A speciális szemüveg nélkül is élvezhető háromdimenziós médiatartalom-megjelenítés az élet sok területét forradalmasíthatja. Amellett, hogy a nappaliban, a tévé előtt ülve kényelmesebbé teszi a 3d-s filmek élvezetét, például a reklámiparnak is új értelmezést adhat – derült ki az itbusiness februári klubrendezvényén.
Összezavarodott ügyfelek, 4g-vel dobálózó cégek és egy máris kiüresedett technológiai fogalom az eredménye annak a marketinghadjáratnak, amelyet a következő generációs mobilinternet „áldásos” hatásaival kapcsolatban a technológia bevezetését sürgető vállalatok sulykolnak a felhasználókba.
A nagyvállalati szoftverlicencek vásárlása és a felhasználás nyomon követése soha nem volt egyszerű feladat. Az olyan újszerű működési módok és technológiák – mint például a virtualizáció – elterjedésével a kép ráadásul tovább bonyolódott.
Még csak ismerkedünk a kifejezéssel, máris rendre kerülünk olyan helyzetekbe, ahol hasznát vennénk. Mert mi a jó válasz arra, hogy: illik-e felvenni tárgyalás közben a mobiltelefont; kell-e megszólítást írni az sms-ben; avagy megoszthatók-e közösségi oldalon a céges bulin készült fotók? Ismerkedünk az e-etikettel.
Ma rendkívül népszerűek a közösségi oldalak, köztük is a legnagyobb, a Facebook pörög a legjobban. Kell is, hiszen a felhasználók tömegeinek vonzása folyamatos fejlesztéseket igényel, ehhez pedig pénz szükséges. Hogy hol szerzik? Kockázati befektetőktől és a másodlagos piacról, hamarosan pedig a tőzsdéről. A boom az egekbe viszi a cégek értékét, s csak bízni lehet benne, hogy a lufi nem (úgy) pukkan ki, mint tíz éve a .com-láz végén.
Bosszankodva konstatálta mindenki az elmúlt években, hogy az internettáblák piaca csak nem akar beindulni. A tableteknek is – akárcsak az okostelefonoknak – az Apple adta meg a kezdőrúgást; 2010 azonban még nem a nettáblák, hanem valójában az iparági forradalmat elindító cupertinói vállalat éve volt. Az elemzők azt sejtik, hogy a cég még 2011-ben is uralni fogja a piacot, ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy az idei év konkurensek tömkelegét fogja ontani, hisz a piac háborúja igazából csak most kezdődik.
Csapnivaló karrierkilátások, fásultság, elvágyódás az egyik oldalon, munkaerőhiánnyal, illetve felkészületlen, rossz nyelvtudású dolgozójelöltekkel küszködő cégek a másikon – a magyar informatikai munkaerőpiac helyzetével a jelek szerint sem a munkavállalók, sem a munkaadók nem elégedettek. Eközben a verseny mindkét részről már a nemzetközi színtéren folyik – hangzott el a decemberi itbusiness clubon.
Mikor Mark Zuckerberg 2004-ben létrehozta a Facebookot, valószínűleg sejtelme sem volt arról, hogy milyen grandiózus méreteket fog ölteni a közösségi oldal, és világszerte milyen parázs vitákban fogják majd taglalni az érveket és ellenérveket a Facebook mellett és ellen.
Visszatekerhető, digitális kábeltévé? Digitális műholdvevő, rengeteg csatornával? A műsort memóriakártyára rögzíteni képes plazmatévé? Megszoktuk, és természetesnek vesszük őket. Az it először észrevétlenül beszökött a nappalinkba, majd befészkelte magát a tévéállványunkba – igaz, előtte még belakta a zsebünket.
Európa közösségi közlekedését régóta támogatják elektronikus jegyrendszerek. Először mágnescsíkos menetjegyek jelentek meg, később kialakultak az első érintkezős, majd érintkezés nélküli, chipes kártyákat alkalmazó e-ticketing eljárások. Magyarország is régóta erőlködik ilyesmi bevezetésével, de a jelek szerint sem a MÁV, sem a BKV nem él a lehetőséggel – inkább elkerít és vakaródzó őrgorillákat állít a be- és lejáratokhoz.
A speciális szemüveg nélkül is élvezhető háromdimenziós médiatartalom-megjelenítés az élet sok területét forradalmasíthatja. Amellett, hogy a nappaliban, a tévé előtt ülve kényelmesebbé teszi a 3d-s filmek élvezetét, például a reklámiparnak is új értelmezést adhat – derült ki az itbusiness februári klubrendezvényén.
Összezavarodott ügyfelek, 4g-vel dobálózó cégek és egy máris kiüresedett technológiai fogalom az eredménye annak a marketinghadjáratnak, amelyet a következő generációs mobilinternet „áldásos” hatásaival kapcsolatban a technológia bevezetését sürgető vállalatok sulykolnak a felhasználókba.
A nagyvállalati szoftverlicencek vásárlása és a felhasználás nyomon követése soha nem volt egyszerű feladat. Az olyan újszerű működési módok és technológiák – mint például a virtualizáció – elterjedésével a kép ráadásul tovább bonyolódott.
Még csak ismerkedünk a kifejezéssel, máris rendre kerülünk olyan helyzetekbe, ahol hasznát vennénk. Mert mi a jó válasz arra, hogy: illik-e felvenni tárgyalás közben a mobiltelefont; kell-e megszólítást írni az sms-ben; avagy megoszthatók-e közösségi oldalon a céges bulin készült fotók? Ismerkedünk az e-etikettel.
Ma rendkívül népszerűek a közösségi oldalak, köztük is a legnagyobb, a Facebook pörög a legjobban. Kell is, hiszen a felhasználók tömegeinek vonzása folyamatos fejlesztéseket igényel, ehhez pedig pénz szükséges. Hogy hol szerzik? Kockázati befektetőktől és a másodlagos piacról, hamarosan pedig a tőzsdéről. A boom az egekbe viszi a cégek értékét, s csak bízni lehet benne, hogy a lufi nem (úgy) pukkan ki, mint tíz éve a .com-láz végén.
Bosszankodva konstatálta mindenki az elmúlt években, hogy az internettáblák piaca csak nem akar beindulni. A tableteknek is – akárcsak az okostelefonoknak – az Apple adta meg a kezdőrúgást; 2010 azonban még nem a nettáblák, hanem valójában az iparági forradalmat elindító cupertinói vállalat éve volt. Az elemzők azt sejtik, hogy a cég még 2011-ben is uralni fogja a piacot, ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy az idei év konkurensek tömkelegét fogja ontani, hisz a piac háborúja igazából csak most kezdődik.
Csapnivaló karrierkilátások, fásultság, elvágyódás az egyik oldalon, munkaerőhiánnyal, illetve felkészületlen, rossz nyelvtudású dolgozójelöltekkel küszködő cégek a másikon – a magyar informatikai munkaerőpiac helyzetével a jelek szerint sem a munkavállalók, sem a munkaadók nem elégedettek. Eközben a verseny mindkét részről már a nemzetközi színtéren folyik – hangzott el a decemberi itbusiness clubon.
Mikor Mark Zuckerberg 2004-ben létrehozta a Facebookot, valószínűleg sejtelme sem volt arról, hogy milyen grandiózus méreteket fog ölteni a közösségi oldal, és világszerte milyen parázs vitákban fogják majd taglalni az érveket és ellenérveket a Facebook mellett és ellen.
Visszatekerhető, digitális kábeltévé? Digitális műholdvevő, rengeteg csatornával? A műsort memóriakártyára rögzíteni képes plazmatévé? Megszoktuk, és természetesnek vesszük őket. Az it először észrevétlenül beszökött a nappalinkba, majd befészkelte magát a tévéállványunkba – igaz, előtte még belakta a zsebünket.
Európa közösségi közlekedését régóta támogatják elektronikus jegyrendszerek. Először mágnescsíkos menetjegyek jelentek meg, később kialakultak az első érintkezős, majd érintkezés nélküli, chipes kártyákat alkalmazó e-ticketing eljárások. Magyarország is régóta erőlködik ilyesmi bevezetésével, de a jelek szerint sem a MÁV, sem a BKV nem él a lehetőséggel – inkább elkerít és vakaródzó őrgorillákat állít a be- és lejáratokhoz.
