Az Inside Higher Ed legfrissebb Student Voice felmérése azt vizsgálta, hogyan látják a hallgatók a generatív mesterséges intelligencia hatását a tanulásra és az egyetemi életre. Az 1047 diák körében készült kutatás egyik fő megállapítása, hogy bár sokan aggódnak a kritikai gondolkodás sérülése miatt, az MI nem rontotta le az egyetem értékét a szemükben – sőt, egy részük még nagyobbra is értékeli az oktatás jelentőségét.
A válaszadók 85 százaléka használta már a mesterséges intelligenciát tanulmányaihoz az elmúlt évben. A leggyakoribb formák az ötletbörze, a kérdésfeltevés tutor-szerűen és a vizsgafelkészülés támogatása. Kevésbé jellemző, de még mindig létező gyakorlat a teljes esszék megíratása (19 százalék) vagy a feladatok átfogó elkészíttetése (25 százalék). A közösségi főiskolák hallgatói valamivel ritkábban használják ezeket az eszközöket, mint a négyéves intézmények diákjai.
Miért csalnak a hallgatók MI-vel?
A felmérés szerint a legfőbb ok a jó jegyek miatti nyomás (37 százalék). Ezt követi az időhiány (27 százalék) és az, hogy egyesek egyszerűen nem törődnek az akadémiai integritással (26 százalék). Az idősebb, munkát és családot is egyensúlyozó hallgatók gyakrabban hivatkoznak a túlterheltségre, míg a fiatalabbak inkább a szabályokkal szembeni közönyt említik.
Szinte minden hallgató (97 százalék) szerint reagálni kell az akadémiai integritást érintő kihívásokra. Ám nem a tiltás vagy a rendőrszerű ellenőrzés a kívánt irány. A diákok többsége inkább etikus MI-használati oktatást (53 százalék) és világos, egységes szabályokat szeretne. Sokan úgy vélik: elfogadható a mesterséges intelligencia alkalmazása, ha a használat átlátható. A kézírásos vizsgák vagy szigorú tiltások kevésbé népszerűek, inkább a rugalmas, de következetes szabályozást támogatják.
Kritikai gondolkodás: erősödik vagy gyengül?
A válaszok vegyesek. Az MI-t tanulmányaikhoz használó hallgatók 55 százaléka szerint vegyes a hatás: segít is, de néha felszínesebb gondolkodáshoz vezet. 27 százalék kifejezetten pozitív hatásról számolt be, míg 7 százalék aggasztónak tartja a túlzott függőséget. Érdekesség, hogy a férfi hallgatók nagyobb arányban látják pozitívnak a hatást, mint a női vagy nem bináris társaik.
A diákok nem csak a jelenre figyelnek: sokan szeretnék, ha intézményeik felkészítenék őket a mesterséges intelligencia által formált munkahelyi környezetre. Ez jelenthet tréningeket az etikus és szakmai használatról, vagy akár MI-központú tantárgyak és programok indítását. Mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy az egyetemeknek semmit sem kellene tenniük ezen a téren.
A diákok tehát nem tartják az MI-t az egyetemek sírásójának, de érzékelik, hogy alapjaiban formálja a tanulási folyamatot, a gondolkodást és az oktatási gyakorlatokat. Ahogy az egyik megszólaló megfogalmazta: „Nincs használati útmutató”, az oktatás és a hallgatók együtt írják meg most.
