2013-hoz közeledve egyre fontosabb, hogy milyen, az eljárásrendet, projekteket érintő döntések születnek, s ezzel hogyan befolyásolják a források elköltését.
A kormány uniós forrásokkal kapcsolatos, nemrégiben meghozott döntései közül kettő is átfogóan és mélyen érint több programot. Az egyik a 1421/2011. számú kormányhatározat, amely javaslatot tesz a 2007–2013. közötti operatív programok módosítására (ezt még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia). A módosítás hét operatív programot (köztük az Államreform Operatív Programot és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot) érinti. A módosítás több mint 260 milliárd forintot csoportosít át a programok között és azokon belül. A legnagyobb tételt az a 163 milliárd forint jelenti, ami a Közlekedési OP-ből kerül át a Környezet és Energia OP-ba.
Az informatikai piac szempontjából az EKOP-on belüli átcsoportosítás a legfontosabb. Itt 9,5 milliárd forint kerül át a 2. tengelyből (a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztésekből) az 1. tengelybe (a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújításába). Mivel forrás-átcsoportosítás csak úgy lehetséges, ha az szakmai szempontból megalapozott, látható, hogy kisebb hangsúlyeltolódás történik a belső folyamatátszervezések felé.
A források változása miatt szükséges az elérendő programindikátorok módosítása is, emellett vannak változások a közreműködő szervezeti rendszer miatt, valamint más, technikai és nem szakpolitikai jellegű szövegmódosítási okokból.
Gyorsul a rendszer
Még az előzőnél is jelentősebb változásokat tartalmaz a 1423/2011. számú határozat, amely a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (vagyis az uniós támogatások) lebonyolításának javítására, gyorsítására vonatkozik.
Tizenhat pontban írják le a teendőket, amelyek végighaladnak a teljes végrehajtási folyamaton, és több ponton feszesebbé teszik a határidőket. A főbb eljárási lépéseknél általánossá válik a 30 napos határidő: ennyi idő áll rendelkezésre a kiemelt projekteknél a szakmai tartalom összeállítása után a felhívás kibocsátására; a projektjavaslatok benyújtására; illetve a benyújtás után a döntés meghozatalára a támogatási szerződés megkötésére (ha az egy-egy alkalommal lehetséges hiánypótlás, tisztázó kérdések megtörténtek). Az egyfordulós pályázatoknál ugyanezek a határidők alkalmazandóak.
A határozat a kapcsolódó szabályozás (rendeletek, működési kézikönyv) illesztését is előírja, ezeket is módosítani szükséges. A határozat szerint közzé kell tenni a pályázati ütemterveket is.
Időközben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent az idei év pályázatainak és kiemelt projektjeinek ütemterve. Az ütemtervek hónapra tartalmazzák, hogy a több mint 150 darab, több mint 600 milliárd forint keretösszegű, többségében egyfordulós pályázat meghirdetése és a több mint 100 darab és több mint 270 milliárd forint összegű kiemelt projekt tervezési felhívásának megjelentetése mikor történik meg. Örök kérdés, hogy a mennyiséggel meg tud-e birkózni a lebonyolítási rendszer.
Kiemelten
Néhány fontos téma szerepel a kiemelt projektek között. Februárban jön menetrend szerint az „Önkormányzati ASP-központ felállítása” kiemelt projekt felhívása, amely 2,35 milliárd forint keretösszeget tartalmaz majd. Hasonlóan fontos feladat az április felhívást megjelenítő, 150 milliós kerettel induló „Mobil szélessávú elérés a rurális területeken” című EKOP projekt, továbbá „A határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások fejlesztése” című projektre is terveztek 1 milliárd forintot.
Ezeken kívül a lista több más, informatikai tárgyú, kiemelt projektet és pályázatot tartalmaz: előremutató infokommunikációs technológiák kutatásának támogatása, központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP-rendszer, Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer létrehozása – Kulturális GPS.
Kun László
