Az érzéseinket olvasni szándékozó mesterséges intelligencia javíthatja a felhasználói élményt, de a helytelen használat és az elfogultság miatti aggodalmak is mutatják, hogy a terület tele van potenciális veszélyekkel.
A Hume egy manhattani székhelyű startup, amely azt állítja, hogy kifejlesztették „a világ első érzelmi intelligenciával rendelkező, beszélgetésekre is képes mesterséges intelligenciáját. „Egy nagy nyelvi modellt tanítottunk meg rá, hogy értelmezze a felhasználók hangszínét is”, mondja Alan Cowen, a Hume vezérigazgatója és vezető tudósa.
„Ennek révén meg tudjuk jósolni, hogy az emberi beszéd miképpen képez egyben érzelmi mintákat is.”
Más szóval, Hume azt állítja, hogy az MI felismeri az érzelmet a hangunkban – és egy másik, még nem publikált változatban az arckifejezésekben is – és empatikusan reagál is minderre. (Utóbbi lenne az igazi újdonság, a hangerő-, hanglejtés-, beszédsebesség- stb. alapú érzelemfelismerés évek óta jelen van az ügyfélszolgálat-menedzsment szoftverekben.)
Érzelmes MI-k jönnek
Az Open AI által idén májusban elindított új, „érzelmekkel teli” GPT4o-val hirdetett, úgynevezett érzelmi mesterséges intelligencia egyre nagyobb üzletté válik. A Hume a második finanszírozási körben márciusban 50 millió dollárt gyűjtött be, és az iparág értéke az előrejelzések szerint idén eléri az 50 milliárd dollárt.
Vannak persze szkeptikusok is, Andrew McStay professzor, a Bangori Egyetem érzelmi mesterséges intelligencia laboratóriumának igazgatója például azt sugallja, hogy az ilyen „érzelemészlelések” értelmetlenek. „Az érzelmek olyan alapvető dimenziói az emberi életnek, hogy ha az MI az érzelmeket természetes módon meg tudná érteni, fel tudná mérni és reagálna rájuk, annak az értéke jóval meghaladná az 50 milliárd dollárt” – mondja.
Mindent egybevetve talán mégis ő téved. Ha így van, a lehetséges alkalmazások a jobb videojátékoktól és a kevésbé frusztráló segélyvonalaktól az Orwellhez méltó megfigyelésig és a tömeges érzelmi manipulációig terjedhetnek. De vajon valóban lehetséges-e, hogy a mesterséges intelligencia pontosan olvassa az érzelmeinket, és ha megérkezik a technológia valamilyen formája, akkor hogyan kezeljük?
Ha a HUME demo-MI-jének, a Hume Empathic Voice Interface-nek (EVI) azt mondjuk: „Szeretlek”, az így válaszol barátságos, szinte emberi hangon: „Nagyra értékelem kedves szavaidat, azért vagyok itt, hogy támogassalak.” A szoftver emellett a szerelmi nyilatkozat átírását és matematikai elemzését is megjeleníti a képernyőn: 1 (1-ből) a „szerelem” szó, 0,642 az „imádat” és 0,601 a „romantika” kifejezések. Hogy ezek az értékek mit takarnak, az nem teljesen világos, de a Hume térképet készít az érzelmi állapotokról vagy egy arckifejezésből származó reakcióról.
A cég szerint a HUME-nak még nehéz megérteni azokat a helyzeteket, amikkel korábban nem találkozott. „Megérti a hangnemet. Azt például, hogy ‘szeretlek’, mindenki a saját módján mondta, ami minden esetben különbözik”, vélekedett Alan Cowen.
Szarkazmusfelismerés
Idén év elején Matt Coler docens és csapata a Groningeni Egyetem beszédtechnológiai laborjában amerikai sitcomok, köztük a Friends és a The Big Bang Theory adatait használta fel olyan mesterséges intelligencia kiképzésére, amely képes felismerni a szarkazmust. Coler szerint „amikor azt nézzük, hogy a gépek hogyan hatolnak be az emberi élet egyre több területére, érdemes lehet megbizonyosodni arról, hogy ezek a gépek valóban hasznos módon tudnak segíteni az embereken”.
Coler és munkatársai azt remélik, hogy a vállalat szarkazmussal végzett munkája előrelépést eredményez más nyelvi eszközökkel kapcsolatban is, ideértve az iróniát, a túlzást és az udvariasságot, lehetővé téve az ember-gép közötti természetesebb és hozzáférhetőbb interakciókat. A modell jelen állása szerint az esetek 75%-ában pontosan érzékeli a szarkazmust, de a maradék 25%-ban kérdéseket vet fel, például: mekkora engedélyt adjunk a gépeknek.
Az érzelmi mesterséges intelligencia alapvető problémája, hogy nem tudjuk határozottan megmondani, mik azok az érzelmek. „Ha összeültetünk néhány pszichológust egy szobában, alapvető nézeteltéréseik lesznek”, mondta McStay. „Nincs alapvető, elfogadott definíciója annak, hogy mi az az érzelem”.
(Forrás)
