A tavalyi év nem volt könnyű a hazai IT-szektor számára, sem a vállalatok, sem munkavállalóik nem sírják majd vissza. Az informatikai munkaerőpiac az elbocsátási hullám és a munkaerőhiány satujába szorult, a cégek pedig kétszer is meggondolták az új munkaerő felvételét. Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási üzletág-igazgatója mesél a részletekről.
◼︎ Borúra derű
A HumanField nem kevesebbel büszkélkedhetett tavaly, mint a Budapest Business Journal hivatalos rangsorának első helyével. 2022 után második alkalommal 2023-ban is testhosszal vezette a fejvadászcégek neves rangsorát, hiszen nettó árbevétele 35 százalékkal haladta meg a második helyezettét. Mindezt olyan időszakban érte el a vállalat, amikor a gazdasági recesszióhoz társuló, sosem látott munkaerőhiány korábban nem tapasztalt kihívások elé állította a HR-piac szereplőit.
Vidus Anett a piacvezető pozícióról elmondta, hogy szektorra bontva ugyan hivatalos statisztika nem készült még, de a rangsor összeállításánál figyelembe vett 2022-es árbevétel legnagyobb része az IT-s keresésekből származott, ráadásul a HumanField IT-közvetítéseiből származó árbevétele magasabb lett, mint a versenytársaik minden szektort egybefoglaló, teljes árbevétele. Ennek alapján nem járhatunk messze a valóságtól, hogyha azt mondjuk, hogy a HumanField az IT-keresésekben is megelőzi a versenytársait.
2023 sötét árnyéka
Mindeközben az IT-munkaerőpiacot erős elbocsátási hullám jellemezte, azonban a HumanField vezető szakértője felhívta rá a figyelmet, hogy az igazán nagy elbocsátási hullám elsősorban az USA-t sújtotta. 2022 végén indult, és 2023-ban is folyamatosan, majdnem egész évben kitartott, csak az év vége felé hagyva alább. Másodsorban Nyugat-Európát is érintette ez a jelenség, harmadsorban pedig természetesen Magyarországot érdemes megemlíteni, hiszen a hazai informatikai piacon is jelentős elbocsátások történtek. „Ez olyan történelmi év volt, amely hosszan érezteti majd a hatását. A korábban „elszállt” informatikusoknak a stabilitás és a kiszámíthatóság lett a legfontosabb, és ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol elbocsátások voltak, a megmaradt dolgozók is elbizonytalanodtak, és ők is jellemzően nyitottak lettek a váltásra. Óriási változás történt a munkaerőpiacon a szenioritási szintet illetően is, szó szerint kettészakadt. A szenior kollégák iránt továbbra is élénk a kereslet, ám a semmilyen tapasztalattal sem rendelkező, jellemzően bootcampeket végzett IT-szakemberek dolga rettentően megnehezedett. Érdekes adat egyébként, hogy például Németországban már magára talált az IT-munkaerőpiac, sőt sokkal kiélezettebb lett, mint valaha. Sajnos Magyarországon még nem tért vissza ez a korábbi verseny, még nem olyan ütemben toboroznak a cégek, mint korábban, láthatóan óvatosabban, megfontoltabban, költséghatékonyabban teszik ezt, és a piaci bizonytalanság miatt hosszabb lett a kiválasztási folyamat is, akár 2-3 hónapra is elnyúlhat”, írta le a helyzetet mondta Vidus Anett.
Home office vs on-site munkavégzés
A pandémia után nagy kérdés volt, hogy visszatérnek-e a munkavállalók a munkahelyekre vagy sem, erről Vidus Anett elmondta, hogy 2020-ban a pandémia kitörésével szinte minden iparágban általánosan teret nyert a home office, viszont évről évre, de különösen 2023-ban már egyértelműen azt a tendenciát figyelhettük meg, hogy számos kis- és nagyvállalat is szigorított a home office policy-n-az irodai munkavégzés javára.
„Ennek ellenére úgy tűnik, messze az IT-szektorban dominál a legerőteljesebben a hibrid és a full remote munkavégzés, a távmunka lehetőségére minden bizonnyal hosszú távon is sokkal nyitottabbak lesznek az IT-cégek, összehasonlítva más iparág munkáltatóival. Különösen annak fényében, hogy még mindig érezhető, hogy döntően az informatikus diktál az álláspiacon”, vázolta a Vidus Anett.
A jól képzett, magasan kvalifikált, naprakész tudással rendelkező, modern technológiákban tapasztalt IT-szakemberek ma is nagy kincsnek számítanak a munkaerőpiacon, és ezáltal jó alkupozícióból tudnak tárgyalni egy-egy álláslehetőség kapcsán. Mi sem bizonyítja azt jobban, mint hogy még mindig a munkavállalók vezérlik az IT-munkaerőpiacot, az a tény, hogy az IT-szektorban jellemző munkabérek még mindig jelentősen meghaladják a más, akár más erősen munkaerő-hiányos és keresett műszaki területen elérhető béreket.
„A példa kedvéért: egy tíz éve a gyártásban dolgozó villamosmérnöknél átlagosan akár kétszer többet is kereshet egy hasonló tapasztalatokkal rendelkező, szoftverfejlesztő cégnél dolgozó IT-fejlesztő. A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére még mindig óriási a verseny, ráadásul a magyar cégeknek a külföldi cégekkel is versenyezni kell, ugyanis a távmunka előrehaladtával megnyíltak a piaci lehetőségek, az informatikusok már nemcsak hazai cégeknek dolgozhatnak, hanem akár itthonról egy amerikai cégnek is, emiatt is fokozatosan zárkóznak fel a bérek”, számolt be a jelenségről Vidus Anett.
A hiány mértéke nem ismert, de nagy
A hazai piacról hiányzó informatikusok becsült számáról szólva a HumanField üzletág-igazgatója szerint korábban több tízezer informatikusról beszéltünk, és még nem látszik pontosan, hogy a jelenlegi válságos környezet mennyiben befolyásolta ezt a számot. Az biztos, hogy a tapasztalt informatikusok iránti kereslet továbbra is nagyon magas. „A pályakezdők lehetőségei viszont sokkal kedvezőtlenebbek, mint korábban. Például egy bootcampben végzett IT-szakember, akinek nincs tapasztalata, szignifikánsan rosszabb alkupozíciót tapasztalhat a piacon, mint néhány éve. De egy egyetemet végzett pályakezdő, akinek esetleg van is már valamennyi szakmai tapasztalata, még mindig jó esélyekkel és szép reményekkel vághat bele az álláskeresésbe”, mondta el.
A nemzetközi munkaerőpiaccal való, korábban említett verseny folyamatos nyomás alatt tartja a munkabéreket, és így az IT-munkaadóknak elemi érdeke a bérek lekövetése. „Csak néhány cég esetében láttuk, hogy ez komoly problémát okozott volna, a cégek többsége igyekezett ezzel lépést tartani”, állítja Vidus Anett. A legfontosabb szempont egy ajánlat mérlegelésénél az IT-ben dolgozóknak továbbra is az alapbér, ezen kívül pedig a rugalmasság, illetve, hogy a munkavégzés helyszínét szabadon választhassák meg.
„Tapasztalatunk szerint az otthoni munkavégzés kiemelkedően a legfontosabb tényező. Jellemző történet, hogy volt olyan partnerünk, amelyik irodai munkavégzés esetén az ott dolgozóknak ’all you can eat’ ebédet kínált az irodában, és mégis minden második jelöltünk megkérdezte tőlünk az interjúfolyamat során, hogy ’Ez szép és jó, de akkor hány nap home office-ra van lehetőség emellett?’ Ma már egy-egy nagyvonalú munkáltatói gesztus sem csábító, ha irodai munkavégzésről van szó”, mondta Vidus Anett.
Változó motivációs drive-ok
A tavalyi év legfontosabb IT-munkaerőpiaci trendje az volt, hogy a jelöltek elképesztően elrugaszkodott bérigényekkel jelentek meg, és csak ezek mellett voltak nyitottak a váltásra – ami már meghaladta a jól fizető IT-cégek által kínált béreket is, és mellette csökkent a valóban váltani akaró jelöltek száma.
A munkavállalók a tényleges váltási szándék helyett sok esetben csak egy ellenajánlatra játszottak, és szerették volna megversenyeztetni a bérüket a jelenlegi munkáltatójuknál. Mivel már 2023-ban is a munkáltatók többségénél a megtartáson volt a fókusz, tízből majd kilenc alkalommal sikerült a jelölteknek ellenajánlatot kicsiholni a jelenlegi munkáltatójuktól.
„Küzdelmes évet zártunk a jelöltek sorozatos visszalépésének következtében. A korábbi évekhez képest sokkal több munkát kellett belefektetni egy-egy projektbe, mire sikerrel tudtuk zárni. A cégek is kevésbé voltak megengedőek a jelöltekkel szemben, jellemzően betű szerint ragaszkodtak azokhoz a szigorú elvárásokhoz, amelyeket megfogalmaztak. Emiatt sokszor nagyon hosszúra nyúltak a kiválasztási folyamatok, és a korábbi évekkel ellentétben csak a minden kritériumnak tökéletesen megfelelő jelöltek kaptak ajánlatot”, jellemezte 2023-at Vidus Anett.
„Egy másik jellemző munkaerőpiaci trend az volt, hogy egyre több szakember kezdett el távoli munkavégzéssel külföldre és külföldi fizetésért dolgozni. Az elmúlt 6-9 hónapban megindult egy ’digitális kivándorlási’ hullám, ami szintén megnehezítette a munkánkat, és emiatt is embert próbáló volt a tökéletes jelölteket felkutatnunk”, tette hozzá.
Programozók, programnyelvek
Az IT-fejvadász szerint 2023-ban a legkeresettebb programnyelv a Python volt, amelyet a C, C++ és a Java követett. Ezek ugyan nem új nyelvek, viszont például a Python a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhetően egyre népszerűbb programozási nyelv, hiszen a gépi tanuláshoz elengedhetetlen. Ezenkívül továbbra is nőtt az igény a webes alkalmazások fejlesztésére, így aztán a webes technológiák is hódítanak, a Javascript népszerűsége ugrott meg a legnagyobb mértékben.
A legdinamikusabban fejlődő IT-részterület valószínűleg az adattudomány volt, egyre több cég ismerte fel, hogy rengeteg adat áll rendelkezésére, és jó lenne ezeket az adatokat elemezni, és ennek alapján hozni az üzleti döntéseket. A racionalizáció, a költségcsökkentés állt 2023 fókuszában, és emiatt akár teljesen új, „big data” részleget is kialakíthattak a cégek. „Ez volt egyben ez egyik legbőkezűbben díjazott IT-szakmacsoport is tavaly, és emellett a legnagyobb bérfejlesztés a DevOps területen történt, így az infrastruktúra-üzemeltetőkből a fejlesztés irányába váltó IT-szakemberek jártak a legjobban, náluk jellemzően óriási volt a bérnövekedés.”, mondta Vidus Anett.
Jövőnéző
Ami 2024-et illeti, valószínűleg a mesterséges intelligenciához köthető fejlesztési területek lesznek a slágerterületek. A hazai IT-szakmában általános bérszínvonalról nem lehet beszélni, hiszen ahány cég, annyiféle bérstruktúra létezik. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a piacon forgó különböző „salary guide-ok” közel sem a valóságot tükrözik, jellemzően jelentősen felülmérik azt.
„Ha mindenképp szeretnék mondani néhány példát, akkor kiemelném, hogy egyre több olyan junior munkavállalót közvetítünk, aki két év szakmai tapasztalattal bruttó egymilliót keres, és szép számmal közvetítettünk szenior szoftverfejlesztőket is, akik például a már említett Python-nyelv ismerői, több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és akár a kétmilliós bruttó álomfizetést is megkapták”, mondta Vidus Anett. A munkaerőpiaci szakértő kitért arra is, hogy a korábbi években tapasztalható rekordmértékű hiány miatt az informatikai területen, akár tapasztalatlanabb szakemberekkel is betöltötték a nyitott pozíciókat. Viszont 2023-ra már jelentősen átrendeződött a piac: zuhant a kereslet az átképzett szakemberekre, és ez vélhetőleg 2024-ben sem fog érdemben változni.
„A megérkező uniós pénzeknek köszönhetően az állami informatikai beruházások előre láthatóan új lendületet kapnak, és ezáltal újra felpezsdülhet az IT-munkaerőpiac. Ha az állami informatikai szektor megerősödik, ez magával hozza, hogy a versenyszférában is megélénkülnek a projektek, beruházások, fejlesztések, és ez nagyobb mozgolódást eredményez a munkaerőpiacon is. Mi a HumanFieldnél abban bízunk, hogy 2024-ben ismét nagyobb volumenben kezdenek toborozni a cégek, éppen ezért feltétlenül pozitív kilátásokkal vágtunk bele a 2024-es évbe ”, zárta gondolatait Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási üzletág-igazgatója.
