UNESCO felmérés – az emberek bizalmatlanok az online térben

Az ENSZ az UNESCO által intézkedési tervet jelentett be a az online vélemény-befolyásolás jelenségének kezelésére, mivel a felmérés szerint az emberek különösen a választásokra gyakorolt hatás miatt aggódnak.

 

Egy globális felmérés szerint az emberek több mint 85 százaléka aggódik az online dezinformáció hatása miatt, 87 százalékuk pedig úgy véli, hogy az már károsította országuk politikáját, miközben az ENSZ bejelentette a jelenség elleni küzdelemre vonatkozó tervét.

Audrey Azoulay, az ENSZ kulturális szervének, az UNESCO-nak a főigazgatója hétfőn újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az online hamis információk és gyűlöletbeszéd – amelyet a közösségimédia-platformok felgyorsítanak és felerősítenek – „komoly veszélyt jelentenek a társadalmi kohézióra, a békére és a stabilitásra”.

Sürgősen szükség van a szabályozásra „az információhoz való hozzáférés védelme érdekében…, ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi jogoknak a védelme érdekében”, mondta Azoulay, miközben bemutatott egy tervet a kormányok, a szabályozók és a platformok számára.

Az  UNESCO megbízásából 16 olyan országban végzett felmérés, ahol jövőre országos választásokat tartanak – összesen 2,5 milliárd választópolgárral –, megmutatta, hogy mennyire sürgetővé vált a hatékony szabályozás szükségessége.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég 8 ezer ember megkérdezésével készült felméréséből – amely többek között Ausztriában, Horvátországban, az Egyesült Államokban, Algériában, Mexikóban, Ghánában és Indiában készült –, kiderült, hogy

az internetezők 56 százaléka főleg a közösségi médiából szerzi híreit, sokkal többen, mint a televízióból (44 százalék) vagy a médiaoldalakról (29 százalék).

A közösségi média szinte minden országban a hírek fő forrása volt, annak ellenére, hogy az általa nyújtott információkba vetett bizalom lényegesen alacsonyabb volt, mint a hagyományos médiába vetett: 50 százalék, a televízió 66 százalék, 63 százalék a rádió és 57 százalék a médiaoldalak és -alkalmazások esetében.

16 országban a válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi médiában terjedtek el leginkább az álhírek, megelőzve az üzenetküldő alkalmazásokat (38 százalék), és ez a meggyőződés „minden országban, korcsoportban, társadalmi háttérrel és politikai preferenciával rendelkezők körében túlnyomóan elterjedt”.

A dezinformációt túlnyomórészt konkrét fenyegetésnek tekintették, 85 százalékuk mondta, hogy aggódik a befolyása miatt. A válaszadók 87 százaléka szerint a dezinformáció már most is jelentős hatással van a nemzeti politikai életre, és szerepet fog játszani a 2024-es választásokon.

A gyűlöletbeszédet is széles körben elterjedtnek ítélték: a válaszadók 67 százaléka mondta, hogy látott már ilyet az interneten (a 35 év alattiak 74 százaléka). A válaszadók nagy többsége (88 százalék) szerint a kormányoknak és a szabályozó hatóságoknak mindkét kérdéssel foglalkozniuk kell, és 90 százalékuk azt is szeretné, ha a platformok is lépéseket tennének.

Az éberséget különösen fontosnak tartották a választási kampányok idején. A megkérdezettek 89 százaléka követelte a kormányok és a szabályozó hatóságok beavatkozását, és 91 százalék várta el, hogy a közösségi médiaplatformok még éberebbek legyenek, amikor közvetlenül a demokrácia kerül terítékre.

„Az emberek nagyon aggódnak a dezinformáció miatt, minden országban és társadalmi kategóriában”,

mondta Mathieu Gallard, az Ipsos munkatársa. „Különösen a választások idején aggódnak – és azt akarják, hogy minden szereplő küzdjön ellene.”

Az UNESCO szerint a hét fő alapelvre épülő terv egy olyan konzultációs folyamat eredménye, amelyet az ENSZ rendszerében „példátlannak” nevezett, és amely 18 hónap alatt 134 országból több mint 10 ezer hozzászólást tartalmazott. Guilherme Canela de Souza Godoi, az UNESCO szólásszabadsággal foglalkozó részlegének vezetője szerint több mint 50 ország már szabályozza a közösségi médiát, de gyakran nem a nemzetközi szólásszabadság és az emberi jogok normáival összhangban. Az iránymutatások „egy erős, emberi jogi megközelítésen alapuló tervezetet jelentenek, amely a kormányok és a szabályozók tájékoztatására és inspirálására szolgál”, mondta, hozzátéve, hogy több afrikai és latin-amerikai ország már jelezte érdeklődését.

Az UNESCO szerint legalább egy jelentős platform közölte a 194 tagú ENSZ-szervezettel, hogy a nemzeti és regionális rendszerek sokaságával szemben egy egységes globális kormányzási keretet részesítene előnyben. A szervezet 2024-ben tervezi a szabályozók világkonferenciájának megszervezését. Azt mondta, hogy a hét alapelvet tiszteletben kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokra gyakorolt hatás „iránytűvé váljon minden döntéshozatal minden szakaszában és minden érdekelt fél számára”.

Az ENSZ, valamint a UNESCO szerint mindenhol független és jól felszerelt állami szabályozó hatóságokat kell létrehozni, amelyeknek egy szélesebb hálózat részeként szorosan együtt kell működniük, hogy megakadályozzák, hogy a digitális szervezetek kihasználják a nemzeti szabályozási különbségeket. A platformoknak minden régióban és minden nyelven hatékonyan és nagy léptékben kell moderálniuk a tartalmakat, és „elszámoltathatónak és átláthatónak kell lenniük az algoritmusok tekintetében, amelyek túl gyakran a megbízható információ rovására történő elkötelezettség maximalizálására irányulnak”.

A szabályozóknak és a platformoknak szigorúbb intézkedéseket kell hozniuk – beleértve a kockázatértékelést, a tartalom megjelölését és a politikai hirdetések nagyobb átláthatóságát – választások és válságok, például fegyveres konfliktusok és katasztrófák idején, mondta az UNESCO.

Egy friss, hazai felmérés szerint, az online médiafogyasztás előretörésében kulcsszerepet játszanak a fiatalabb korosztályok: kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik.