A generatív mesterséges intelligencia jóformán bármilyen szöveget előállít nekünk néhány parancsszóra. Nem csoda, hogy sokan elkezdték használni olyan szövegek írására is, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek későbbi életük alakulására: az álláskeresésnél használt önéletrajzok megszövegezésére. Nincs is ezzel semmi baj, amíg tisztában vagyunk a technológia hiányosságaival, és kijavítjuk azokat.
◼︎ A gép tudása és a személyiség varázsa
Jó önéletrajzot írni nem is olyan könnyű. A hatásos CV-nek meg kell felelnie bizonyos formai követelményeknek, tartalmaznia kell minden, az adott állás elnyeréséhez releváns információt, ugyanakkor nem szabad túlzottan szószátyárnak sem lennie. Mindehhez rendezett, áttekinthető külalaknak kell társulnia, hogy az információk könnyen értelmezhetőek legyenek a toborzást végző szakemberek számára.
A legtöbben nem is bízzák saját kútfőre az életrajz megírását, és a weben fellelhető számos sablon egyikét használják saját CV-jük elkészítésére, azt töltik ki (remélhetően) minden szükséges információval. Az eszköztárba azonban újabban bevonult a generatív mesterséges intelligencia is, mind az általános intelligens chatbotok, mind az erre szakosodott eszközök, például a Resume Genius vagy a VisualCV.
A toborzók nem bánják
Vannak esetek, amikor valaki nem örül annak, hogy mesterséges intelligencia segítségével írt anyagot kap valakitől – iskolai dolgozatot, házi feladatot vagy éppen diplomamunkát nem szerencsés a ChatGPT-vel vagy társaival íratni. A toborzásban érdekelt HR-szakemberek, fejvadászok korántsem ennyire szigorúak.
„Nem igazán találkoztunk még mesterséges intelligenciával írt önéletrajzzal, de egyáltalán nem bánnánk, ha minél több ilyet kapnánk. Sokkal jellemzőbb ugyanis, hogy botrányosan rosszul írt CV-ket kell olvasnunk”, osztja meg tapasztalatait Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási üzletágvezetője. Hiába érhető el a letölthető sablonok sokasága, sokan még azokat sem veszik igénybe, vagy az Europass-önéletrajzot használják, amelyet viszont nem igazán kedvelnek a munkáltatók. De az is előfordul, hogy egyszerűen egy Word-dokumentumba írják be ömlesztve az információkat, mindenféle időbeliség és rendszerezettség nélkül. Hiányzik a logikus felépítés, a szakmai tapasztalatok, a képzettség.
„Úgy látjuk, Magyarországon eddig keveseknek jutott eszébe, hogy önéletrajz írására használják a generatív mesterséges intelligenciát, még az informatikusok körében sem. Pedig jól használva sokkal kedvezőbb színben tüntethetnék fel magukat az álláskeresés során”, teszi hozzá.
Nyolc lépésben készül az MI-önéletrajz
Ezek az eszközök hasonlóképpen működnek, mint a már ismert megoldások, a ChatGPT-től kezdve a Bardig. A szükséges információk – munkaköri leírás, a jelölt korábbi állásai, tapasztalatai stb. – alapján kulcsszavakat javasolnak, tartalmi ötletekkel állnak elő, ezzel segítve a hatásos, figyelemfelkeltő önéletrajz megírását. Ha a jelentkező már kiválasztotta a neki tetsző formátumot, és kész a tartalmi vázlat is, egy általános MI-chatbot, segítségével akár tovább lehet finomítani a tartalmat, például az eddigi eredmények listájának felépítését.
A teljes folyamat a következő lépésekből áll:
1. A munkakör elemzése Az életrajzíró eszközök először a kívánt pozíció munkaköri leírását elemzik: azonosítják a kívánt képességeket, végzettségeket és a többi említett követelményt.
2. Adatbevitel és testreszabás A felhasználónak természetesen meg kell adnia a saját magára vonatkozó információkat is. Iskolai és más végzettségek, releváns munkatapasztalatok, képességek, egyéb szakmai tevékenységek, minden, ami fontos lehet az álláshoz. Ha a jelentkező valamit elfelejtene, az eszköz rákérdezhet további információkra, hogy minél teljesebb életrajzot tudjon írni.
3. Kulcsszó-optimalizálás A pozíció leírásából az eszköz azonosítja és kiemeli azokat a kulcsszavakat és kifejezéseket, amelyek fontosak a jelentkező háttere és képesítései szempontjából. A kulcsszavakat aztán stratégiai módon beépíti az életrajzba, hogy minél láthatóbbak és relevánsabbak legyenek a toborzást végző szakemberek számára. Különösen fontos a kulcsszavak megléte, ha a potenciális munkáltató automatizált jelentkezőszűrő rendszert (ATS-t, applicant tracking systemet) használ.
4. Tartalomgenerálás A fenti információk alapján az MI-eszköz elkészíti a tartalmat az életrajz különböző fejezeteihez, amilyen a „Tanulmányok”, a „Munkatapasztalat”, a „Készségek” vagy a „Bizonyítványok”.
5. A tartalom finomhangolása A létrehozott tartalmat a mesterséges intelligencia még finomítja, hogy minél jobban passzoljon a kérdéses munkakörhöz. Kiemeli a jelentkező fontos képességeit és tapasztalatait, hogy a CV megfeleljen a munkáltató igényeinek.
6. Formázás és stílus Ahogy egyszerűbb testvéreik, az MI-alapú önéletrajzíró eszközök is gyakran kínálnak különféle sablonokat és formázási lehetőségeket. A jelentkezőnek lehetősége van olyat választani, amelyik legjobban megfelel saját ízlésének és az adott szakmában elvárt normáknak.
7. Szerkesztés A felhasználó átnézheti az MI által generált tartalmat, és végrehajthatja benne a szükséges változtatásokat. Erre két ok miatt is szükség lehet: egyrészt, hogy véletlenül se maradjon ki semmi fontos, másrészt, hogy kiküszöbölje a generatív MI gyerekbetegségeiből származó esetleges hibákat.
8. Véglegesítés és letöltés Ha a felhasználó elégedett az így előállt életrajzával, véglegesítheti és letöltheti azt, abban a formátumban, amilyenben az adott munkáltató vagy álláskereső oldal megkíván.
Így sokkal könnyebb
Az MI használata ugyanolyan nyilvánvaló előnyökkel jár az önéletrajz írásában, mint minden más kreatív tevékenységben, amelyre a ChatGPT-hez hasonló eszközöket használják. Melyek lehetnek a legfontosabbak?
Legjobb gyakorlatok ismerete A generatív mesterséges intelligencia különféle eszközei a betanításukhoz használt irdatlan mennyiségű adatból építkeznek – ez a „tudásbázis” teszi számukra lehetővé, hogy a megadott kulcsszavak alapján gyorsan és hatékonyan generáljanak tartalmakat. Így aztán, ha a felhasználó beírja a szükséges személyes adatokat és a kívánt állást, az MI a betáplált több tíz- vagy százezer CV alapján pillanatok alatt összedob neki akár egy teljes életrajzot. Az adatoknak ilyen bőséges tárházát egyetlen ember sem tudná összeszedni, még kevésbé elemezni.
Jó kiindulópontot kínál az ötletelésre Számos élethelyzet van, amikor gyakorlatlan jelentkezőnek kell életrajzot írnia: az első állás keresésénél, amikor valaki teljesen más pályára lép vagy esetleg sokáig dolgozott adott cégnél, és már régen írt CV-t. Még ha nem is komplett életrajzot szeretnénk a mesterséges intelligenciától, akkor is kiváló támpontokat adhat az önéletrajz vagy akár a motivációs levél elkészítéséhez. Szépen pontokba szedi a releváns tapasztalatokat, az elsajátított tudást, az eddigi munkahelyeket és projekteket, vagy (többé-kevésbé) jól fogalmazott motivációs levelet ír.
Releváns kulcsszavak beillesztése Szintén a nagy mennyiségű adatból következik, hogy az MI-eszközök a számtalan állásajánlat és más trendek alapján azonosítják és beillesztik az önéletrajzba azokat a kulcsszavakat, amelyek fontosak lehetnek az adott állás elnyeréséhez. Abban is segíthetnek, hogy a kulcsszavak a megfelelő sűrűségben és a szükséges helyeken legyenek megtalálhatók a CV-ben; ez nemcsak a már említett ATS-eszközök, hanem a humán toborzók esetében is növeli az életrajz vonzerejét.
Tetszetős formázási lehetőségek A tartalom nem minden egy önéletrajzban, az is kell, hogy formai elrendezése a szemnek kellemes, és nem utolsósorban jól áttekinthető legyen. Ezt el lehet érni a letölthető sablonokkal is (noha mint láttuk, azokat sem feltétlenül használja mindenki), de a generatív MI ebben is tovább tud lépni, a jelölt pozíciójához, a munkakör és a megcélzott iparági szektorhoz igazítva a külalakot.
A személyiség nem hagyható ki
Vidus Anett szerint a magyar álláskeresők nagy részére is ráférne, hogy segítségül hívja a mesterséges intelligenciát önéletrajza megírásához. „Hiába rendelkezik a jelölt releváns szakértelemmel és tapasztalattal, egy rossz életrajz már az első körös interjú lehetőségétől is megfosztja. Ha a toborzási szakember nem látja át az életrajzot, ha abban nem rendszerezve vagy egyáltalán nem szerepelnek a szükséges információk, ha nem találja meg a számára releváns technológiákat, kulcsszavakat, be sem hívja a pályázót”, figyelmezteti azokat az informatikusokat, akik azt hiszik, hogy a munkaerő-hiány miatt mindenképpen könnyen kapnak állást.
| Csalni lehet, de nem érdemes
MI-vel írt önéletrajzzal még nemigen találkozott Vidus Anett – azzal viszont már annál inkább, hogy egy fejlesztői állásra jelentkező jelölt a mesterséges intelligenciával készítteti el a próbafeladatot. Jellemző, hogy a jelöltek házi feladatot kapnak, annak megoldásával kell bizonyítaniuk, hogy értenek a kérdéses technológiához. Aki viszont sok állásra jelentkezik, és sok feladatot kap rövid határidővel, esetleg szeretne jobb színben feltűnni, nem egyszer MI-eszközzel íratja meg a kódot. „Sok esetben még az is elképzelhető, hogy az a kód jó és működik. Ugyanakkor a kiértékelést végző szakmai vezetőknek szinte biztosan feltűnik, ha valaki nem a saját tudására támaszkodott a megoldás során. A feladatokat többnyire úgy találják ki, hogy felmérhető legyen belőle, mennyire érti meg a jelölt a logikai összefüggéseket, mennyire látja át a nagy képet. Ha ez hiányzik, ha nem látják az embert a megoldás mögött, nem fogadják el a jelöltet”, emlékeztet Vidus Anett. Azt meg végképp nem tanácsolja – pedig erre is volt példa –, hogy online feladatmegoldás közben próbálja valaki használni az MI-t. Két gépen erre még mód is lenne, de ezt gyakorlatilag lehetetlen észrevétlenül megtenni. |
Mindezzel együtt az önéletrajz írásakor ugyanúgy nem szabad ellenőrizetlenül megbízni a mesterséges intelligenciában, mint az összes többi felhasználási területen. A generatív MI számos ismert gyermekbetegséggel küzd – bármelyik eszköz hajlamos hihetőnek tűnő, de mégis hamis információkkal előállni. „Olyan esetekben, amikor a pontosságnak kiemelt szerep jut, például éppen egy önéletrajz megírásában, mindig alaposan át kell nézni a géppel generált szöveget, hibák, pontatlanságok, esetleg fura szóhasználat után kutatva”, hívja fel mindenki figyelmét Vidus Anett.
A másik lényeges szempont, hogy a jelölt mindenképpen vigye bele a saját személyiségét, különösen a motivációs levélbe. Adhat az MI támpontokat, de a motivációs levél célja pontosan a jelentkező személyiségének megismerése, és ha ez nem jön át a száraz szövegen, az mindenképpen hátrány. A legszerencsésebb az lehet, ha a mesterséges intelligenciát sorvezetőnek és kiindulási pontnak használjuk, ötleteket merítünk, de a végeredmény saját személyiségünket és életünket, céljainkat tükrözi. „Az MI csak eszköz, nem pedig az emberi kreativitás és hitelesség helyettesítője”, vonja le a végkövetkeztetést a HumanField üzletágvezetője.
