Az EU tevékenysége határozta meg az év első hónapjában az IT-szektort: az 5G-s beszállítók közül nem tiltották ki a kínai gyártókat, azonban az arcfelismerő technológiák használatát felfüggesztenék, ahogy megszabták az egységes mobiltöltő használatát is. A fintech szektorban, a mesterséges intelligencia területén történtek felvásárlások.
Noha az amerikai hatóságok agresszíven lobbiztak a Huawei betiltása mellett, az EU javaslatai szerint a tagállamok jól teszik, ha korlátozzák a magas kockázatú 5G-s beszállítók használatát – közöttük van a kínai Huawei is –, de nem tiltotta meg a szállítók által gyártott technológia vásárlását. Hasonlóképp döntött a brit kormány is, amely 35 százalékos részesedésben szabta meg a kínai gyártó mobilinfrastruktúra-piacon elérhető részesedését, de az olyan kritikus területektől, mint védelmi rendszerek és nukleáris energia, távol tartanák.
Â
Nem az arcfelismerésre
Egy januárban kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság 3-5 évre felfüggesztené az arcfelismerő technológiák használatát mindaddig, míg a fel nem mérik a helyenként személyi szabadságot korlátozó technológia bevezetésének hatásait, kockázatait, és ezek kezelési módját. Az elképzelés szerint a fejlesztő cégek önkéntes alapon is vállalhatnak kötelezettséget etikai szempontoknak megfelelő, megbízható megfigyelési eszközök fejlesztésére. A dokumentum szerint az arcfelismerést csak a GDPR-rel összhangban lehetne használni.
Â
Egységes lesz a mobiltöltő
A környezet védelmét tartotta szem előtt az Európai Unió parlamentje, amikor januárban elsöprő többséggel megszavazták az a javaslatot, mely alapján a tagállamokban értékesített mobiltelefonoknak még idéntől egységes töltővel kell rendelkezniük. Az elképzelés már korábban, 2009-ben felmerült, és 13 másik vállalattal együtt az Apple is aláírta egy egyetértési nyilatkozatot, mely szerint 2011-től önként a microUSB szabványra váltanak. Azonban az Apple a saját technológiája mellett döntött, nem vállalta a microUSB jelentette kompromisszumokat.
| Hatvanegy éves magyarországi informatika |
|
1959. január 21-én adták át hivatalosan az első magyarországi számítógépet, az M-3-mat, így a magyarországi informatika kezdetét ehhez a dátumhoz köthetjük. A számítógép mintegy kétévnyi építés után készült el, a korabeli sajtó számológépként írt a szobányi masináról. A Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában megépített, első generációs M-3-ast tudományos számítások embernél gyorsabb végrehajtására tervezték szovjet támogatással. Bár a másodpercenként 30 számítási művelet mai szemmel nem túl acélos, de ezt a szerény kapacitást is igyekeztek jól kihasználni. A gépen készült az épülő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos program, de például szállítási költségek optimalizálásához, részecskék vizsgálatához szükséges számításokat is végeztek vele. |
Most azonban váltania kell, a saját Lightning csatlakozója helyett a mostanra leggyakoribbá vált microUSB-t kellene beépíteni az Európában értékesített telefonokba. Ennek a valószínűsége eléggé kicsi, azt már jobban elhisszük, hogy az Apple inkább valamilyen vezeték nélküli töltési technológiát preferál. Itthon az iOS operációs rendszert használó eszközök aránya 2020 elején 18,5 százalék volt (Lásd a grafikont!), de az Apple épp az üzleti döntéshozók körében a legnépszerűbb.
Â
Mozgolódás a fintech-szektorban
Nem kevesebb, mint 5,3 milliárd dollárt fizetett a Visa a Plaid nevű startupért. A főleg tengerentúlon ismert induló vállalkozás olyan platformot épített ki, mely összekötötte a tradicionális pénzintézeteket és az onnan adatokat igénylő fintech-alkalmazásokat. A kaliforniai startup ügyfelei között van a Transferwise és a Venmo is. A Visa, amely több más bankkártyás céggel együtt ott volt a korai befektetői körökben is, ezzel az ügylettel fontos láncszemét szerzi meg a még csak most formálódó új banki ökoszisztémának.
| ITB Club január: GRC –mindenki emlegeti, de senki sem ismeri |
|
A 2020-as év első ITB Clubján ez a titokzatos betűszó került fókuszba, a témaválasztás létjogosultságát pedig mi sem bizonyította jobban, mint az előadás végén magasba nyújtott, kérdést jelző kezek sokasága. A governance, risk and compliance, azaz GRC rövidítéssel fedett feladatkör a jogszabályi előírások megfelelésének alapköve, a versenyképesség kritériuma. Klubrendezvényünkön annak jártunk utána, hogy miként lesz a kockázatkezelés és folyamatirányítás nyűgjéből hatékonyságjavítás és annak, hogy miként lehet jól csinálni a GRC-t. |
Meg nem nevezett összegért vásárolta meg a Google a nyolc éve alapított AppSheet nevű startupot, amely kódmentes mobilapp-fejlesztői platformot kínál kezdőknek. Az ehhez hasonló eszközök segítségével üzleti logika szerint rakhatnak össze alkalmazásokat civilek is, anélkül, hogy egyetlen kódsort le kellene írniuk. Az üzlethez értő szakértő modulokat legóz össze egy grafikus felületen, ebből a platform automatikusan elkészíti a programot. Ez még akkor is meggyorsítja a belső vállalati alkalmazásfejlesztést, ha később, a folyamat befejezéséhez, be kell vonni programozókat.
Â
Mesterséges intelligencia a figyelem középpontjában
Az Apple viszont egy speciális mesterséges intelligenciát fejlesztő céget vásárolt, az amerikai sajtó értesülései szerint 200 millió dollárért. A Xnor.ai olyan edge-alapú MI-eszközök fejlesztésén dolgozott, melyek rendkívül kevés erőforrású hardverkörnyezetben is működnek. A start-up céget 2016-ban hozta létre a Microsoft-alapító Paul Allen által létrehozott Allen Institute for AI kutatóintézet, és ez a második vállalkozás, melyet sikeresen értékesítenek. Az elsőt a kínai Baidu vette meg, az pedig a természetes nyelv feldolgozására szolgáló technológián dolgozott. Az Apple nem nyilatkozott, hogy pontosan mire is használnák a megvásárolt technológiát, elemzők azt feltételezik, hogy az erőforrás-takarékos képfelismerő technológiát jól lehetne hasznosítani az iPhone-okban és webkamerákban.
Hároméves vitát indított újra az FBI, amikor arra kérte az Apple-t, hogy engedjen betekintést két olyan telefonba, melyeket egy tengerészeti támaszponti lövöldözésben használt korábban egy ámokfutó. A cég kiállt korábbi álláspontja mellett, amely szerint a felhasználók adatait szentek és sérthetetlenek, így az ügyet bírósági útra terelték. 2016-ban hasonló kéréssel fordult az amerikai szövetségi hivatal az Apple felé, akkor sem teljesítették. A hatóságok akkor harmadik fél eszközeivel jutottak az adatokhoz.
