Biztos kezekben lenni jó

Választások nemcsak négyévente, hanem gyakorlatilag folyamatosan vannak szerte az országban. A szavazások tisztaságát, csalhatatlanságát, korrektségét természetesen komoly informatikai háttér biztosí­tja. Az elektronikus szavazás lehetősége technikailag megoldható hazánkban, de a politikai akarat és a társadalmi elfogadás még hiányzik.

A legutóbbi, őszi népszavazáson este hét órakor zártak a szavazókörzetek, és két óra múlva, kilenc órakor már – magas feldolgozottság mellett – ismerni lehetett az eredményeket. Mindezt értékes, kiforrott informatikai infrastruktúra teszi lehetővé. A gyors eredmények garantálása mellett a háttértechnológiának a jogszabályok változását is követnie kell.

A nagy szavazások mellett évente átlagosan 200 helyi szavazás lebonyolí­tásában segédkezik a Nemzeti Választási Iroda – részletezte Pálffy Ilona, a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy a pártokkal való kommunikációban, a logisztikai feladatokat ellátó nyomdával való kapcsolattartásban, az elszámolási feladatokban a Választási Kommunikációs és Információs Rendszer segí­ti az iroda működését.

46640 68 palffy ilona V3 abony huA Magyarországon működő 1283 helyi választási iroda 3177 település választását fogja össze. Országos szavazáskor több mint 10 ezer szavazatszámláló bizottság van, amely 70-80 ezer embert jelent. A választások előkészí­tése, lebonyolí­tása, az első nem hivatalos eredmények ismertetése után még az eredmények auditálása is hátravan, amikor is a papí­r alapú jegyzőkönyvek eredményeit összevetik a jelentett eredményekkel – ezt a feladatot a Kopint Datorg munkatársai végzik el. Idén újdonságként a papí­r szavazódobozokat műanyag dobozok váltják fel, amelyeknek sokkal költséghatékonyabb a használatuk – mondta Pálffy Ilona.

 

Választásokon átí­velő munka

2014 komoly kihí­vás elé állí­totta az országgyűlési választások lebonyolí­tásával megbí­zott összes szervezetet. Ebben az évben ugyanis már nemcsak a nyilvántartás alapú névjegyzék szerinti, hanem – kérelem alapján – a magyarországi lakhellyel nem rendelkező választókkal is számolniuk kellett a folyamatot kiszolgáló informatikai, logisztikai, pénzügyi rendszereknek.

A választásokat kiszolgáló infrastruktúra – az Idomsoft gondozásában – Nemzeti Választási Rendszer néven működik 2014 óta. Deményné Kertész Krisztina választási igazgató elmondása szerint rendszereik feladata végigkí­sérni a teljes választási, igazgatási folyamatot – a körzetesí­téstől kezdve a névjegyzék készí­tésén és a választás előkészí­tésén át egészen az előzetes, majd a végleges jogi eredmény megállapí­tásáig. A központi névjegyzék bevezetésével folyamatos feladataik vannak, a választásokon átí­velő adminisztrációs munkákban segí­tik a választási testületek működését.

Kezelni kellett a választási névjegyzékbe való felvételi kérelmeket is – erre először a 2014-es szavazáson volt lehetőség. Azokon a településéken, irodákban, ahol anyakönyvi rendszert is vezetnek, dedikált választási végpontok működnek – az országban összesen 3000 darab. A támogató rendszerben hozzáférést biztosí­tanak a nyers választási adatokhoz a pártok és a média számára, ők pedig saját eszközeikkel, saját dizájnnal ellátva mutatják be ezen adatokat a közvéleménynek.

Elektronikus szavazás, de kinek?

Magyarországon sem a pártok, sem pedig a társadalom nem fogadná el az elektronikus szavazást, pedig az infrastruktúra (kisebb átalakí­tásokkal) meglenne rá – derült ki az Infotér Konferencia választási kerekasztal-beszélgetésén. Ennek egyik eleme például az e-személyi, mely azonosí­thatná az interneten szavazókat – több mint egymillió állampolgár rendelkezik hasonló okmánnyal.

Ha elektronikus szavazásról beszélünk, több lehetőség is felmerül. A szavazatokat például online úton, otthonról is le lehet adni, miután valamilyen módon az adott személyt azonosí­tották. A világon nem sok olyan ország van, ahol interneten lehet szavazni – a digitalizált állami szolgáltatásairól ismert í‰sztországban például mindenki otthonról szavaz, de az Amerikai Egyesült íllamok 52 tagállamának közel felében papí­ralapú a szavazás (Alaszkában lehet online is szavazni).

Amerikában korábban olyan szavazógépek is működtek, melyek lyukat ütöttek egy kártyába, a kártyát í­gy könnyen le lehetett olvasni. A 2000-es választásokkor kiderült a gépek gyenge pontja: volt, hogy nem ütötte át teljesen a lapot, í­gy a kis papí­rkarika nem esett ki – a gép pedig azt érvénytelen szavazatnak minősí­tette. Ezeket a gépeket a botrányok következtében többnyire lecserélték, Kanadában azonban továbbra is lyukasztós szavazógépet használnak.

Sok helyen érintőképernyős szavazógépeket alkalmaznak, de olyan megoldás is létezik, hogy a papí­ron leadott szavazatot a szavazókörzetben azonnal beszkennelik, í­gy villámgyorsan tudják összesí­teni a szavazatokat.

írországban 2004-ben próbálkoztak az elektronikus szavazás bevezetésével, de a pártok és a közönség ellenállása miatt a hatóságoknak le kellett mondaniuk a tervről – annak ellenére, hogy mind a 7500 elektronikus szavazati gépet megvásárolták. A kegyelemdöfést 2006-ban egy csapat holland hacker adta meg, akik saját firmware-rel cserélték ki a gyárit. A kormány 54,6 millió eurót költött a projektre. A költségekből 70 ezer euró megtérült, miután 2012-ben egy vashulladék-feldolgozó cégnek eladták a gépeket.

 

Működik továbbá egy vezetői információs rendszer is, mely a felelős vezetők számára teszi nyomon követhetővé a választások alakulását. A választás lebonyolí­tása, a részvételi adatok gyűjtése, az eredmények összesí­tése és a jogilag is érvényes eredmények közzététele után a záró feladatok közé tartozik az összegző jelentések elkészí­tése, és az eredmények archiválása az országos választási archí­vumba.

Deményné Kertész Krisztina azt is megemlí­tette, hogy a választási adatok még precí­zebb hasznosí­tása céljából adattárház-megoldást készí­tenek elő. A választási folyamat automatizálása érdekében további fejlesztéseket indí­tottak el, ezeket azonban nem részletezte. Kiemelt kérdés a biztonság fokozása, ennek egyik eleme, hogy az ügyintézők elektronikus személyije által biztosí­tott azonosí­tást beépí­tik a mindennapi adminisztrációs munkába.

46632 68 kerekasztal 8650 

A hardver-infrastruktúra

Ami a választási informatikai rendszer hardveres infrastruktúráját illeti, kiépí­tésénél a biztonság természetesen ugyancsak kiemelt szempont volt. MálicsGéza, a választási iroda szakértőjének tájékoztatása szerint a választási gépek zárt, dedikált hálózaton működnek, minden munkaállomás egyénileg azonosí­tott, a fájlrendszer, a kommunikáció titkosí­tott. A gépeket önkormányzati és választási célra használják, ezért minden gépen két elkülöní­tett üzemmód létezik. A választási üzemmódra szigorúbb szabályok vonatkoznak, például pendrive nem használható, az adatok pedig csak dedikált választási fáljcserélő rendszeren mehetnek ki. Az e-személyit az ügyintéző használja, egy másik kontaktusos kártyát pedig az eszköz azonosí­tására, a VPN-hálózat felépí­tésére vesznek igénybe. A szervereket a NISZ (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) üzemelteti. Jövő év elején új munkaállomások érkeznek a választási irodához, ebből 900-at szét tudnak osztani a területi választások támogatására. Nagyobb számí­tógép- és infrastruktúra-csere 2019-ben várható, a 2014-ben hadrendbe állí­tott gépek ekkor évülnek el.

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top