Izgalmas helyzetben van a vidékfejlesztés. Az EU-s támogatásoktól függő projektek, az alulról szerveződő megoldások ugyanis teljesen más irányt mutatnak, mint az eddig megszokott. A fejlesztéspolitika próbál lépést tartani az átalakulással, azonban a vidéket sújtó problémák és az azokra adott megoldások állandó változásban vannak.
A vidék számos kihívással néz szembe: az elnéptelenedéssel, az öregedő infrastruktúrák új funkciójának hiányával, a fenntartható üzemeltetés nehézségével és a kulturális örökség megőrzésének problematikájával, amit a forráshiány, pontosabban az EU-s forrásoktól való függés még árnyaltabbá tesz.
Â
A sikeres vidékfejlesztés alapja?
A fejlesztéspolitika eszközrendszere mára elbillent a vissza nem térítendő támogatások irányába – mondta előadásában Váradi Imre, az Infotér szakértője. – Léteznek azonban más tőke-, illetve pénzpiaci konstrukciók is, amelyek kiegészülve a vissza nem térítendő támogatásokkal, sokkal jobb településfejlesztési (üzleti) modellt alkotnának.
A sikeres vidékfejlesztési projekt alapját az adja, hogy az adott fejlesztési terv a helyi sajátosságokon alapul, ismerve a térség kitörési pontjait, épületeinek, emlékműveinek történelmét és funkcióját. Illetve komoly faktor a társadalmi tőke bizalmi ága, az együttműködésre való hajlandóság is. Ameddig ez nincs meg, nem lesz előrehaladás. A vidékfejlesztés hosszútávú folyamat, és ha már az elején megspórolják a komplex tervezést, akkor nem lehet elvárni, hogy végül célba érjen – mondta Váradi Imre. E modell megvalósulásához nyújthat segítséget az Infotér Multifunkciós Vidékfejleztés koncepciója.
| Martonvásár felokosodott |
|
A fenti tényezők sikeres ötvözésére jó példa Martonvásár. A város attól lesz okos, ha okos emberek lakják, akik okos döntéseket hoznak, és okos intézményeket hoznak létre – fogalmazott Szabó Tibor, a város polgármestere. Martonvásár az első konvergenciarégió, amit – mint helyi sajátosságot – a város igyekszik is kihasználni. A másik komoly tényező az Agrártudományi Kutatóközpont jelenléte, amely állandó szellemi tőkéjével és termékinnovációival felhelyezte Martonvásárt a smart-térképre. Garamvölgyi Balázs, az MFB EU és íœzletirányítási Divíziójának ügyvezető igazgatója az EU-s forrástól függő vidékfejlesztés két egyéb támogatási forrásáról beszélt, megemlítve többek között az MFB í–nkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Programját, de lehetőségként említette a hitel- és tőkejellegű projektfinanszírozást is. |
Smart Villages, a falu újratöltve
Természetesen a SmartVillage Network sem maradt ki a vidékfejlesztés palettájáról. Az alulról jövő kezdeményezés két éve indult útjára, és eredeti célja az volt, hogy az európai szinten létrejött okosfalu koncepcióhoz a helyi szereplők is tudjanak kapcsolódni.
A Smart Villages nagyon tágan értelmezi az okosfalvakat: nincs létszámkorlát, és nemcsak egyes falvakat, hanem falucsoportokat is jelenthet. A digitalizációt, mint egyik fejlődési eszközt nevezi meg, és hangsúlyozza, hogy nem ez az első lépés, amit a falu fejlesztése érdekében meg kell tenni – mondta Ocskó Edina, a SmartVillage Network szakembere. – A szervezetet abból a célból hoztuk létre, hogy a falvak közötti tapasztalatcserét elősegítsük, a már meglévő megoldásokat pedig online platformon regisztrálni lehessen, amelyek így visszakereshetővé válnak.
A vidékfejlesztés jövőjét abban látják a szakértők, ha a projektek nemcsak EU-s forrásokból (és a helyi sajátosságok, előnyök hangsúlyozásából) táplálkoznak, hanem a civil, gazdasági, politikai és kulturális szereplők tudásából is.
