Az IT-t sújtó munkaerőhiány enyhítésére találták ki és igen népszerűek a 3–12 hónapos informatikai képzések. Azonban az IT-ra jellemző állandó változás menedzseléséhez olyan gondolkodásmódra van szükség, amit az egyetemi képzés biztosít. Már ha engedik a vállalatok a diákoknak befejezni tanulmányaikat.
Egyre több vállalkozás halássza el az ígéretes jelölteket már az egyetemi padból, meg sem várva, hogy befejezzék tanulmányaikat. A vállalatok által biztosított fizetés túl csábító ahhoz, hogy éveket várjanak a munkába állással.
Â
Ki van éhezve a piac
Sok az olyan felnőttképzést, átképzést biztosító iskola a piacon, amely pár hónap alatt megtanítja a karrierváltóknak az épp népszerű programozási nyelvet. A vállalatok ezeket a végzősöket is ugyanúgy felszívják, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket – a piac ki van éhezve a munkaerőre. Sok bírálat érte azonban a gyorstalpaló iskolákat, mondván, hogy pár hónap alatt nem lehet elsajátítani egy új szakmát, pláne nem az informatikát (például egy péknek).
Az egyetemen végzett informatikusokra és a gyorstalpaló kurzusokon végzettekre is szükség van az IT-s munkaerőpiacon – véli Pethő Anikó, az Aarenson tulajdonosa. A munkáltató feladata pontosan definiálni, hogy milyen munkaerőre van szüksége, annak érdekében, hogy ne csalódjon a felvett munkaerő minőségében.
| Az informatika szakon a legnagyobb a lemorzsolódás |
|
Az ELTE a bolognai rendszerű képzés indítása után vizsgálta meg, hogy a 2006-ban kezdő diákok milyen arányban kaptak diplomát 2009-ben. A programtervező-informatikusok teljesítettek a legrosszabbul, hiszen csupán 3,8 százalékuknak sikerült három év alatt végezni. A Szegedi Tudományegyetemen 2015-ben vizsgálták meg a lemorzsolódottak arányát, és nem meglepő módon az az informatika szakon volt a legmagasabb, 52 százalékos. |
Felnőni a feladathoz
Az egyetemi képzésben résztvevőknek az évek során sikerül kialakítaniuk egy analitikus gondolkodásmódot, mely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén egyik vagy másik programnyelvezetre váltsanak, és összefüggéseiben lássák a problémákat. A karrierváltóknál a kurzusokon ez a gondolkodásmód eleinte hiányzik, ami megnehezíti a rugalmas átállást. Ha a munkáltató tudja, hogy a fejlesztési környezet, az elvégzendő feladatok gyorsan változnak, akkor fizesse meg az egyetemi végzettséggel rendelkező jelöltet, vagy várja meg, míg a rövidebb kurzust elvégző kolléga felnő a feladathoz – tanácsolja Pethő Anikó.
Az informatikai munkaerőpiac hiányainak felszámolásához széleskörű együttműködésre van szükség a kormányzat, a felsőoktatás és a versenyszféra között. Szerencsére már vannak kezdeményezések, mint például a Programozd a Jövőd! projekt.
