Mira Murati, az OpenAI CTO-ja úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia eltöröl majd néhány olyan munkakört, amelyeknek eleve nem is kellett volna létrejönniük.
Annak ellenére, hogy szinte folyamatosan az emberiség javát szolgáló számítógépes szuperintelligencia felépítéséről beszélnek, az OpenAI viszonylag gyakran követ el kikényszerítetlen hibákat, és néha úgy beszélnek az MI-ről, ahogyan azok szoktak, akik inkább ellenségeket szeretnének szerezni, mint barátokat.
A művészek kifosztása
A Dartmouth Egyetem igazgatójával, Jeffrey Blackburnnel folytatott mesterségesintelligencia-témájú beszélgetés során – amelyet az egyetem mérnöki tanszékén tartottak – az OpenAI műszaki igazgatója, Mira Murati a következőket mondta az MI kreatív szakmákra gyakorolt hatásáról: „Egyes kreatív munkák talán megszűnnek, de lehet, hogy eleve nem is kellett volna létezniük – ha az előállított tartalom nem magas minőségű. Azt hiszem, hogy az MI eszközként való használata az oktatásban és a kreatív iparban bővíteni fogja az intelligenciánkat.”
Vannak aztán olyan vélemények is, melyek szerint a generatív mesterséges intelligencia jelenlegi formájában nagyjából nem több, mint egy átverés, és nagyüzemi lopás. Lényegében olyan képesség köré épül, amely a plágiumot és a jogvédett szellemi tulajdon eltulajdonítását úgy prezentálja, mint egy szuperszámítógép, amely valahogyan a szemünk előtt emberré válik lassan. Az ilyen véleményen lévő szakértők számára Murati kijelentései dühítőek voltak. Ahhoz sem kell feltétlenül kreatív szakembernek lenni, hogy a CTO leereszkedő megítélése arról, hogy ki érdemli meg, hogy legyen munkája és ki nem, az MI korában megalázó és sértő legyen. Arra is érdemes emlékezni, hogy aki ezt a sarkos – vagy vaskos? – véleményt megfogalmazta, az
ugyanaz az OpenAI-vezető volt, aki néhány hónappal ezelőtt szemmel láthatóan összerándult, amikor megkérdezték tőle, hogy az OpenAI Sora videóeszközét vajon valóban YouTube-videók segítségével tanították-e fel?
Nehéz nem úgy érezni, hogy az OpenAI éppen nyíltan hadat üzent a kreatív szakmáknak. Többen szóvá is tették, hogy nem emlékeznek rá pontosan, hogy ki és mikor ruházta fel az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant és igazgatótanácsát azzal a bölcsességgel és hatalommal, hogy eldöntsék, ki érdemel munkát és ki nem. De ha ez valamikor megtörtént, nyilván akkoriban lehetett, mikor amikor Altman arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia felváltja a „középszerű embereket” a munkahelyeken – mutatnak rá nem kevés malíciával és felháborodással a piacvezető GenAI cég kritikusai.
A tradicionális humanisták mindeközben ragaszkodhatnak az olyan ódivatú elképzeléshez, hogy az emberiség különleges és értékes – és mindannyian megérdemlünk egy esélyt arra, hogy maximalizáljuk a lehetőségeinket. Ez történetesen pont az ellenkezője annak, amit ma az OpenAI nyújt, elég csak az olyan havonta sorjázó, nem kevéssé botrányos lépésekre gondolni, mint mikor ellopták Scarlett Johansson hangját.
„Ha elmulasztjuk számonkérni ezeket az embereket, az mérhetetlen károkat fog okozni azoknak a kreatívoknak, és alkotóművészeknek, akiktől ellopják a jogvédett tulajdonukat. Aki a médiában azt hiszi, hogy Altman és a hozzá hasonlók nem a munkájukért jönnek, az egy fantáziavilágban él”, vélekedett Ed Zitron író, „Sam Altman tele van sz****al” címmel szétküldött hírlevelében.
(Forrás)
