Egységes ökoszisztéma épült ki

Kormányzati adatközpont, készenléti mobilhálózat, e-ügyintézési alapszolgáltatások – az e-közigazgatás szakrendszerei mellett az elmúlt időszakban a háttérben működő hardveres és szoftveres infrastruktúra is jelentős fejlődésen ment keresztül.

Bármilyen magasabb rendű stratégiai célt is tűznek ki az e-közigazgatás elé, egyik sem valósí­tható meg a megfelelő működési környezet nélkül. Egy ilyen, üzemeltetési szempontból kézben tartható és a költségek tekintetében sem vállalhatatlan hardveres és szoftveres infrastruktúra létrehozása határozza meg a NISZ Zrt. fejlesztési stratégiáját – mondta a NISZ-pódium beszélgetéseit felvezető előadásában ídám Csongor, a szervezet fejlesztési ágazati igazgatója.

Konszolidálódó hardverek

Az infrastruktúra talán legfontosabb eleme a 2017–18-ban, mintegy 14 milliárd forint beruházással elkészült Kormányzati Adatközpont (KAK). Az adatközpontban létrehozták a Kormányzati Felhőt is, amely egyaránt képes infrastruktúra-, platform- és szoftverszolgáltatásokat (IaaS, PaaS, SaaS) kí­nálni, de itt valósul az íllami Alkalmazásfejlesztési Környezet is.

A központba folyamatosan költöznek be az újonnan fejlesztett, sőt immár a régi legacy rendszerek is. A Honvédelmi Minisztériumon kí­vül mindegyik szaktárca és a hozzájuk tartozó intézmények tág köre vitte már jó néhány rendszerét a KAK-ba, ott is elsősorban a Kormányzati Felhőbe. A felhőtechnológia révén még inkább ki tudjuk aknázni a konszolidációban rejlő költséghatékonysági és interoperabilitási előnyöket – mondta ídám Csongor.

A központi szolgáltatások természetesen csak akkor érnek valamit, ha a végeken is igénybe lehet venni őket. A kormányzati hálózat továbbfejlesztése csaknem 3500 végpontot ért el, az átlagos végponti sávszélesség pedig megközelí­tette a 30 megabit/másodpercet.

Természetesen a fejlesztések nem állnak le. A Kormányzati Adatközpont esetében már folyik a georendundancia megteremtése, és ha elkészül a gödi adatközpont, további nagyszámú gépterem konszolidációjára kerülhet sor. Az alkalmazáskörnyezetben folytatják a rendszerek virtualizációját, a virtualizált rendszereket pedig lehetőség szerint be kell mozgatni a Kormányzati Felhőbe. A későbbi fejlesztéseket pedig már az íllami Alkalmazásfejlesztési Környezetben szükséges megvalósí­tani, egyből a felhőbe telepí­thető módon.

Készenlétben állnak

A készenléti szervek mobilrendszerét működtető Pro-M 2015-ben vágott bele egy új stratégiába, amely nem csak műszaki vonalon hozott megújulást – mondta Balla Ferenc, a vállalat vezérigazgatója. A stratégia első eleme az EDR hálózat fejlesztése és középtávú modernizációja volt. Negyedével növelték a bázisállomások számát, megerősí­tették a hálózat katasztrófatűrő képességét, és tartalékkapacitásokat épí­tettek ki vészhelyzetek esetére. Ezzel együtt az EU-ban elsőként újgenerációs központokat állí­tottak üzembe és lezajlott az IP átvitelre történő teljes átállás. Kézbe vettük a terminálmenedzsmentet, közel 30 ezer készüléket szereztünk be, és három év alatt 30 százalékkal növeltük a felhasználók számát – részletezte Balla Ferenc.

Kormányzati döntést követően bővült a felhasználói kör. Jelentős közszolgáltatóknak vagy kritikus infrastruktúrát üzemeltetőknek (MíV, Magyar Posta, OTP Bank, MNB, Budapest Airport) nyújtja a Pro-M az EDR szolgáltatásokat, hogy szükség esetén zökkenőmentesen együtt tudjanak működni a rendvédelmi szervekkel. A legnagyobb fogás azonban mégis Paks, ahol az Országos Atomenergia Hivatal szakmai támogatásával az atomerőmű teljes körű hí­rközlési rendszerének megvalósí­tását végzik.

Idén készült el a Pro-M 2025-ig szóló szakmai stratégiája, amely kellően rugalmas, hiszen számos külső körülmény (európai frekvenciaharmonizáció, szabványosí­tás) befolyásolja a jövő irányait. Az viszont bizonyos, hogy szélessávú adatszolgáltatásokkal kell kiegészí­teni a TETRA hangszolgáltatást; a távlati cél pedig egy külön, a 700 MHz-es frekvencián működő PPDR szabványú hálózat kiépí­tése, amely megfelelne a készenléti szervek biztonsági és rendelkezésre állási elvárásainak.

Gyors és kényelmes folyamatok

Gépekkel támogatott adatelérés és -feldolgozás; a folyamatokba épí­tett automatizáció; a rendszerek, nyilvántartások közötti automatikus adatcsere; ügyfél és ügyintéző számára egyaránt barátságos folyamatok – ezt a szép jövőt akarja elérhetővé tenni rendszerfejlesztéseivel az IdomSoft, fogalmazott Karlócai Balázs, a vállalat vezérigazgatója.

A szép jövő eléréséhez a szoftveres kereteket is meg kell teremteni. A rendszerek közötti interoperabilitás technológiai szintjét a Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz (KKSZB) révén valósí­tották meg. Időtállóra terveztük, í­gy a régi rendszereket is bele lehet kötni, de a jövőben is képes lesz az új alkalmazásokat kiszolgálni – sorolta a KKSZB előnyeit Karlócai Balázs. A 99,99 százalékos rendelkezésre állást felmutató platform 155 szolgáltatást kapcsol össze és havonta több mint 20 millió információkérést szolgál ki. Az igazán automatizált ügyintézéshez azonban szükség van a közös nyelvre is. Ezt viszont csak akkor lehet megvalósí­tani, ha minél egységesebb lesz a nyilvántartások struktúrája és az azonosí­tók rendszere.

A folyamatok automatizációja kí­vánatos cél, de az erősen gépesí­tett adatkezelés számos veszélyt is hordoz. Ilyen esetben egyetlen apró hiba is komoly következményekkel járhat, óriási adatmennyiségek kerülhetnek veszélybe. A védekezéshez igénybe kell venni a mesterséges intelligenciát is, de ennek a jogi kereteit is meg kell teremteni.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen mindehhez Dávid Róbert, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályvezetője még hozzátette, az e-közigazgatás terén elért egyik legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a számos fejlesztés egységes, működő ökoszisztémát alkot, amelyben kényelmesen és biztonságosan lehet ügyeket intézni. A sikerek fokmérője lehet az is, hogy a piaci szereplők is szeretnék igénybe venni a jól működő állami szolgáltatásokat.

 

A Kormányzati Adatközpont jellemzői számokban

Forrás: NISZ