Készségfejlesztés lexikális tudás helyett

Jobban kellene a gyermekek készségeire fókuszálni az oktatásban, idejekorán be kell oltani őket kí­váncsisággal és tudásszomjjal ahhoz, hogy életük során négy-öt szakmát is képesek legyenek ellátni. A jövő nemzedék kompetenciáiról és a digitális tudással rendelkező munkaerőről szekciós kerekasztal-beszélgetések során mondták el véleményüket a szakemberek.

Vajon miért van az, hogy a gyermek hétköznap reggel fél hétkor alig tud kikelni az ágyból, de ha például programozói táborba megy, fél hatkor ott toporog a szülei ágya mellett, és ébreszti őket, nehogy elkéssenek a nagy eseményről? A motiváció, a kí­váncsiság hajtja ilyenkor, a megismerés vágya vezeti előre.

 

Nem csak üres szlogen

Azt persze még nem tudhatjuk, hogy 15-20 év múlva milyen munkakörökben fognak dolgozni a mai gyerekek. Azt viszont minden szakértő sejti, hogy az innovációt támogató, magas hozzáadott értéket jelentő munkahely foglalkoztatja majd őket, a fizikai munkát pedig az általunk és általuk épí­tett robotok végzik. Azt is lehet sejteni, hogy gyermekeink életük során akár 4-5 féle, egymástól eltérő szakmában is dolgozhatnak majd, í­gy tehát a folyamatos tanulás nem üres szlogen, hanem munkájuk megtartásának záloga lesz. Az életen át tartó tanulás megszerettetésében a szülőknek és a példaképeknek rendkí­vül fontos szerepük van. Napjaink oktatási rendszere erre sajnos nem készí­ti fel a diákokat. Az informatikaórán rendszerint csak felvillantják a diákoknak a lehetőségeket – igaz, egyes helyeken már első osztályban megkezdődik az informatika oktatása. Az általános iskolában első lépésként az informatika felhasználási lehetőségeit tudják elmesélni a tanárok.

A közoktatásban taní­tó pedagógusok gyakran csak haladnak az árral, esetenként a diákok többet tudnak a digitális világról, mint ők. A képzett IT-tanárt hamar elszippantja a versenyszféra.

 

Algoritmikus gondolkodás

Az informatikai oktatás az algoritmikus logikai gondolkodás képességének elsajátí­tását jelenti. Ez a készség adja meg az alapot ahhoz, hogy a jövőbeli programozó könnyedén elboldoguljon a kétévenként változó programozói nyelvezettel, meg tudja érteni az évente frissí­tett eszközök működési elvét, hogy egyszerűen készségszinten használjon bármilyen új technológiát. A következő időszak kihí­vása a munka és a tanulás integrációja, a kettő közötti egyensúly megtalálása. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok az iskolapadból veszik fel legújabb munkatársaikat, és vonják be a munkába.

 

Ahol a robot az úr

Ahogy emlí­tettük, a jövő munkavállalója magas hozzáadott értékű munkát végez, melynek alapja az erős digitális készség. A gazdaságnak informatikai szakmunkásokra van szüksége, akik képesek rugalmasan, rövid idő alatt átállni az új feladatokra.

A jövő robotok uralta ipari világban azt a kérdést sem szabad szőnyeg alá söpörni, hogy mi lesz az emberekkel, milyen munkát fogunk végezni. A KPMG partnere, Kiss Péter elmondta: folyamatosan kapják a felkéréseket különböző cégektől arra, hogy vizsgálják át működésüket, és tárják fel azokat a területeket, ahol a digitalizáció eszközeivel hatékonyabbá lehetne tenni a munkát. A piacon érezhető munkaerőhiány miatt sok vállalkozás csak úgy tudja szolgáltatásait bőví­teni, ha digitalizációs eszközt vet be. A szakértő szerint az amerikai cégeknél például már rendkí­vül nagyfokú az automatizáltság, gőzerővel fejlesztik a különböző automata megoldásokat. Mindezzel már nem is tudnak versenyelőnyre szert tenni, csak lépést tartanak a meglévő megoldásokkal és a konkurenciával. Egy ilyen világban elképzelhetetlen, hogy a digitális oktatás ne legyen része bármilyen képzésnek. A munkavállalónak a tudás három szintjéből – érti, alkalmazza, fejleszti – minimum érteni kell a digitális rendszerekhez.

Boda József, az informatikai oktatással foglalkozó Codecool vezetője szerint rövidtávon informatikai szakmunkások képzése oldaná meg a magyar gazdaság problémáját. Nem kell mindenkinek akadémiai szinten ismernie az IT-eszközöket, de felhasználni a digitális világ ví­vmányit kötelező. A rövidtávú képzések nyilván csak a kí­váncsiság felébresztésére alkalmasak, í­gy a szakmunkásokat foglalkoztató vállalatok feladata a további képzés és oktatás biztosí­tása. Fiatalabb korban az algoritmikus gondolkodás fejlesztése lenne a pedagógusok feladata – erre például iskolás, óvodás szinten a programozói táborok rendkí­vül alkalmas helyszí­nek.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője szerint a munkaerőhiányt, a digitális képességek hiányát egy átfogó digitális munkaerőprogrammal oldhatnák meg, ez pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. Egy ehhez hasonló program célja az emberek meglévő képességeinek felmérése, majd képzés segí­tségével a szint emelése – a maximálisan elérhető fokra.