Az év elején a koronavírus-járvány miatt mindössze pár hét alatt komoly zavarok keletkeztek a globális ellátási láncban, a leálló kínai gyárak, a bezárkózó országok miatt nehezebbé váló szállítás világszerte mindenhol éreztette hatását. A pandémia egyértelműen ráirányította a figyelmet a hálózatba kapcsolt gyártás és logisztika előnyeire.
Az Ipar 4.0 megoldások egyszerűbbé, hatékonyabbá, valamint rugalmasabbá teszik a gyártást és a logisztikát, a termeléssel foglalkozó cégek ellenállóbbak lehetnek a hirtelen piaci változásokkal szemben. így például, ha a fertőzésveszély miatt kihívást jelent a fizikai közelség, digitálisan is elvégezhető a műszakváltás.
A digitalizáció a műszaki szakemberek helyszíni közreműködése nélkül is lehetővé teszi a rendszerek és a gépek távoli felügyeletét, illetve karbantartását. Az intelligens szoftverek pedig bárhonnan nyomon tudják követni az árukat és a szállításokat, emellett a készletfeltöltésről is gondoskodnak.
A Bosch elemzése szerint a jövő gyárában már csupán a padló, a falak és a mennyezet lesz rögzített, a gyártás folyamatosan és a felmerülő igények szerint alakítható, így az üzemekben különböző termékek és termékváltozatok ezreit állíthatják elő, akár egydarabos sorozatokat is lehet gyártani költséges, átállási műveletek nélkül. A Bosch számításai szerint az Ipar 4.0 segítségével akár 25 százalékkal is növelhető a termelékenység az egyes termelési helyszíneken.
Ennek megfelelően hatalmas üzleti potenciált is jelent a megoldásszállító vállalatok számára az új ipari forradalom: a Markets&Markets piackutató cég előrejelzése szerint a 2019-es 72 milliárdról 2024-re közel 157 milliárd dollárra nő az Ipar 4.0 megoldásokra fordított összeg világszerte.
A hazai vállalkozások esetében különösen fontos lenne, hogy minél gyorsabban éljenek a digitalizáció kínálta előnyökkel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017-es adatai alapján ugyanis a magyar mikrovállalkozások termelékenysége az Európai Unió 28 tagországa átlagának alig több mint 34 százaléka volt, a kisvállalatok, illetve a közepes cégek esetében 46 százalék körül alakult ez az érték, de még a nagyvállalati kör is éppen csak át tudta lépni az 50 százalékos értéket.
A kkv-szektorban egyelőre a robotok tömeges alkalmazása is késik, igaz, a Universal Robots megrendelésére tavasz elején készült felmérés szerint az ebbe a körbe tartozó cégek negyede tervezi a robotizálás bevezetését az elkövetkező 3 évben. A lépéstől a megkérdezett vállalkozások 72 százalékánál a termelési költségek csökkentését, ezáltal a gyártás hatékonyságának javítását várják, majdnem ugyanilyen arányban számítanak a versenyképesség növelésére, és nem sokkal kevesebben a termelési kapacitás bővülésére.
