Jelszó: központilag, de könnyen elérhetően

A digitális államnak és a Digitális Jólét Programnak is végső soron a felhasználó, vagyis az állampolgárok és a vállalkozások állnak a fókuszában. ím az újszerű szolgáltatások nyújtásához korszerű háttérrendszerek és informatikai megoldások is kellenek.

Számos fontos eleme van a digitális államnak: kell hozzá korszerű adatközpont, szélessávú adatátviteli hálózat, fejlett, egyúttal könnyen használható elektronikus szolgáltatások és olyan köztes réteg, amelyen keresztül ezek a szolgáltatások kommunikálni is tudnak egymással. Jelenleg minden emlí­tett területen gőzerővel folynak a fejlesztések.

Az egyik legtöbb vitát kiváltó fejlesztés a kormányzati adatközpont – ismerte el Hajzer Károly, a Belügyminisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ennek egyik fő célja, hogy különféle szintű szolgáltatásaival (kormányzati felhő, hosting, kolokáció) méretgazdaságos, biztonságos és fenntartható üzemeltetési környezetet biztosí­tson a kormányzati rendszerek számára. A konszolidáció révén mód nyí­lik az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodásra és az egyes szervezetek megnövekedő igényei is könnyebben kielégí­thetők lesznek. A helyettes államtitkár hozzátette: a jelenleg futó vagy tervezés alatt álló Kí–FOP-projekteknél is kiemelt szempont, hogy a fejlesztést a kormányzati adatközpontban, lehetőleg felhőtechnológiával kell megvalósí­tani.

 

Megreformált közigazgatás

A szolgáltatások fejlesztésére szolgálnak a Kí–FOP-programok. Hajzer Károly a közigazgatás-fejlesztési operatí­v programról elmondta, hogy a fejlesztések kiemelt célja az adminisztratí­v terhek és a költségek csökkentése. Ezeket a célokat azonban csak akkor érik el a projektek, ha a kész rendszereket rendeltetésszerűen használják. Példaként a postai küldeményeket digitalizáló Kí‰R rendszert hozta fel. Hiába küldik az intézményekbe már digitalizáltan a dokumentumokat, ha ott kinyomtatják azokat, mert nincsenek felkészülve a digitális munkafolyamat kezelésére. Ilyenkor költségcsökkentés helyett inkább költségnövekedés tapasztalható, hiszen az új rendszer üzembe állí­tása és működtetése többletráfordí­tásokat igényel, miközben a korábbi folyamatok költsége is megmarad.

Hosszabb távon csak az hozhat megoldást, ha megreformálják a közigazgatást is. Jelenleg a minisztériumok és a háttérintézmények átszervezésénél tart a folyamat. Ennek során számos szervezet átkerül a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) által ellátott körbe, ami javí­tani fog a hatékonyságon.

 

Mindent egy helyről

A fejlett szolgáltatások nem érnek sokat, ha azokat nem szí­vesen használják az állampolgárok. A jelenlegi közigazgatási honlapok és mobilappok minden tekintetben túlságosan heterogének, ami megnehezí­ti használatukat. A digitális állam koncepciójában ezért fontos elemként szerepel a meglévő honlapok és mobilalkalmazások egységes struktúrába rendezése, hogy az államigazgatásban is elfogadottak legyenek azok a megoldások, amelyeket már a mindennapokban használnak az ügyfelek.

Ennek megjelenési formája egy személyre szabott ügyintézési felület (SZíœF) lesz, amit Web-lak néven fognak az állampolgárok felé népszerűsí­teni. Központi ügyintézési felületként a magyarorszag.hu-t fogja leváltani – Szabó Zoltán Attila, a NISZ elnökének ismertetése szerint –, áttekinthetőbb felépí­téssel és működéssel. A felhasználók ugyanúgy csoportokba rendezhetik a számukra legfontosabb szolgáltatásokat, mint ahogy az alkalmazásokat csoportosí­tják a mobiljukon, és könnyebb lesz az üzenetek megtekintése is. Ugyanezt nyújtja, csak vállalkozásokra szabott szolgáltatásokkal a cégkapu, amely újdonság lesz.

A SZíœF egyúttal a közigazgatás dolgát is megkönnyí­ti. Szabványossá válik a kommunikáció és az adatcsere a hivatalok között, egyszerűbb lesz más szervezetek szolgáltatásainak igénybevétele, és könnyebben közzétehetik saját új szolgáltatásaikat is. A SZíœF fejlesztése jövőre kezdődik, és év végére várható az első szakrendszerek csatlakozása. Az üzemszerű, teljes funkcionalitást kí­náló működés 2018 második negyedévében indulhat el.

 

Népszerű az e-személyi

A szolgáltatásokhoz való egyszerű hozzáférés másik kulcseleme az elektronikus személyi igazolvány lehet. Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke elmondta: nagy az érdeklődés az új okmány iránt. 2015-höz képest 28 százalékkal többen igényeltek személyit, és november elejéig 1,1 millió e-személyit adtak ki. Ujjlenyomatot az igénylők valamivel több mint fele adott, viszont csupán 6,6 százalékuk igényelt elektronikus aláí­rást.

Az e-személyi meglévő funkciói hamarosan újabbakkal is bővülnek. Felkerül rá a TAJ-szám és az adóazonosí­tó jel is, í­gy az orvosi ellátásban és az adóügyek intézésében is hasznát lehet majd venni – bár ehhez még szükség van szakrendszeri fejlesztésekre. Közelebb van a megvalósuláshoz az utazási funkció: november közepétől már működik az az applet, amelynek segí­tségével az e-személyit a MíV egyes vonalain jegyvásárlásra is lehet használni. Hajzer Károly ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a MíV megoldását szeretnék bevezetni más közösségi közlekedési vállalatoknál, í­gy a Volánnál és a BKK-nál is.