Megvalósulóban a szolgáltató állam

Személyre szabható e-ügyintézési szolgáltatások, több, egymással átjárható csatornán keresztül folytatott ügyfélkiszolgálás, az élethelyzetekre reagáló automatikus ügyintézés, az állampolgárok terheinek csökkentése – ezek azok az irányok, amelyek felé a szolgáltató állam koncepciója mentén halad az e-közigazgatás.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) sok tekintetben Magyarország legnagyobb infokommunikációs szolgáltatójának tekinthető, ráadásul nem is akármilyen szolgáltatásokat kell kí­nálnia: nagyjából 2300 különféle ügytí­pus van a közigazgatásban, amelyre felkészültnek kell lennie, még ha az összes eset 90 százalékát a leggyakoribb 50 ügy teszi is ki – mondta a NISZ-szí­npadot megnyitó köszöntőjében Bancsics Ferenc, a vállalat vezérigazgatója.

Mint mondta, fejlesztéseikkel a kormányzat 2010-ben meghirdetett új koncepciójához, a szolgáltató állam eszméjéhez biztosí­tják a hátteret. Egyrészt időtálló, hosszú távon alkalmazható megoldásokat vezetnek be, legyen szó hardverről vagy szoftverkomponensekről, miközben arra is figyelnek, hogy mindig lesz a társadalomnak egy olyan rétege, amely nem nyitott vagy nem elég felkészült a legújabb informatikai megoldások igénybevételére. Minden szolgáltatást úgy kell bevezetni, hogy azt mindenki a számára leginkább megfelelő csatornán és legkényelmesebb módon vehesse igénybe. Az ügyintézésben ráadásul tévedni sem lehet, mert egy-egy döntés adott esetben emberi sorsokat befolyásol.

Komolyan vett kötelezettségek

Mi is a szolgáltató állam koncepciója, és mi kell annak megvalósí­tásához – erre is kitért előadásában Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. A korábbi közigazgatási fejlesztések nyomán elszigetelt rendszerek jöttek létre, az egyes szervezetek által megfogalmazott egyedi igények alapján. Az új koncepció lényege, hogy lehetővé tesszük az állampolgároknak, hogy maguk intézzék az ügyeiket. Ehhez viszont egy olyan, a polgárok felé nyitott környezetet kell létrehozni, amellyel a nap 24 órájában lehet ügyeket intézni – fogalmazott Hajzer Károly.

Az alapvetés több tekintetben is meghatározta a követendő irányokat. Egyrészt szükség van a megfelelő sávszélességre a hivatalok és a kialakí­tandó adatközpontok között. A bevezetendő technológiai újí­tásoknak nem az ügyintéző kényelmét kell szolgálniuk, hanem az ügyintézés minél gyorsabb, lehetőség szerint automatikus lefolyását.

Azt vallottuk, hogy ha el akarjuk érni a célokat, akkor nincs helye megalkuvásoknak. Az e-ügyintézési törvénybe is sikerült belevenni, hogy a szervezetek kötelesek elektronikusan fogadni az állampolgárok igényeit, elektronikusan elintézni az ügyet, majd a határozatot, tájékoztatást is elektronikusan elküldeni – mesélt az új hozzáállásról a helyettes államtitkár.

 

A központosí­tás ereje

Természetesen az előí­rt kötelezettségekhez megfelelő infrastrukturális hátteret is biztosí­tani szükséges. Ezt csak egy kormányzati adatközpont kiépí­tésével lehetett megoldani, amelynek létrehozására több oka is volt a kormányzatnak.

Az első ezek között a fokozott biztonság volt. A korábbi, önállóan működő adatközpontok biztonsága esetleges volt, de ez addig nem is okozott túl nagy problémát, amí­g a rendszereket csak házon belül használták. ím, ha a szolgáltatások minden állampolgár számára elérhetők, az esetleges üzemzavarok óhatatlanul is politikai kérdéssé válnak; ezt elkerülni pedig legkönnyebben központosí­tással lehet.

A második ok a heterogén környezet szükségszerű egységesí­tése. A szervezetek korábban milliárdokat kértek arra, hogy megfeleljenek a hatályos jogszabályi előí­rásoknak, ami sokszor nem is sikerült nekik. Ehhez képest a teljes Kormányzati Adatközpont 14 milliárd forintba került, és megoldódtak a problémák. A döntéshozóknak is sikerült bebizonyí­tanunk, hogy sokkal hatékonyabb, ha a NISZ alá besoroljuk a szolgáltatásokat, mert í­gy korábban elképzelhetetlen szí­nvonalon látjuk el azokat – fogalmazta meg az egyik nagy előnyt a helyettes államtitkár.

Végül a harmadik ok az volt, hogy a centralizált szolgáltatásokkal lehetőség van a legkorszerűbb szolgáltatások (felhőalapú megoldások, mesterséges intelligencia) megvalósí­tására. így mód adódik a hatékonyabb licencgazdálkodásra, vagy akár arra, hogy 3200 önkormányzatot egységes, központi alkalmazásokkal szolgáljanak ki.

Ma már a robotokkal, a mesterséges intelligenciával és a mobiltechnológiákkal kí­sérletezik a közigazgatás. Ahogy Hajzer Károly felvázolta, tulajdonképpen annak sem lenne akadálya, hogy valaki az azonosí­tás után csak annyit mondjon a megfelelő mobilappba, hogy elveszí­tettem a személyimet, a rendszer pedig kiküldi a lakcí­mére az új igazolványt – ez a szolgáltató állam.

Nem az igazolvány a lényeg

A szolgáltató államra mutatott be példákat Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára is. Már a kormány előtt van az a törvénycsomag, amely négy nagy területen jelentősen egyszerűsí­tene több különféle okmány kiadásával kapcsolatos ügyintézést.

Az első a jogosí­tvány kiadásával és meghosszabbí­tásával áll összefüggésben. A sikeres vizsga után ma még napokat-heteket kell várni, amí­g elkészül és megérkezik az okmány. De tegyük fel, hogy a vizsgabiztos felviszi a közhiteles rendszerbe a sikeres vizsga tényét – akkor miért ne vezethetne azonnal a sikeres vizsgázó? Hiszen a plasztikkártya kiállí­tása már csak formalitás, az esetleges közúti ellenőrzést végző rendőrök pedig ugyanabból a nyilvántartásból keresik ki az adatokat, amelybe a vizsgabiztos is megtette a bejegyzést. Ugyanez megoldható lenne a hosszabbí­tásnál is. Az orvosi igazolás bekerül az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, a nyilvántartások összekapcsolása révén pedig a megfelelő szakrendszer megkapja az információt, hogy az illető vezethet – megint csak nem kell várni az új okmányra.

A második javaslat a gyermek születése után könnyí­tené meg a családok életét. Ma még számtalan helyre kell elmenni, igazolványokat kérni. De ha az újszülött bekerül az elektronikus anyakönyvbe, elindí­tható lenne egy automatikus hivatali eljárás. Az adatok bekerülnek a személy- és lakcí­mnyilvántartásba, ezek alapján pedig a NAV már kiadhatja az adószámot, a Kincstár pedig a TAJ-számot, elkészülhetnek az okmányok, azokat pedig postázni lehet a szülők lakcí­mére, anélkül, hogy bárkinek bármit kérvényeznie kellene – villantotta fel a remélhető jövőt Csampa Zsolt.

Végül az utolsó két terület, amelyet az új jogszabálytervezet érint, a házasságkötés utáni (névváltoztatás miatt szükségessé váló) okmánycseréket, illetve a halálozással kapcsolatos ügyintézést érinti. A jövőben az új gépjárművek eladásánál is automatizálnák az átí­rást, illetve lehetővé tennék az egyokmányos vezetést. Utóbbi annyit tesz, hogy ha valaki tudja magát fényképes okmánnyal igazolni, nem kell magánál tartania a jogosí­tványt.

Január elején 146 folyókilométernyi papí­rt őriztünk az államtitkárságunkon, ez Magyarország papí­ron lévő adatvagyona. Nem egészen egy év alatt ez a mennyiség két folyókilométerrel nő. Nemcsak nekünk, hanem az egész államnak és társadalomnak érdeke, hogy ezek a papí­rok digitalizálva legyenek, bekerüljenek a szakrendszerekbe és minden nyilvántartás naprakész legyen – tette még hozzá Csampa Zsolt.

Személyre szabhatóan

A szolgáltató állam egy további aspektusát emelte ki Vetési Iván, a NISZ ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. Mí­g korábban az ügyintézési szolgáltatások zömében a hivatali eljárásrendet képezték le, ma már joggal várják el az ügyfelek, hogy úgy szolgálják ki őket, ahogy ők szeretnék. Bárhol és bármikor, dí­jmentesen és személyre szabottan lehessen ügyet intézni – ismertette az ügyintézési alapelveket Vetési Iván.

A személyre szabhatóságot a SZíœF (szuf.magyarorszag.hu) e-ügyintézési portál biztosí­tja, amely a tervek szerint előbb-utóbb felváltja a korábbi magyarorszag.hu kezdőlapot.

A közigazgatási szervek számára azért fontos a SZíœF, mert olyan keretrendszert biztosí­t, amelyhez minden állami intézmény tud csatlakozni saját közigazgatási szolgáltatásaival. Az állampolgárok számára más az előnye: az ügytí­pus alapú működés helyét a SZíœF-ön az élethelyzet alapú működés veszi át. Nem az állampolgárnak kell tudnia, hogy adott helyzetben melyik hivatalnál milyen ügytí­pust kell kezdeményeznie, hanem a portál vezeti el a megfelelő helyre az illetőt. A személyre szabhatóság megjelenik abban is, hogy az állampolgár saját igényei, í­zlése szerint alakí­thatja át a portál felületét, illetve abban is, hogy megválaszthatja az azonosí­tás módját (íœgyfélkapu, e-személyi, telefonos azonosí­tás).

Nem maradhat ki az államigazgatás a mobilforradalomból sem: az e-közigazgatással szemben is elvárás a mobilszolgáltatások megléte. Már most is vannak népszerű mobilalkalmazások (egyszerűsí­tett foglalkoztatás bejelentése, cégradar), és a SZíœF felülete is mobilra optimalizált. Ahogy Vetési Iván fogalmazott, ezen az úton kell továbbmenni. Egyrészt lesznek további e-ügyintézési mobilalkalmazások, másrészt minden újonnan bevezetett közigazgatási szolgáltatást mobilra optimalizált felületen is meg kell valósí­tani.