Még mindig hiányzik a felhasználókból az adatvédelmi tudatosság

Már most megkerülhetetlennek tűnik a mesterséges intelligencia (MI) az üzleti világban és a hétköznapokban, bár időnként még arról is megoszlanak a vélemények, hogy van-e már egyáltalán működő MI. Hogyan hat ez a technológia a vállalkozásokra, a magánszemélyekre és általában a társadalomra?

A piaci szereplők fejlesztéseire épí­tő Egyesült íllamok; államilag irányí­tott, elképesztő ütemű fejlődés Kí­nában; és egyelőre inkább a szabályozási kérdésekre fókuszáló Európai Unió – nagyon tömören í­gy foglalható össze, milyen megközelí­tést alkalmaznak a világ meghatározó erőközpontjai a mesterséges intelligencia kutatása és gyakorlati hasznosí­tása kapcsán.

 

Mindenhol ott van

Kis Gergely, az Infotér elnökségi tagja egy globális MI-körképet vázolt előadásában, amelyből kiderült, hogy egyre több ország kezd el stratégiát készí­teni arra vonatkozóan, hogyan képzeli a technológiával kapcsolatos fejlesztéseket a következő években. A szakember szerint a stratégiaalkotási hullám mellett a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok – köztük az egymilliárd dollárnál értékesebbek – számának növekedése, valamint a nagy globális cégek erőfeszí­tései is jól mutatják, hogy mennyire fontos témának tartják az MI-t világszerte. A versenyképesség megtartásához és erősí­téséhez megfelelő innovációs és szabályozói környezetre, anyagi erőforrásokra és továbbképzésre van szükség Kis Gergely szerint.

Rab írpád, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a témában tartott kerekasztal-beszélgetés során rámutatott, hogy számos területen hoz majd változást a megoldás, de nagyon fontos lenne, hogy a technológia visszanyerje az emberek bizalmát. Az egyetemi docens szerint két területen, a munkaerőpiacon és az egészségügyben hoz már viszonylag rövidtávon is hatalmas változásokat a mesterséges intelligencia. De komoly hatása lehetne a technológiának az oktatásra is Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint, amihez egyébként már most rendelkezésre állnak a szükséges adatok.

Jöhet az open data kora?

Nagy kérdés, hogy az MI korában hogyan, milyen keretek között adunk hozzáférést a személyes adatainkhoz, az azokat különböző módokon hasznosí­tó cégeknek vagy államoknak. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában bemutatta, hogyan alakult át az elmúlt évtizedekben a személyes adatok védelmének alkotmányos joga a technológiai fejlődéssel összefüggésben. A NAIH elnöke kitért a GDPR hatásaira, és feltette azt a kérdést is, hogy az EU-s szabályozás után létre tud-e jönni a személyes adatok globális szintű védelme.

Németh Gabriella, az Országos Fordí­tó és Fordí­táshitelesí­tő Iroda vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetés során arra hí­vta fel a figyelmet, hogy ha azt szeretnénk, hogy a technológia működjön, akkor mostantól az open data (nyilvános adat) kell, hogy legyen a fő szabály. Az OFFI vezetője hozzátette, erre egyelőre nincsenek felkészülve az emberek, ezért nagyon fontos az edukáció, és megí­télése szerint ez a paradigmaváltás az adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozást is kiforgatja majd a sarkából.

Asztalán Csaba, az OTP Faktoring adatvédelmi tisztviselője is megerősí­tette, hogy még nagyon hosszú folyamat, amí­g az adatvédelmi tudatosság akár az adatkezelők, akár az érintett magánszemélyek esetében eljut arra a szintre, amikor mindenki tisztában lesz azzal, hogy mivel jár, ha megadja egy szolgáltatás használatához a személyes adatait. A szakember kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szektor erősen szabályozott ágazat, í­gy már a GDPR előtt is sokrétű előí­rásoknak kellett megfelelni az adatkezelés kapcsán is.

 

Szélesebb ökoszisztéma

Az adatvagyonnak ugyan fontos részét képezik a személyes adatok, de megjelenik a nem személyes adatok, vagy a közadatok másodlagos felhasználásának problematikája is. Sokkal szélesebb szabályozási ökoszisztémában értelmezhető csak az MI és az adatok problematikája. Akár a GDPR-t, akár más szabályozást érdemes lenne összeurópai adatvagyon-koncepcióba beágyazni – emelte ki Darázs Lénárd, az MI Koalí­ció munkacsoport-vezetője. Hozzátette azt is, hogy ha az emberek félelmeiről beszélünk, akkor az nem biztos, hogy az adatok hozzáférhetőségével, felhasználásával kapcsolatos, mivel van egy erős aggály a mesterséges intelligenciával szemben is.

Jóźwiak íkos, a Nemzeti í‰lelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője egy speciális terület, az élemiszerbiztonság szempontjából világí­totta meg az adatvédelem és az MI viszonyát, jelezve, hogy jelenleg két nézőpont küzd azzal kapcsolatban, hogy mennyire legyenek hozzáférhetőek az adatok. Az egyik megközelí­tés szerint az egészséghez való jog minden mást felülí­r, ezért legyen minden hozzáférhető, elemezhető, hogy kihasználhassuk a lehetőségeket. A másik nézőpont jóval konzervatí­vabb, és szabályozási oldalon most inkább ez érvényesül. A szakmánk leginkább attól szenved, hogy nem kezdődtek el a párbeszédek. Célom, hogy a gyakorlati aspektusokig elmenetelve tárjuk fel, minek milyen következménye lehet – mondta a szakember.

Juhász Levente, a Google Magyarország public policy menedzsere többek között azt emelte ki, hogy a cégnek jelenleg kilenc olyan szolgáltatása létezik, melynek havonta több mint egymilliárd felhasználója van. Ez egyértelműen feltételez egy bizalmi viszonyt, amit komolyan vesznek, ezért is épí­tettek be számos beállí­tási lehetőséget a megoldásaikba, melyek segí­tségével a felhasználók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak a személyes adataik fölött.

 

Figyelnek az MI-re

Gépi látás és képfelismerés, beszédfelismerés, természetes nyelvfeldolgozás – ezek már olyan területek, amelyeken a mesterséges intelligencia igen komoly eredményeket ért el, és van köztük olyan, ahol már túl is szárnyalja az emberi képességeket – derült ki Nagy-Rácz István, a dmlab ügyvezető igazgatójának előadásából. A cégvezető bemutatott egy hazai példát arra vonatkozóan, hogyan próbálják meg a gépi tanulást az üzleti célok szolgálatába állí­tani a MOL százhalombattai olajfinomí­tójában.

Tonk Emil, a Move13 ügyvezetője azt mutatta be, hogyan alakí­tja át a sport világát egy öntanuló hálózat, amely már közelí­t ahhoz az állapothoz, amikor az élő közvetí­tés alapján valós idejű statisztikát képes készí­teni. Ha már adatok: elképesztő méretű adatvagyon jellemzi a pénzintézeti szektort, az igazán nagy kihí­vás pedig az, hogyan lehet mindezt olyan hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokká átalakí­tani, mint például a személyre szabott befektetési vagy biztosí­tási ajánlatok – mondta Fischer Bálint, a Dorsum innovációs vezetője. Boa László, az IBM adattudósa és MI specialistája pedig a társaság megközelí­tését mutatta be a kerekasztal-beszélgetés során, és elmondta, hogy ők azt a platformot kí­nálják, amelynek felhasználásával a nagy megoldásszállí­tók mesterségesintelligencia alapú szolgáltatásokat tudnak kifejleszteni.