íllj készen a jövőre!

Sok mindenre rávilágí­tott a COVID-járvány, nem utolsósorban arra is, hogy mennyire sebezhetőek azok a vállalatok, amelyek nem képesek szó szerint napok alatt alkalmazkodni egy gyökeresen megváltozott munkakörnyezethez.

Adatközpontot létrehozni sokféleképpen lehet, de az infrastruktúra épí­tőkövei valahol ugyanazok lesznek. Szükség van szerverekre a számí­tási feladatok végrehajtására, tárolórendszerekre az adatok tárolásához, hálózatra a kapcsolatok biztosí­tásához, és az egészet információbiztonsági szempontból is védeni kell (hogy a tényleges munkát végző alkalmazásokról ne is beszéljünk). Ha a vállalat úgy akarja, minden területre kiválaszthatja a számára legjobbnak tartott megoldást, hogy aztán ebből összelegózza a teljes rendszert.

A gond ezzel a megközelí­téssel az, hogy a különböző gyártók termékei a legritkább esetben passzolnak úgy egymáshoz, mint a Lego-kockák. A végeredmény pedig az lesz, hogy a vállalat erőforrásainak és figyelmének túl nagy részét fordí­tja az informatikai alapinfrastruktúra üzemeltetésére, ahelyett hogy értékteremtő üzleti folyamataira koncentrálna. Az ilyen infrastruktúrában bonyolultabb a változtatásokat végrehajtani, í­gy az új üzleti igények kielégí­tése is nehézkesen megy.

 

Alap a fejlődésre

Pedig az idei év világosan megmutatta, hogy a rugalmasság a vállalati működésben, az üzleti modellek kialakí­tásában szó szerint a túlélés záloga lehet. Rugalmas üzleti működés viszont nem képzelhető el rugalmas, a jövő kihí­vásaira felkészült informatikai infrastruktúra nélkül.

Ilyen infrastruktúra kiépí­tését célozza a VMware Future Ready kezdeményezése is. A termékekből, megoldásokból, technikai erőforrásokból és módszertanokból összeálló modell révén az ügyfelek olyan stabil környezetet épí­thetnek ki, amely egyúttal biztos alapot ad a későbbi fejlődéshez és az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodáshoz. A VMware szerint egy jövőálló, vagyis Future Ready szervezet bizonytalan körülmények között is fenntartja az üzleti működést; alkalmazkodik az új helyzetekhez, legyen szó üzleti modellről vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartásról; és képes a növekedés szolgálatába állí­tani a technológiát.

A Future Ready modell három fázisból áll, és minden fázisban ugyanarra a három területre koncentrál, csak egyre magasabb szinten. Az első fázis a reagálás (respond); a második az alkalmazkodás (adapt); végül a harmadik a gyorsí­tás (accelerate). A beavatkozási területeket a munkaerő, a felhő és az alkalmazások jelentik.

 

Reagálj, alkalmazkodj, gyorsí­ts!

A jövőbiztos vállalat kialakí­tásának első lépése a megváltozott körülményekre való reagálás, ahol a hangsúly az üzletmenet folytonosságának biztosí­tásán van. Ez pontosan az a fázis, amelyen idén tavasszal a vállalatok többségének Magyarországon és a világon kényszerűségből át kellett esnie – az már más kérdés, hogy mekkora sikerrel tették.

Ilyenkor minden más megfontolást háttérbe szorí­t, hogy a vállalat folytatni tudja tevékenységét. A tavaszi tapasztalatok alapján a vállalkozások többsége számára világos, hogy milyen feladatokkal jár ez: lehetővé tenni a távoli munkavégzést; védeni a munkatársakat; megóvni az üzleti rendszereket, fenntartani az informatikai működést; megvédeni az üzleti adatokat és a kritikus alkalmazásokat; teljesí­teni az üzleti vállalásokat; és visszanyerni a működési és pénzügyi stabilitást.

A második fázisban a vállalat proaktí­v cselekvésbe vált át, és az ellenálló képességének növelésére összpontosí­tva igyekszik adaptálódni a megváltozott körülményekhez. Ilyenkor kerül előtérbe a beruházások felülvizsgálata: csak arra menjen pénz, ami tényleg előre viszi a vállalkozást és a működés optimalizálásával csökkenjenek a költségek. Eljön az ideje az üzleti modellek és a folyamatok ésszerűsí­tésének. Meg kell szabadulni a merev szervezeti keretektől, a betonba öntött folyamatoktól és az elkülönülten működő szigetrendszerektől, mert ezek útját állják az újí­tásoknak. Ha ezeket sikerül meglépni, már bátran nézhet szembe a szervezet bármilyen új vészhelyzettel.

í‰s ha ez is megvan, jöhet a harmadik fázis, amikor a vállalat rálép a gázpedálra és a visszahúzó erőktől megszabadulva nekiállhat komolyan innoválni. Ezen a szinten a digitalizáció már a működés minden területét áthatja, az ügyfélkapcsolatoktól kezdve az automatizált belső folyamatokig. Az ilyen vállalat nem egyszerűen alkalmazkodni tud minden változáshoz, hanem saját előnyére is fordí­thatja azokat, vagy éppen maga forgatja fel gyökerestől a meglévő erőviszonyokat iparágában.

 

A dolgozóktól az alkalmazásokig

Mi mindent kell tenniük a vállalatoknak, hogy sikeresen teljesí­thessék az egyes fázisokat? Jövőbiztossá kell tenniük a munkaerőt, az infrastruktúrát (a felhőt) és az alkalmazásokat, és ezek egymással ezer szálon összefonódó feladatok – mondja a VMware, és egyúttal megoldásokat is kí­nál minderre.

A munkaerő területén a járvány első napjaiban a távoli munkavégzés megszervezése volt a legnagyobb kihí­vás. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók a távolból is elérhessék a szükséges alkalmazásokat és adatokat – miközben nem veszí­tenek hatékonyságukból és nem veszélyeztetik az adatbiztonságot. Az adaptálódási fázisban már érdemes megoldani az ügyféleszközök automatikus beüzemelését és menedzsmentjét, vagy kiterjeszteni a virtuális desktop környezetet a felhőre. Mindezekkel megalapozható a harmadik fázis rugalmas, személyre szabható munkakörnyezete, amely vonzó a kollégáknak és lehetővé teszi nekik, hogy az első perctől kezdve teljes erőbedobással dolgozzanak.

Az infrastruktúra terén a reagálás fázisa sok esetben azt jelenti, hogy bizonyos alapfunkciókat a felhőbe költöztet a vállalat és annak rugalmasságát használja ki a változó igények kiszolgálására. A következő lépésben a sebtiben kialakí­tott környezet optimalizálására kell koncentrálni. Alaposan végig kell elemezni a belső és a felhő infrastruktúra költségeit, feltérképezve az ésszerűsí­tési lehetőségeket. Meg kell valósí­tani a földi és a felhős infrastruktúra egységes, közös menedzsmentjét, hogy a környezet minél rugalmasabban alakí­tható legyen az aktuális igényeknek megfelelően. A legmagasabb szinten pedig érdemes elgondolkodni a saját belső infrastruktúránk felhőszerű átalakí­tásán, hogy ki tudjuk használni annak minden előnyét és rugalmasságát, amit össze is köthetünk akár több publikus felhőszolgáltatóval.

Mindez az alkalmazási környezetet sem hagyja érintetlenül. Amikor gyorsan kell reagálni az ügyféligényekre, a hibrid felhőből igénybe vett fejlesztési és tesztelési erőforrások jelenthetik a legjobb megoldást. Az adaptálódás során végig kell nézni az alkalmazásportfóliót, hogy mit lehet/érdemes virtualizálni vagy konténerizálni, hogy bármikor könnyedén a hibrid-felhőbe lehessen vinni őket. Lényeges, hogy az alkalmazásokat egységesen lehessen kezelni, futhassanak akár a saját adatközpontban, akár bármelyik felhőben.

(X)