Nem biztos, hogy a Lechner Tudásközpont neve ismerősen cseng minden magyar állampolgárnak, az viszont biztos, hogy életünk során többször is találkozhattunk már a tudásközpont szolgáltatásaival. Például, ha házépítéskor e-építési naplót kellett vezetnünk vagy az ingatlanunkról kértünk le valamilyen adatot, netán átléptük a magyar államhatárt.
A Lechner Tudásközpont idén áprilisban új feladatokat kapott, miután a Földmérési és Távérzékelési Intézet legfontosabb szakmai szervezeti egységei beolvadtak a tudásközpontba. Az így kibővült szervezet rengeteg projekttel foglalkozik, melyekből Kerekes Balázs vezérigazgató három új feladatot ismertetett.
Â
Az ingatlan-nyilvántartás megújítása
Az ingatlan-nyilvántartás megújításának célja, hogy a lakosok számára elérhetővé váljék az elektronikus ügyintézés, tehát búcsút mondhassanak a papíralapú folyamatoknak, ennek érdekében automatizált megoldásokat terveznek bevezetni. Az is fontos, hogy a nyilvántartott adatoknak naprakésznek kell lenniük. Jelenleg a legutolsó bejegyzési állapotot mutatja a nyilvántartás, holott időközben például sok tulajdonos lakcíme változik.Â
Informatikai szempontból mindez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni több mint 100 adatbázist, és az adatbázisokat tároló szervereket is. Az alkalmazás fejlesztése már elkezdődött, a követelmények specifikációjánál tartanak, majd következik a rendszerterv és a fejlesztés, melynek 2021 végéig le kell zárulnia – részletezte Kerekes Balázs. Ezzel párhuzamosan megkezdődik az adattisztítás és a migráció, mindezt egy pilot adattisztítás előzi meg. A projekt 13 milliárd forintból, a NISZ és a KIFíœ közreműködésével, Kí–FOP-os pályázat keretében valósul meg.
| Virtuális valósággal felturbózott e-körmű |
|
A földfelszín monitorizálási osztály a térségi kihasználás tervezésével, a területhasználattal foglalkozik, ismertette vezetője, Maucha Gergely. Például az ő feladatuk megmondani, hogy egy új autópálya megépítése milyen hatással lesz a környezetre, ahogy szolgáltatásuk közé tartozik az is, hogy elkészítik hazánk ökoszisztéma-térképét – melyet a sajtó előtt novemberben mutattak be. Az e-közműt, vagyis a közművek egységes elektronikus nyilvántartását a product owner, Gyertyánági András mutatta be. Az építkezéseket meggyorsító rendszer eddig a lakosságnak, tervezőknek és hatóságoknak jelentett előnyt. Egy közeljövőben élesedő fejlesztés segítségével viszont a kivitelezők munkaeszközévé válik, akik a helyszínen a kevert valóság technológia segítségével jeleníthetik meg a föld felszíne alatt húzódó közműveket. |
Nemzeti téradat-infrastruktúra
A második projekt ugyan nem új, de annál fontosabb: a téradatokat helyezi új alapokra. A különböző állami intézményekben szétszórt téradatgazdáknak meg kell egyezniük egy szabványban, egy adatszerkezetben, metaadat sémában. Egy közös téradat-csere platform kidolgozásával meg lehet osztani egymás között a téradatokat, de előtte persze össze kell hangolni az adatgyűjtési és az adatfeldolgozási tevékenységeket – a rendundáns gyűjtést és feldolgozást ki kell küszöbölni. Ehhez át kell gondolni a folyamatokat kormányzati szinten, ki kell dolgozni a jogszabályi háttért, infrastruktúrát és informatikai feltételeket kell teremteni. A kormány 2,5 milliárd forintot adott a program elindításához, útközben további forrásokat is be kell vonni.
| Nemzeti adatvagyon, fotogrammetria |
|
A Lechner Tudásközpont friss feladata a nemzeti tervvagyon menedzselése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerzői jogok által védett, a második világháború befejezése után épített épületekkel kapcsolatos terveket tulajdonos szinten kezeli – mondta Kis Yvette, a Dokumentációs Igazgatóság vezetője. Azzal, hogy egy helyen összpontosul a nemzeti tervvagyon, jelentősen csökken a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos jogi tennivaló. Az intézethez került a fotogrammetria osztály is, melynek jelentését vezetője, Balla Csilla részletezte: az alkalmazott tudományág a két szemmel történő nézést helyettesíti képekkel, az így kapott adatokból térbeli méréseket, modelleket tudnak képezni. Egyik szolgáltatásuk közé tartozik, hogy a távközlési cégeknek megmondják, hová optimális az antennát helyezni, és az mekkora területet fed le – ebből hamarosan webes szolgáltatás lesz. |
ítgondolt területi közigazgatás
A harmadik projekt keretén belül a nehezen mobilizálható, területi alapú ügyintézés kerül górcső alá, ahol nem egységesek a folyamatok, és a központi irányítás sem jut elegendő információhoz. Az első körben a backoffice ügyviteli folyamatokra összpontosítanak, ahol pár kiválasztottat optimalizálnak, majd informatikai megoldásokat és szabályozásokat dolgoznak ki a folyamatok működtetéséhez. Második körben megpróbálják az online ügyintézési lehetőségeket kiszélesíteni, és igyekeznek nem állami kapacitásokat is bevonni az ügyintézésbe. Harmadik lépésként a központi irányítás számára dolgoznak ki eszközöket, melyek segítségével több lesz az adat, könnyebben irányítható a területi közigazgatás. A projektre 4,5 milliárd forintot szánt az állam, a fejlesztés jövő év elején indul.
Az e-közmű számokban
|
Felhasználók száma |
40 000 fő |
|
Tervezők száma |
5000 fő |
|
Kérelmek átlagos átfutási ideje |
17,5 nap |
|
Benyújtott kérelmek |
205 000 db |
|
Lezárt kérelmek |
200 000 db |
|
Közműmegkeresések |
1 millió db |
Forrás: Lechner Tudásközpont
