A mesterséges intelligenciától és különösen a generatív MI-től mindenki azt várja, hogy gyökeresen átalakítja a munka világát. Az egyéni munkavégzés módszereinek változása a munkahelyek szerkezetére és a termelékenységre is jelentős hatást fog gyakorolni.
◼︎ Az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatása
A várható változás mértékét jól mutatja, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) 2024-es jelentése szerint a generatív MI (GenAI) a következő öt évben globálisan a munkaórák akár 40 százalékát is érintheti.
Ugyanakkor az MI munkaerőpiaci hatásait vizsgálva fontos különbséget tenni a teljes automatizáció és a munkafolyamatok kiegészítése között. Míg a közvélemény gyakran a munkahelyek megszűnésétől tart, a kutatások és a vállalati tapasztalatok azt mutatják, hogy a GenAI elsődleges ereje a munkavégzés támogatásában, azaz a job augmentationban rejlik. Ez azt jelenti, hogy a technológia képes részfeladatokat automatizálni, miközben az emberi képességeket erősíti, új értékteremtési lehetőségeket nyitva meg.
A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a technológiai forradalmak nem tömeges és tartós munkanélküliséghez, hanem a munkakörök átalakulásához vezettek. Az MI most is elsősorban a rutinszerű, ismétlődő feladatokat váltja ki, miközben új, magasabb hozzáadott értékű munkakörök megjelenését ösztönzi. A vállalatok számára mindez lehetőséget teremt arra, hogy a felszabaduló munkaerőt komplexebb, kreatívabb vagy ügyfélközpontúbb feladatokra csoportosítsák át.
Termelékenység és munkahelyi minőség
A GenAI egyik legnagyobb ígérete a termelékenység növelése. Egyes kutatások szerint a technológia bizonyos adminisztratív és ismétlődő feladatok elvégzésének idejét a felére csökkentheti, miközben javítja a munka minőségét és a dolgozói elégedettséget. A produktivitásnövekedés különösen azokban az iparágakban jelentős, ahol nagy az adatalapú, tudásintenzív vagy adminisztratív munka aránya – ilyen például az IT, a pénzügy vagy az üzleti szolgáltatások.
| Eltérő veszélyek
A World Economic Forum kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia nem egyformán érinti a különböző munkaköröket. A szoftverfejlesztők feladatainak nagyobb része (közel 72 százaléka) automatizálható vagy kiegészíthető MI-vel. Ezzel szemben a HR-menedzserek munkájának csak kisebb része (38 százaléka) érintett, főként adminisztratív vagy szabálymagyarázó feladatokban, míg a személyes interakciót igénylő tevékenységek kevésbé automatizálhatók. Ez azt mutatja, hogy a GenAI főként az adatalapú, ismétlődő munkákat alakítja át, míg a humán fókuszú feladatokra kisebb a hatása. |
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a termelékenység növekedése nem automatikus: a siker kulcsa a munkavállalók képzése, a szervezeti kultúra fejlesztése és a technológia felelős, átgondolt bevezetése. A WEF jelentése szerint a sikeres vállalatok kicsiben kezdik az MI-alkalmazásokat, folyamatosan mérik az eredményeket, és nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók bevonására, átképzésére.
Átalakuló munkahelyek
Az MI terjedése a munkahelyek szerkezetét is átalakítja. Az OECD és a McKinsey kutatásai alapján a leginkább érintett területek az adminisztratív, ügyfélszolgálati és egyszerű programozói munkakörök, míg a kreatív, stratégiai gondolkodást vagy komplex emberi interakciót igénylő munkák kevésbé automatizálhatók. Magyarországon például a feldolgozóiparban dolgozók több mint harmada olyan munkakörben van, amely nagy valószínűséggel automatizálható a következő években.
A változásokhoz való alkalmazkodás kulcsa az átképzés és a digitális kompetenciák fejlesztése. A magyar Nemzeti Digitalizációs Stratégia is kiemelt célnak tekinti, hogy az évtized végére jelentősen nőjön az informatikai végzettségűek aránya, és a munkavállalók széles köre sajátítsa el a modern technológiák alkalmazásához szükséges alapvető készségeket.
Kihívások és lehetőségek
Minden előnye mellett az MI elterjedése nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kihívásokat is hoz. A vállalatoknak kezelniük kell a dolgozók félelmeit, a szervezeti ellenállást, a készséghiányt, az etikai és jogi kérdéseket. A WEF jelentése szerint a bizalom, az átláthatóság és a „human-in-the-loop” (ember a döntési láncban) elv alkalmazása kulcsfontosságú a felelős MI-bevezetéshez.
A nemzetközi tapasztalatok alapján azok az országok és vállalatok lehetnek a nyertesei az MI-forradalomnak, amelyek időben felismerik a változásokat, beruháznak a készségfejlesztésbe, és proaktívan alakítják át folyamataikat. Az MI nem csupán a költségcsökkentés vagy a munkaerő kiváltása, hanem a versenyképesség, az innováció és a fenntartható növekedés záloga lehet.
Magyarország sem kivétel
A mesterséges intelligencia már nemcsak a jövő, hanem mindennapi valóság, mégpedig Magyarországon is. A változások különösen az IT-szektorban látványosak, ahol a technológia fejlődése nem csupán új lehetőségeket teremt, de komoly kihívások elé is állítja a cégeket és munkavállalókat egyaránt.
„Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottuk, hogy az MI képes legyen önállóan programkódokat generálni vagy összetett technológiai problémákat megoldani. Ma viszont mindez már a gyakorlat része – mondja Vidus Anett, a HumanField IT- toborzási igazgatója. – A napi munkánk során is látjuk, hogyan alakul át a kereslet: egyes hagyományos fejlesztői pozíciók iránt csökken az igény, miközben új, speciális szerepkörök jönnek létre, például prompt engineer, AI-tréner vagy adatetikai szakértő.”
Vidus Anett szerint az MI és az automatizáció egyre több munkafolyamatot képes gyorsabban, pontosabban és költséghatékonyabban elvégezni, mint az emberi munkaerő. Ez azonban nem feltétlenül fenyegetésként értelmezendő, hanem inkább figyelmeztetés arra, hogy alkalmazkodnunk kell.
„A sikeres alkalmazkodás kulcsa a folyamatos tanulás. A vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a dolgozók fejlesztésére – nemcsak technikai, hanem stratégiai és gondolkodásbeli szinten is. Ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac versenyképes maradjon ebben a gyorsan változó környezetben, elengedhetetlenek lesznek a képzések, átképzések és belső tudásprogramok”, hangsúlyozza a szakértő.
A legnagyobb kihívás az, hogy nem látható előre, milyen irányba mozdul el a piac. „Könnyen lehet, hogy amit ma stabil, biztos tudásnak vagy szerepkörnek gondolunk, az egy év múlva már nem is létezik. Amit viszont egyre biztosabban állíthatunk: közép- és hosszú távon a munkaerőpiac gyökeresen átalakul – és ebben a mesterséges intelligencia lesz az egyik fő mozgatórugó”, teszi még hozzá Vidus Anett.
