A változás kényszere állandó a szervezeteken belül. Az eredményes átalakításhoz azonban észre kell venni, hogy a folyamatok megváltoztatása más típusú munkatársakat kíván, mint a folyamatok működtetése.
◼︎ Változásmenedzsment helyett változtatásmenedzsment
Néhány évvel ezelőtt – és sokszor még ma is – felkapott téma volt a változásmenedzsment, amelynek középpontjában az állt, hogy hogyan vegyük rá szervezetben dolgozó embereket, hogy változtassanak a működésükön. John P. Kotter egy olyan bizarr szobához hasonlította a cégeket, ahol a tárgyakat kötelek, gumihevederek és acélkábelek rögzítik egymáshoz. Már belépni is nehéz, nemhogy áthelyezni egy tárgyat az egyik helyről a másikra anélkül, hogy valami mást is magunkkal rántanánk. Kotter úgy fogalmazott, ezek az erők akadályozzák a szervezetben dolgozókat, hogy munkájukat az addigitól eltérően végezzék.
Eltérő érdekek
A helyzet azóta megváltozott. Egyetlen dolog állandó a cégek életében, és ez nem más, mint a változás – mondja Fodor Andrea, a Projektcoach Consulting alapító-ügyvezetője. Az emberek – bár nem szeretik – de alkalmazkodtak, és kezelik a változásokat (az más kérdés, hogy mennyire hatékonyan). Ugyanakkor újabban gyakran tapasztaljuk, hogy az informatikai projektekben az üzleti területeken dolgozó kollégáktól várja el a szervezet, hogy definiálják, mit és hogyan kellene megváltoztatni az informatikai rendszerekben.
„Ez több oldalról is problémás. Egyrészt, mert az informatika gyakran konkrét rendszermegoldást vár: ez olyan, mintha egy vízvezeték-szerelő a megrendelőtől várná, hogy mondja meg, hová és milyen szögben építse be a csöveket. Másrészt, mert azoktól a kollégáktól várjuk a változtatások specifikálását, akik alapvetően nem vágyják a változást, ugyanis a napi folyamatok működtetése teljesen más típusú embereket kíván”, magyarázza a probléma okát Fodor Andrea.
A változást akarni kell
Hogy mit jelent ez? A napi folyamatok ismételt végrehajtása folyamatkövető embereket kíván. Akiknek, ha tiszta a folyamat, azt végre tudja hajtani ugyanúgy, akárhányszor, addig, amíg a folyamat meg nem változik. A változtatásokhoz viszont más megközelítésre van szükség. Mi miért van? Mit befolyásol, mire van hatással? Melyik rendszerben mi történik?
A Kotter által felvázolt szobához hasonlóan ma már egy jelentéktelen informatikai változtatás is legalább 2-3 üzleti területet és rendszert érint. Aki változtatni akar, annak értenie kell a teljes üzleti folyamatot és az azt támogató informatikai összefüggéseket. Ehhez nemcsak gyors információgyűjtési és feldolgozási technikákra van szükség, hanem megfelelő hozzáállású, széles látókörrel és információrendszerezési képességgel rendelkező kollégákra is, akik magabiztosan mozognak a részletekben, miközben nem tévesztik szem elől a célt.
Máshol van a szűk keresztmetszet
Az ilyen szerepkört betöltő emberek business analyst tevékenységet végeznek, és mint a fentiekből látjuk, nem mindenki alkalmas ennek a munkakörnek a betöltésére.
„Ezzel csak az a probléma, hogy elsőként a meghatározott folyamat szerint végzett munkaköröket fogják automatizálni. Vagyis a folyamatkövetők állása egyre nagyobb mértékben szűnik meg, míg az automatizált folyamatok megváltoztatásához egyre nagyobb szükség van a változtató típusú emberekre, akikből viszont kevés van – érzékelteti a problémát a Projektcoach Consulting ügyvezetője. – Ezek a készségek megfelelő adottságú kollégák esetén jól fejleszthetők, de például tehetségprogramunk keretében kifejezetten vadásznunk kell a projektvezetői vagy üzleti elemzői szerepre alkalmas fiatalokra.”
Fodor Andrea szerint észre kell venni, hogy az informatikai munkaerőpiacon a szűk keresztmetszetet már nem a fejlesztő munkatársak, sokkal inkább a szélesebb látókört igénylő, stratégiai és szakmai, üzleti és IT-szemlélettel egyaránt rendelkező kollégák: a projektmenedzserek és az üzleti elemzők jelentik.
