A mesterséges intelligencia néhány éve „a következő legjobb dolognak” számított, manapság viszont már egyre több területen alapvetés, a jövőben pedig még inkább az lesz. Ez pedig átalakít egy sor olyan szakmát is, amelyeket mostantól érdemes máshogy tanulni.
◼︎ A jó IT-s holtig tanul
Még mindig késhegyig menő viták folynak arról, hogy pontosan mi is az MI, az viszont már letisztulni látszik, hogy a jelen fejlődési fokán mi mindenre használható, és a közeljövőben még mire lehet „beidomítani”. Az viszont már biztosan leülepedett, hogy mit nem szabad várni tőle: a mesterséges intelligencia nem egy sci-fiből kilépett robot, amely a dobozból kicsomagolva azonnal teszi a dolgát.
Bármilyen fajtájáról is beszélünk, az MI egy olyan algoritmus-csomag, amely önmagában feladatok végrehajtására és akár limitált önfejlesztésre is képes, de ehhez először meg kell tanítani az alapokra, majd pedig terelgetni, trenírozni, korrigálni. Másrészt pedig az MI nem születik magától, ám a létrejötte már nem színtiszta programozói feladat. Ez máris két olyan, nagyon széles területet ad, amelybe újfajta gondolkodással, tudásanyaggal rendelkező friss, emberi szakértelmet igényel.
Amit ma megtehetsz…
Abban minden hozzáértő egyetért, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakmákra minél előbb szükség van, az elmúlt években ugyanis olyan szinten gyorsult fel az MI-alapú megoldások fejlődése, amit szinte már most is késő lekövetni az emberi szakértelemmel. Hatásvadász módon tehát nevezhetjük slágerszakmának az összes olyan kapcsolódó területet, amelyre akár még az elmúlt évtizedben sem léteztek célzott képzések. Egyrészt tehát a felsőoktatásra készülő korosztály számára nagyon megfontolandó az MI-hez kötődő tudományok elsajátítása, másrészt pedig a rokon szakmák képviselői is elgondolkodhatnak olyan tanfolyamokon, átképzési lehetőségeken, amelyek a jelenlegi tudásukat transzformálja a jövőbe.
Pontosan mik is ezek a szakmák? Mert lehet, hogy elsőre ijesztőnek hathat valaki számára, hogy „robotok agyát kell programozni”, de az MI egyáltalán nem csak ezt a lehetőséget kínálja fel. Körülnéztünk, hogy Magyarországon milyen képzések érhetők el a területen, és kellemesen csalódtunk: a jelek szerint az állami képzésben és a magánszférában is felismertek már jó néhány ígéretes utat. Az egyik egyértelmű oktatási lehetőség, amikor programozáshoz, rendszermérnöki ismeretekhez kapcsolódó szakirányok hallgatói vesznek fel olyan képzéseket, amelyek meglévő tudásukat kifejezetten az MI-re specializálja.
Hazai mesterségesintelligencia-képzések
A Pannon Egyetem Mérnöki Karán ilyen a „Mesterséges intelligencia megoldásokat fejlesztő adat- és rendszertudományi szakmérnök- és szakemberképzés”. A röviden „MI Akadémia” néven hirdetett lehetőség többek között öntanuló rendszerek fejlesztésével, a természetes nyelvfeldolgozás és szövegbányászat legújabb módszereivel, minta- és képfelismerési módszerekkel foglalkozik, tehát kis túlzással innen kerülhetnek ki azok a fejlesztők és „robot-oktatók”, akik a ChatGPT és a Dall-E nyomdokain újabb, szerteágazóbb tudású vagy épp egyes feladatokra specializált MI-alkalmazásokat adhatnak a világnak.
A Debreceni Egyetem Informatikai Karának „Mesterséges intelligencia szakember” képzésének különlegessége, hogy angol nyelven folyik, így a résztvevők rögtön a nemzetközi szakzsargonnal is tisztába kerülnek és akár a világ élvonalbeli MI-szereplőinél is kopogtathatnak. A végzett szakemberek opcionálisan ipari résztvevők tanúsítványait is megszerezhetik, lehetőségük van például az Nvidia vagy a Microsoft kapcsolódó szakképesítését is „lepapírozni”.
Fontos azonban, hogy az MI-t nem csak azoknak érdemes „kitanulni”, akik létrehozni, tanítani, továbbfejleszteni szeretnék a gépi agyakat. Az Óbudai Egyetemen például „Magyarország első üzleti AI képzése” címen hirdettek szakképzést, amelyet több célcsoportnak is ajánlanak. Cégeknek, amelyek szeretnének lépést tartani a technológiai trendekkel és céljaik között szerepel a munkaerő folyamatos továbbképzése, vezetőknek és szakembereknek, akik el szeretnék mélyíteni ismereteiket a mesterséges intelligencia üzleti célú felhasználásával kapcsolatosan, valamint akár olyan hallgatóknak, akik a hazai felsőoktatásban képzésük keretein túlmenően szeretnének MI-ismereteket szerezni.
A Training360 szervezésében indított „AI360 Akadémia” témáinak kialakításakor pedig már kifejezetten azokra is gondoltak, akik nem fejlesztési alanyként, hanem új munkatársként, megismerendő segédként tekintenek a mesterséges intelligenciára. Tanfolyamaik között szerepel például olyan, ahol arra mutatnak módszereket, hogyan „turbózhatja” fel a már ismert és alkalmazott Office365 eszközöket az MI bevonása, hogy a munkánk hatékonysága megsokszorozódjon, vagy akár olyan tevékenységekbe is belefoghassunk, amelyeket eddig nem értettünk. Hasonlóan fontos témakör az IT-biztonság és az MI kapcsolata, amelyben többek között arról esik szó, hogyan lehet a mesterséges intelligenciával megerősíteni a vállalati védelmi vonalakat – ha már a támadók szintén egyre több MI-vel felvértezett megoldást vetnek be a hackelések, vagy megtévesztő csalások során.
A CIO-knak lehetnek kiemelten hasznos a vezetői képzések, amelyekben arról esik szó, hogyan alakítja át az IT szolgáltatásmenedzsmentet, a projektmenedzsmentet és az üzleti elemzők munkáját a digitalizáció és az AI megoldások.
Belső átrendeződés
Egy szervezet működésére minden szinten kihat az MI-eszközök bevezetése, ezért fontos végiggondolni azt, hogy a kapcsolódó oktatásokkal nem csak az informatikai személyzetet kell felkészíteni. Ezért egy ilyen újítás során már a tervezési fázisban gondolni kell a feladatok újraosztására. Egyébként ez nem boszorkányság, és nem is feltétlenül IT-feladat, inkább úgy kell elképzelni, mint amikor egy új kolléga érkezik a céghez, aki a meglévő folyamatokból vesz át meghatározott feladatokat. Ehhez pedig mindenkivel érdemes átnézni, kinek milyen változást jelent ez felelősségben, munkafázisok terén, és akár kommunikációban.
Innentől pedig már személyre szabott az átalakulás kezelése, hiszen más módszertant igényel, ha egy telefonos ügyfélszolgálat kap hangban kommunikáló, akár konkrét feladatokat ellátó MI-asszisztenst, vagy ha egy szakmai dokumentumokat előállító csapatnál áll munkába egy ChatGPT-hez hasonló szöveggenerátor.
Előbbi esetben például az „emberi” ügyfélszolgálatosoknak meg kell ismerniük, mire képes az MI, milyen ügyeket tud átvenni tőlük, de azt is tudniuk kell, mire nem jó, tehát melyek azok az ügytípusok, amelyeket ezután is hozzájuk irányít a rendszer. Utóbbinál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenkiben a helyére kerüljön a „robotíró” szerepe, legyenek tisztában az MI esetleges tévedéseinek, hallucinációinak fogalmával és azzal, hogy az elkészült szövegeket fontos felülvizsgálni, lektorálni.
Láthatjuk tehát, hogy a mesterséges intelligenciáról érdemes, sőt kell tanulni, és nem csak a legmagasabb szinteken. Lesz, aki fejleszti, tanítja az MI-t, sokan mások pedig együtt dolgoznak majd vele, ehhez pedig nekünk is okosodni kell, lehetőleg még időben.
