A digitalizáció, az infokommunikáció forradalma már évekkel ezelőtt jelentősen elkezdte átalakítani a munkaerőpiacot, a munkahelyi preferenciákat, a munkavégzési szokásokat és a munkavégzéshez szükséges készségeket-képességeket. Erre a visszatekintve már lassúnak mondható trendre robbant rá a generatív mesterséges intelligencia, hogy három év alatt szinte mindent megkérdőjelezzen, amit eddig adottnak véltünk. Annak jártunk utána, hogy milyen változásokra számíthatunk.
◼︎ Teremt és pusztít
A világ gazdaságát és azon belül a globális munkaerőpiacot alakító tényezők (mint a geopolitikai széttagozódás, a gazdasági bizonytalanságok, a demográfiai elmozdulás vagy éppen a zöld átmenet) mellett az egyik legjelentősebb hatást a technológiai fejlődés jelenti – erre a következtetésre jutott a Világgazdasági Fórum „Future of Jobs 2025 Report” című tanulmánya. A jelentés több mint 1000 nagyvállalat megkérdezésével készült – ezek összesen 14 millió embert foglalkoztatnak a világ 55 országában, 22 munkaerőpiaci szektorban.
Digitalizáció mindenhol, mindenkinek
A következő öt évben a legnagyobb átalakulást hozó megatrend a digitális technológiákhoz való egyre szélesebb körű hozzáférés lesz. „A hatást csak erősíti, hogy az elérhető technológiák spektruma és fejlettsége rendkívül gyorsan változik. Az adatfeldolgozás és a mesterséges intelligencia vagy az automatizáció és a robotika külön-külön is óriási hatást fejtene ki, együttesen viszont ténylegesen forradalmi változásokat idéznek elő”, mondja erről Vidus Anett, a HumanField executive és specialista keresésre szakosodott fejvadászcég IT-toborzási üzletágának igazgatója.
A hatásuk viszont nagyon is összetett lesz. Ezek azok a trendek, amelyek egyfelől a legtöbb munkahelyet veszélyeztetik, másfelől a legtöbb újat hozzák létre. Mindezzel párhuzamosan hatalmas keresletet támasztanak a műszaki-technológiai tudás iránt, az „egyszerű” digitális írástudástól kezdve a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság ismeretéig. A fejlettebb gazdaságokban mindehhez hozzájárul az idősödő társadalom problémája is, ami erősítheti a szakemberhiányt bizonyos foglalkozási körökben.
A Future of Jobs 2025 Report számításai szerint a különféle trendek eredőjeként 2025 és 2030 között globálisan 170 millió új munkahely jöhet létre. A másik oldalról viszont 92 millió jelenlegi munkahely meg is szűnik a változások hatására. Így összességében öt év alatt 78 millióval nőhet az elérhető álláshelyek száma, ami a jelenlegi munkahelyek 7 százalékát teszi ki.
Az AI mindent átalakít
Minden bizonnyal nem csak a mesterséges intelligencia körüli felfokozott várakozásoknak tudható be, hogy a Future of Jobs 2025 Report válaszadói legnagyobb arányban az AI-t és az információfeldolgozó technológiákat jelölték meg, amikor arról kérdezték őket, hogy mely technológiák fejlődése lesz a legnagyobb hatással vállalkozásuk átalakulására. Az AI-t a megkérdezettek 86 százaléka említette, így az messze a legmeghatározóbb technológia lett a közeljövőt nézve, amelyet csak jócskán lemaradva követ a robotizáció és autonóm rendszerek, illetve az energiatermelés, -tárolás és -elosztás. (Lásd az 1. ábrát).
Nem véletlenül került az első helyre a mesterséges intelligencia, és azon belül is a generatív AI. „A nagy nyelvi modellek lehetővé teszik, hogy természetes nyelvi kifejezéseket használva, hétköznapi szóhasználattal lépjünk kapcsolatba a mesterséges intelligenciával. Ennek köszönhetően pedig különösebb előzetes tudás vagy informatikai képzettség nélkül is kihasználhatók a technológiában rejlő alapvető lehetőségek. Persze a magasabb szinteken már kell a specifikus és folyamatosan frissített tudás, és a tanulmány is rámutat, hogy mennyire kilőtt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó online tananyagok és kurzusok iránti érdeklődés”, magyarázza Vidus Anett.
Bár a szélesebb körű és stratégiailag megtervezett vállalati AI-bevezetések még viszonylag ritkák, ezért a hosszú távú hatékonyságnövelő eredmények is bizonytalanok, már most is tisztán látszanak olyan módszerek, amelyekkel az AI növelni tudja a dolgozók képességeit és teljesítményét. Így például az alacsonyabban képzett dolgozók is el tudnak majd végezni olyan feladatokat, amelyek eddig nagyobb tudást, több gyakorlatot igényeltek; a magasan képzettek pedig könnyedén bővíthetik tudásukat, és gyorsan gyűjthetnek be új információkat, hogy egyszerűbben oldhassanak meg komplex problémákat.
„Ezek a kimenetek, vagyis hogy az elvégzett munka mennyisége és minősége emelkedik, csak abban az esetben valósulnak meg, ha a mesterséges intelligenciát nem az emberi képességek és dolgozók kiváltására, hanem kiegészítésére használják”, figyelmeztet Vidus Anett.
Ki fog dolgozni: az AI vagy az ember?
Mindig visszatér ez a kérdés: helyettesíteni fogja-e a technológia és azon belül a mesterséges intelligencia az emberi munkaerőt? Vagy sarkosabban fogalmazva, feleslegessé teszi-e az embert?
Az érettebb, gazdaságilag fejlettebb társadalmakban (és globálisan tekintve Magyarország is ide tartozik), nem feltétlenül így fogalmazódik meg a kérdés. Munkaerőpiaci szempontból a demográfiai helyzetkép nem túl rózsás. (Lásd „Fogyatkozó dolgozók” című keretes írásunkat!) Az öregedő társadalmakban egyre kevesebb az aktív korú (15-64 év közötti) felnőtt, akikre a piac dolgozóként számíthat, és ezt jelzik az alacsony munkanélküliségi ráták is. (Magyarországon a helyzetet súlyosbítja az elmúlt évtizedek nem csekély kivándorlása is.) A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy elveszi-e a munkát az AI, hanem az, hogy egyáltalán ki fog dolgozni – keretezi át a problémát Vidus Anett.
| Fogyatkozó dolgozók
A globális munkaerőpiacot két, egymással ellentétes demográfiai hatás alakítja. A fejlettebb, nagyobb jövedelemmel rendelkező országokban a kisebb születésszám és a várható élettartam növekedése miatt egyre inkább öregszik a lakosság, emiatt pedig folyamatosan csökken az aktív korú (15-64 év közötti) népesség aránya. Emiatt egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartani egyre több nyugdíjast. A fejletlenebb országokban pont fordított a helyzet, ott a még mindig nagyszámú fiatal generációk folyamatosan lépnek be a munkaerőpiacra. Ez pedig néhány éven belül teljesen átrajzolja a világ munkaerő-térképét. Jelenleg a nagyobb jövedelmű országokban található a munkaképes korú népesség 51 százaléka, 2050-re azonban az alacsonyabb jövedelmű régiók és országok adják majd a munkaképes korúak 59 százalékát. A legnagyobb növekedést a szub-szaharai Afrika és India produkálja majd. |
Ezek a kérdések természetesen a munkáltatókat is aggodalommal töltik el, és cselekvésre késztetik őket. Egyrészt félnek attól, hogy honnan lesz képzett munkaerő, és hogyan tudják magukhoz vonzani. Másrészt viszont egyre nagyobb arányban és mértékben teszik HR-stratégiájuk központi elemévé, hogy tudatosan képezzék és fejlesszék jelenlegi dolgozóikat, hogy ők egyre magasabb szintű munkát is el tudjanak végezni. Ezzel együtt a relatív munkaerő-hiányra adott válaszként a fejlettebb gazdaságokban a globális átlagnál nagyobb hangsúlyt kap a folyamatok automatizálása és a dolgozók képességeinek kiegészítése technológiával.
Létrejövő és megszűnő munkahelyek
De hogy választ adjunk a fentebb feltett kérdésre, a technológia olyan lesz a munkahelyeket tekintve, mint a magyar népmeséből az okos lány: hoz is, meg nem is. A digitális megoldásokhoz és eszközökhöz való egyre univerzálisabb hozzáférés a következő öt évben várhatóan 19 millió új munkahelyet teremt – de eközben meg is szüntet 9 milliót.
Még rosszabb az arány, ha a mesterséges intelligenciát és az információfeldolgozó technológiákat nézzük: ezektől 11 millió új állást várhatunk, de párhuzamosan megszűnik 9 millió másik. A robotizálás pedig abszolút értékben is rosszat tesz a munkahelyeknek: összességében 5 millióval csökkenti majd a munkahelyek számát. Mindent összevetve, a technológia, és benne elsősorban az infokommunikáció fejlődése az egyik legnagyobb oka mind az új munkahelyek létrejöttének, mind azok megszűnésének.
Érdekes megnézni, hogy pontosan milyen munkakörökben lesz arányaiban a legnagyobb a változás, akár pozitív, akár negatív irányban. „Nem meglepő, hogy a technológiával szorosan összefüggő állások és munkahelyek mutatják fel a legnagyobb növekedést. A következő öt év során a Big Data szakértő állások száma több mint a kétszeresére növekszik, és nem sokkal marad el tőle a fintech mérnökök, valamint az AI-hoz és a gépi tanuláshoz értő szakemberek számára kínált munkahelyek száma. Sőt, a tíz leggyorsabban növekvő munkakörből csak egyetlen van, amelyik nem a technológiához kapcsolódik”, avat be a részletekbe Vidus Anett. (Az adatokat lásd „A 10 leggyorsabban növekvő létszámú állás, 2025-2030” című grafikonon!)
A legnagyobb arányban a különféle adminisztratív munkakörökben betölthető állások száma fog csökkenni. Ide tartoznak az ügyintézők, a titkárok és titkárnők, az adatbeviteli munkatársak, de a pénztárosok és a könyvelők is. A dolog érthető: az egyszerűbb, repetitív és alacsonyabb hozzáadott értéket teremtő feladatokat lehet a legkönnyebben automatizálni. (Lásd „A 10 legnagyobb mértékben csökkenő létszámú állás, 2025-2030” című grafikont!)
Általában ezeket váltják ki először automatizált megoldásokkal a vállalatok, ahogy erre már bőven látunk hazai példákat is: egyre több bank és távközlési vállalat vezet be virtuális asszisztenst, de az is egyértelműen látszik, hogy csökken a junior programozók iránti igény, hoz példát saját praxisából Vidus Anett. Ami korábban szinte elképzelhetetlen volt Magyarországon, mára valósággá vált: fiatal informatikusok hosszabb időn keresztül nem találnak maguknak munkát.
A változás azonban nem fog itt megállni: olyan munkakörök is felkerültek a gyorsan fogyó állások közé, mint a grafikus tervező és a jogi asszisztens. Ez pedig már annak az előszele, hogy a generatív mesterséges intelligencia a magasabb képzettséget igénylő munkák egy részét is képes lesz elvégezni.
Persze ha globálisan az abszolút számokat nézzük, más eredményeket láthatunk. A következő öt évben a mezőgazdasági munkások száma fog a legnagyobb mértékben emelkedni (35 millió új munkahely keletkezik ebben az ágazatban), de előkelő helyen áll az építőipar és a szállítás is. Mindenképpen figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a szoftverfejlesztői állások számának emelkedése abszolút értékben is felfért a dobogóra: a tanulmány szerint 2030-ig mintegy 7 millió új fejlesztői állás jön létre.
Feljövőben a műszaki tudás
Amikor megszűnnek régi munkakörök, és újak jönnek létre, mások lesznek a dolgozóktól elvárt készségek is. „A szakértők szerint a következő öt évben a jelenleg legfontosabbnak tartott készségek 39 százaléka változni fog globálisan. Magyarországon ez az arány sem sokkal alacsonyabb: 36 százalék”, említi a legfontosabb mutatót Vidus Anett.
A munkáltatók által kulcsfontosságúnak tartott készségek toplistájának csúcsán nincs ott a műszaki tudás, de ez változni fog. Jelenleg a kognitív és a szociális készségek (az analitikus és kreatív gondolkodás, a rugalmasság, a vezetői képességek, a belső motiváció, a folyamatos tanulás, az empátia) állnak kiemelt helyen, a technológiai írástudás a 6., az AI ismerete pedig csak a 11. a listán. Ugyanakkor sokatmondó, hogy a vezetői készségek, a rugalmasság és az AI-tudás fontossága emelkedett a legnagyobb mértékben a munkáltatók szemében a korábbi évekhez képest.
Ez mind annak a jele, hogy gyorsulnak a változások, és azokra mind emberileg, mind a szervezet szintjén fel kell készülni: ki kell fejleszteni azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozás bármilyen változásra reagálni tudjon és képes legyen alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Ki mit tud az AI korában
A közeljövőben még nagyobb szerep jut a műszaki jellegű tudásnak, nem függetlenül attól, hogy a legnagyobb átalakulást a vállalkozások életében a különféle technológiák terjedése és erősödése hozza. A következő öt évben az ilyen jellegű ismeretek fontossága gyorsabban és nagyobb mértékben nő, mint bármilyen más tudás, képesség.
A mesterséges intelligenciához és a Big Datához kapcsolódó tudás a munkáltatók 87 százaléka szerint lesz fontosabb, és ezt nem sokkal lemaradva követik az információbiztonsági ismeretek, illetve az általános műszaki írástudás. Az is árulkodó, hogy ezek a képességek nem egy-egy iparág számára lesznek fontosak, hanem minden szektorban, az autóipartól és a távközléstől kezdve a közmű-szolgáltatókig és a közigazgatásig.
„Egyértelmű a szerteágazó követelmények üzenete: a jelenlegi és még inkább a jövőbeni munkakörnyezetekben a dolgozóknak egyaránt jóknak kell lenniük a hard és a soft skillekben, a szakmai tudásban, valamint a kommunikációs és együttműködési készségekben. Olyan emberek lesznek majd sikeresek a munkaerőpiacon, akik önállóan is képesek a munkavégzésre, ugyanakkor tudnak csapatban dolgozni, másokat vezetni, és kihozni belőlük a bennük rejlő tehetséget”, vonja le a tanulságot Vidus Anett.
| Névjegy
Vidus Anett a HumanField IT-toborzási üzletágának igazgatója. Több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik az executive és szakértői keresések területén. Stratégiai szemléletével és innovatív megközelítésével az IT- és technológiai piac egyik legelismertebb toborzási szakemberévé vált. Vezetése alatt a HumanField IT-toborzási üzletága piacvezető szerepet ért el, sikeresen támogatva hazai és nemzetközi vállalatokat a digitális korban való fejlődésben. Pályafutása során több száz vezető és magasan képzett szakember kiválasztását koordinálta az IT-szektortól a pénzügyi és gyártóiparig. A BBJ rangsora szerint a HumanField Magyarország első számú felsővezető-kiválasztó cége, amely innovatív módszertanával és országos lefedettségével piacvezető pozíciót tölt be. |
Az informatikai szektorban dolgozóknak is szakítaniuk kell azzal az elképzeléssel, hogy elég csak a legújabb technológiákat jól ismerniük ahhoz, hogy boldoguljanak és karriert építsenek. A kódolás és a tesztelés aprómunkáját egyre magabiztosabban tudja majd elvégezni a mesterséges intelligencia – egyre több olyan eszköz jelenik meg a piacon, amelyek segítségével szöveges utasítások alapján maguk az üzleti felhasználók is meglehetősen komplex szoftvereket és/vagy webes szolgáltatásokat is képesek elkészíteni.
„Ezért aztán az informatikusoknak azokon a területeken kell nélkülözhetetlennek lenniük, ahol az AI nem tudja helyettesíteni őket. Ilyenek lehetnek azok a feladatok, ahol hidat kell teremteni az ügyfelek és a fejlesztők között, ahol összetett rendszerek felépítését és működését kell átlátni, ahol kapcsolatot építeni, kommunikálni kell. Az érzelmi intelligencia, a soft skillek nélkülözhetetlenek lesznek”, teszi még hozzá a HumanField üzletág-igazgatója.
Tanulás a szakmán túl
A sikerhez szükséges képességek változásai mindenképpen magukkal hozzák a képzések felértékelődését. Az élethosszig tartó tanulásra való képesség (és hajlandóság!) nem véletlenül szerepelnek előkelő helyen a szükséges készségek listáján. Vidus Anett viszont arra is figyelmeztet, hogy ennek sikere nem csak a dolgozón múlik: a vállalatoknak is fel kell készülniük arra, hogy felkészítsék munkatársaikat az új világra.
„Véleményem szerint az adott szakmához tartozó hard skill képzések háttérbe fognak szorulni a vállalati világban, az alacsonyabb szinteken mindenképpen – mondja. – Óriási mértékben felértékelődik viszont a mesterséges intelligencia használatához szükséges képességek fejlesztése. Lehet, hogy az AI bizonyos munkakörökben feleslegessé teszi az embert, de más munkakörökben pont azzal tud hasznos maradni a dolgozó, hogy a saját és szervezete javára alkalmazza az AI hatékonyságnövelő képességeit. Amire pedig minden eddiginél nagyobb figyelmet kell majd szentelni, az a soft skillek fejlesztése lesz, hiszen ezen a téren nem tudja helyettesíteni az embert a technológia.”
Ugyancsak fontos képesség lesz, hogy az ember hatékonyan tudjon együttműködni a technológiával. Ahogy a mesterséges intelligencia és a robotok képességei fejlődnek, úgy lesz egyre több olyan feladat, amelyet a gépek (algoritmusok) egyedül, emberi beavatkozás nélkül is el tudnak végezni; a mérleg másik serpenyőjében pedig mind kevesebb olyan feladat lesz, amelyet kizárólag emberek végeznek. Ám a kettő között ott található egy egyre szélesebb sáv, ahol azok a feladatok vannak, amelyeket az egymással együttműködő emberek és gépek tudnak a legjobban elvégezni.
Vidus Anett azt tanácsolja a vállalkozásoknak, hogy minél hamarabb kezdjenek bele ezekbe a képzésekbe, hogy minél eredményesebben meg tudják lovagolni az új technológiák teremtette lehetőségeket. Fejleszteni pedig nemcsak a dolgozókat kell: a vezetőknek egyrészt érdemes mindazt elsajátítani, amit beosztottjaiknak, másrészt azzal is tisztában kell lenniük, hogy az egész szervezet szintjén, a stratégiai célok mentén miként kell alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Az AI bevezetése előtt ugyanis nemcsak a szükséges dolgozói tudás hiánya jelenti az akadályt, hanem a menedzserekből és üzleti vezetőkből hiányzó stratégiai gondolkodás, állapította meg a Future of Jobs 2025 Report.
„Összességében én bizakodó vagyok a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait illetően. Igen, lesznek negatív hatásai, bizonyos munkakörök jelentősége csökken, bizonyos feladatokat a gép jobban fog elvégezni, mint az ember, de ezzel párhuzamosan számos új lehetőség nyílik, számos új állás jön létre. Ha szervezeti és egyéni szinten is tudatosan készülünk erre, ha nem félünk átképezni magunkat, ha hajlandóak vagyunk tanulni, akkor a nyertesei és nem vesztesei leszünk ennek az átalakulásnak”, zárja gondolatait Vidus Anett.
