizáció, amely közös platformra hozza az eltérő verziókat. A vékonykliensek pedig megkönnyítik a központi adminisztrációt.
Nem túl hálás feladat az informatika terén akár csak néhány éves jóslásokba bocsátkozni. Ám a már elindított kezdeményezéseket és a jelenlegi fejlődési irányokat megvizsgálva meglehetősen jól kirajzolódik, hogy pár év múlva milyen lesz az internet: még több és mindenütt elérhető sávszélesség, fokozott mobilitás és a jelenleginél nagyságrendekkel több bekapcsolt eszköz.
Az elmúlt hónapokban érdekes adatok láttak napvilágot a kiadócégek veszteségeiről, amelyekből az derült ki, helyzetük korántsem olyan kétségbeejtő, mint korábban állították. A szigor ennek ellenére nemhogy enyhülni nem látszik, de a nemzetközi szerzői jogokat szabályozó ACTA kiszivárgott javaslata szerint akár erősödhet is.
A vállalati nyomtatási megoldások kiválasztásában kezdenek helyet kapni a környezetvédelmi szempontok is. A jól kialakított eszközparkkal és nyomtatási-dokumentumkezelési folyamatokkal nemcsak a környezetet lehet némiképp tehermentesíteni, de a szervezet is komoly költségeket takaríthat meg.
Nem vitás, hogy a gazdasági válság is katalizátora volt az eseményeknek, de az utóbbi egy-másfél év az iparági akvizícióktól volt hangos. Nyilvánvaló, hogy az érintett cégek közül legalább az egyik profitál az efféle fúziókból. De mi van az ügyfelekkel? Jól járnak? Vagy éppen pórul? Mindkettőre van példa.
Az oktatás, ezen belül a felsőoktatás finanszírozása Magyarországon is egyike a legvitatottabb kérdéseknek. A közkeletű vélekedés szerint a „piacosítás”, vagyis a hallgatók hozzájárulása saját oktatásuk költségeihez tengerentúli megoldás, az európai szemlélet szerint a felsőoktatást közpénzekből kell finanszírozni.
Az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? (P. K. Dick), a Mesterséges értelem (S. Spielberg) vagy éppen A spirituális gépek kora (R. Kurtzweil) olyan, akár tudományos alapossággal is elemezhető remekművek, melyek azt boncolgatják, hogy a gépek nőhetnek-e valaha az ember fölé. Körbenéztünk e témában.
Bárki megfigyelhet, illetve lehallgathat bárkit, bármikor. A lehetőségek tárháza tulajdonképpen végtelen.
A gépkocsibeszerzés és -üzemeltetés jelentős költség a társaságoknál. A kiadáscsökkentés egyik módja lehet e tevékenységek kiszervezése: az operatív lízing, magyarul haszonbérlet. Ez esetben a vállalatnak nem kell beruháznia, és az üzemeltetésre sincs gondja. Ráadásul a tartós bérleti díj havonta tervezhető kiadás.
A fejlesztőket és a felhasználókat egyre inkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy vajon a jövőben a flash vagy a html5 mellett tegyék-e le a voksukat. Minket pedig az, hogy egyáltalán miért és kik miatt kell választaniuk.
Nincs nagyobb bosszúság egy vállalat számítógéppel dolgozó munkatársai körében, mint naponta inkompatibilis alkalmazásokkal küzdeni. A rendszergazdák rémálma a gépenkénti frissítés, hibajavítás és felügyelet. Ilyen esetekben jó megoldást kínál az alkalmazásvirtualizáció, amely közös platformra hozza az eltérő verziókat. A vékonykliensek pedig megkönnyítik a központi adminisztrációt.
Nem túl hálás feladat az informatika terén akár csak néhány éves jóslásokba bocsátkozni. Ám a már elindított kezdeményezéseket és a jelenlegi fejlődési irányokat megvizsgálva meglehetősen jól kirajzolódik, hogy pár év múlva milyen lesz az internet: még több és mindenütt elérhető sávszélesség, fokozott mobilitás és a jelenleginél nagyságrendekkel több bekapcsolt eszköz.
Az elmúlt hónapokban érdekes adatok láttak napvilágot a kiadócégek veszteségeiről, amelyekből az derült ki, helyzetük korántsem olyan kétségbeejtő, mint korábban állították. A szigor ennek ellenére nemhogy enyhülni nem látszik, de a nemzetközi szerzői jogokat szabályozó ACTA kiszivárgott javaslata szerint akár erősödhet is.
