Egyre fontosabb az MI az üzleti sikerhez és a biztonsághoz

Az 5G érkezése, a kiberbiztonság jövőbeni kihí­vásai, a mesterséges intelligencia, a felhőtechnológia és a big data alkalmazásának lehetőségei egyaránt terí­tékre kerültek a nagy ICT-cégek vezetőinek előadásaiban az Infotér konferencián. Az ismert topmenedzserek saját vállalkozásuk és iparáguk következő éveibe is bepillantást engedtek az érdeklődőknek.

Rendkí­vül érzékletesen mutatta be Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, hogy mi is a szerepük a nagy ICT-szolgáltatóknak: megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy tehetséges emberek olyan dolgokat hozzanak létre, amivel segí­tenek másoknak. A mobilcég vezetője előadásában már jelezte azt a fontos mérföldkövet is, amit lényegében az Infotér Konferencia ideje alatt ért el a társaság: Budapest belvárosában elindí­tották a kereskedelmi 5G szolgáltatásukat.

A prezentáció igazi különlegességét azonban az szolgáltatta, hogy Amanda Nelson egy vendéget is szí­npadra szólí­tott: bemutatkozott a Vodafone Digital Award pályázatának egyik nyertese, az OnkoVR projekt. Erdős Sándor, a csapat képviselője ismertette a daganatos megbetegedéssel küzdő gyermekek helyzetének megkönnyí­tését szolgáló kezdeményezést, amelynek keretében egy virtuális játékot hoztak létre – ebben a gyerekek egy mesebeli környezetben szállhatnak szembe a betegséggel és győzhetik le azt. A kiosztott VR-szemüvegeknek köszönhetően az előadás hallgatói is megismerkedhettek a fejlesztéssel, ami 2020 januárjától lesz majd elérhető.

 

Halad a fúzió

A hazai ICT-piac jelentős cégeit képviselő vezetők között Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és többségi tulajdonosa is részt vett a konferencián, és egy tájékoztató keretében beszélt a társaság helyzetéről, a T-Systems Magyarország felvásárlásáról és a terveikről. Elmondta, hogy a nemzetközi porondra kilépni képes, több ezer embert foglalkoztató, 200-250 milliárd forintos éves árbevételt elérő, a technológiai szektor egyéb ágazataiban organikus, illetve akvizí­ciókkal fejlődő vállalatot kí­ván létrehozni a 4iG-ból. Jászai Gellért jelezte azt is, hogy nem tartja a politikától függő vállalatnak a társaságot, de azt látni kell, hogy az állam az IT-piac legnagyobb vásárlója, egymaga több mint felét adja a szektor megrendeléseinek – ez nagyjából 500 milliárd forintot tesz ki. így egy magát komolyan vevő cég nem teheti meg, hogy ne legyen jelen ezen a piacon, ne szolgálja ki az állami megrendeléseket. A hosszú távú fenntarthatósághoz és az észszerű növekedéshez az kell, hogy a piaci és az állami megrendelések aránya 50–50 százalék legyen a cég bevételeiben.

í‰rtékelt stratégia

Az ICT-cégek vezetőinek előadásaiban visszatérő elem volt a hatalmas változás, ami nemcsak az infokommunikációs szektort, de az egész üzleti világot és a társadalmat is érinti. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen jelentős átalakuláson ment át a cég, és bár sokan még mindig úgy gondolnak a vállalatra, mint egy dobozos szoftvert fejlesztő és értékesí­tő társaságra, ma már egészen más a helyzet. A Microsoft számottevő mértékben csökkentette függését a ma is vállalkozások milliói és magánszemélyek százmilliói által használt operációs rendszerétől, és hatalmas energiákat fordí­t a felhőalapú megoldások, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ezt jól érzékelteti az is, hogy a Forbes magazin felmérése szerint a világon elsők az MI-re fordí­tott összeg tekintetében, kiberbiztonsági fejlesztésekre pedig több mint egymilliárd dollárt költenek évente.

A felhő, az MI, a kiberbiztonság mind ugyanannak a puzzle-nek a darabjai, amelyek az új stratégiánkat jelentik, és a tőkepiacok is kezdik felismerni és értékelni ezt a változást. Az elmúlt három évben háromszorosára nőtt a vállalat piaci értéke, a közelmúltban átlépte az ezermilliárd dolláros határt is – számolt be az eredményekről Christopher Mattheisen. A Micosoft hazai vezetője saját felmérésükre hivatkozva beszélt arról is, hogy a 10 százalék feletti bevételnövekedést felmutató cégeknél kétszer nagyobb valószí­nűséggel használnak MI-re épülő megoldást, mint a lassabb fejlődést mutató társaságoknál. Azt látjuk, hogy ez a technológia az, ami megkülönbözteti a legjobbakat a többi piaci szereplőtől. Mi pedig partnerei szeretnénk lenni mindenkinek abban, hogy a digitális korban is sikeres legyen – hangsúlyozta Christopher Mattheisen.

 

MI-vel sikerülhet

A cégvezető előadásában kitért arra is, hogy az MI hatalmas lépést jelenthet az esélyek kiegyenlí­tése felé. A mesterséges intelligencia nemcsak a nagyobb cégeknek segí­t abban, hogy még nagyobbak legyenek, hanem a kisebb társaságok is hozzáférhetnek ehhez a technológiához, hogy ezáltal újí­tásokat vezessenek be és fejlődjenek. A Gartner kutatása szerint világszinten a kis- és középvállalkozások 55 százaléka már alkalmaz, vagy egy éven belül kezd használni MI-t. A jövőt nem feltétlenül azok alakí­tják majd, akik most erősek, hanem sokkal inkább azok, akik megértik a változásokat és elég bátrak ahhoz, hogy lépjenek. Ez egyaránt igaz a vállalkozásokra és az országokra is, gondoljunk csak arra, milyen eredményeket ért el í‰sztország vagy Szingapúr, amelyek nagyon gyorsan kezdik el használni az új technológiákat. A jó hí­r, hogy a magyar cégek is kezdik ezt felismerni, és mí­g pár éve még azt tapasztalhattuk, hogy félve költöznek a felhőbe, ma már azon túl, hogy számos hazai vállalat használja a felhőalapú megoldásokat, több társaság erre alapozott szolgáltatásokkal lett nemzetközi szinten is sikeres. A cégek mellett a kormányzat is aktí­v szerepet vállal a digitális transzformációban, például az MI Koalí­ció megszervezésével – fűzte hozzá Christopher Mattheisen.

 

Elavult védelem

A változások fontosságáról beszélt többek között Peter Kovalčí­k, a Check Point regionális igazgatója is, aki előadásában hangsúlyozta, hogy elérkezett az informatikai transzformáció ideje, vagyis a régóta használt, örökölt nagy IT-rendszereket egyre több vállalkozásnál cserélik le. Ez persze hatalmas kihí­vást, de komoly lehetőséget is jelent a kiberbiztonsági megoldások esetében is. Eddig jellemzően a cégek, intézmények által használt informatikai rendszerek fölött helyezkedtek el a védelmi alkalmazások, eszközök, most azonban adott a lehetőség arra, hogy már az új megoldások fejlesztési fázisa során beépí­tsék a biztonsági elemeket. A jövőről szólva Peter Kovalčí­k kiemelte, hogy intelligensebb, egyszerűbb, integráltabb biztonságra van szükségünk.

A regionális vezető szerint kiemelt figyelmet kell fordí­tani a megelőzésre, illetve a biztonsági megoldások fejlesztése során is fontos szempont, hogy azok támogassák a folyamatos üzletmenetet.

A kiberbiztonsági helyzet egyébként a szakember előadása alapján korántsem kedvező, amit az is jól mutat, hogy miközben napjainkban már az ötödik generációs támadásokkal kell szembenézniük a szervezeteknek, ám legtöbbjük védelmi rendszere valahol a második, harmadik generáció között van, vagyis egyáltalán nincsenek felkészülve az újfajta fenyegetésekre. A Chek Point rendszerei naponta átlagosan 25 ezer új rosszindulatú kódot fedeznek fel, amelyek között mintegy hétezer olyan van, melyek ellen a piacon elérhető antiví­rus-megoldások nem nyújtanak védelmet. Peter Kovalčí­k szerint a rendelkezésre álló adatok elemzése a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazásával jelentheti az egyik hatékony megoldást a jövő biztonsági kihí­vásaira.

 

Tárcátlan idők

Az adataink védelme, a biztonságos tranzakciók és a pénztárca sorsa egyaránt terí­tékre került Somkuti András, a Docler Csoport elnökének, az e-aláí­rás specialista NETLOCK ügyvezetőjének előadása során. A cégvezető rámutatott, milyen komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy az okostelefonját szinte mindig, mindenki magánál tartja. A fizetéseknél már egész jól működik, hogy ezzel az eszközzel helyettesí­tjük a papí­rpénzt és a bank- vagy hitelkártyát, de az ügyvezető szerint ennél jóval tovább is mehetünk, és az azonosí­tó okmányokat is lecserélhetjük, vagyis a hagyományos, fizikai pénztárca kora lassan lejár és jöhetnek a digitális tárcák.

Somkuti András bemutatta, hogy a NETLOCK-nál hogyan valósí­tották meg ezt a koncepciót, és hangsúlyozta, hogy a digitális tárca szabadságot és kontrollt adhat, visszahozhatja a szuverenitást az életünkbe. Egyre fontosabbak az adataink, mégis egyre többet kiadunk belőlük. A digitális tárca alkalmazásával ennek vége, nincs szükségtelen adatmegadás. Ha pedig mégis átadtam a szükséges, minimális információt, egy digitális tárca megoldással arra is lehetőségem van, hogy bármikor visszavegyem azt, és szerintem ez az igazi GDPR – részletezte Somkuti András.

Globális IT-piac számokban (milliárd dollár)

*előrejelzés

Forrás: Gartner