Szinte hétről hétre, napról napra engedik szélnek a legnagyobb tech cégek munkavállalók ezreit. Világszerte több mint 120 000 munkahely szűnt meg a legóvatosabb becslések szerint, a triviális magyarázatokon túl arra voltunk kíváncsiak, miért roppannak meg a tőkeerősnek vélt tech cégek.
A több mint százezer embert érintő elbocsátási hullámról a technológiai munkahelyek megszűnését nyomon követő Layoffs.fyi számolt be, ennek kapcsán pedig a BBC vázolta fel azokat a közös mintázatokat, amelyek megjelennek mindegyik nagy tech cégnél, amely létszámleépítésbe kezdett a közelmúltban.
Tech cégek, amelyek vezetői „elkalkulálták magukat”
Az Amazon a napokban jelentette be, hogy 10 ezer munkavállalójától válik meg, azt megelőzően a Twitter, a Meta, a Coinbase és a Snap kötött útilaput a kollégák talpára.
A BBC szerint a tömeges elbocsátások szoros összefüggésben vannak a koronavírus hozta hihetetlen technológiai keresletnövekedéssel, és az orosz-ukrán háború, illetve az azt követő szankciók eredményeként megjelenő globális gazdasági visszaeséssel. A nagyvállalatok vezetői egyszerűen elszámolták magukat. Jó példa erre a Meta, amely például több mint 15 000 embert vett fel az év első kilenc hónapjában (a kovid időszak alatt), két évvel később majdnem ennyi dolgozóját engedi útjára.
„Sajnos ez nem úgy alakult, ahogyan vártam”, indokolta döntését Mark Zuckerberg a Meta dolgozóinak, miután bejelentette, hogy a vállalat dolgozóinak 13 százalékát kirúgja.
Viszlát reklámbevétel, helló elbocsátás
A másik ok – a tech óriások vezetőire általánosságban jellemző „elkalkuláláson” túl –, a reklámpiaci bevételek megtorpanása. Sok nagyvállalat számára az online hirdetések jelentik a fő bevételi forrást, ám a hirdetési üzletág felett sötét fellegek gyülekeznek. Egyrészről az emberek és a cégek kevesebbet költenek reklámra és marketingre, míg a reklámfelületet kínáló tech cégek egyre nagyobb ellenállásba ütköznek a tolakodó reklámozási gyakorlatok miatt.
Lazán, de ide sorolhatók az egyre agresszívabb lépések az olyan fejlesztések és innovációk irányába, mint a virtuális valóság vagy a vezető nélküli autók, amelyek nem biztos, hogy rövid távon megtérülnek. Ennek következtében egyre több befektető hátrál ki a projektekből – avagy ultimátumként az pénzügyi befektetésért cserébe, a költségek optimalizálását elősegítendő a dolgozók elbocsátását várja el az adott cégtől.
Mikor lesz vége az elbocsátási hullámnak? A leépítés kora vár a hazai informatikusokra is? Egy biztos, hogy a tömeges kirúgások nemcsak a kevés hozzáadott értéket szállító munkavállalókat érintették, hanem az igazán tehetségeseket is, így nem lenne meglepő, ha a kirúgottakból több amerikai startup vagy kisebb cég alakulna az elkövetkező időszakban.
