Két év múlva elkezdődne, és három év múlva már éreztetné hatását az oktatásban a most elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS). Esetenként pénzkérdés, hogy megvalósulnak-e az elképzelések, de a tanárok ellenállásán is múlhat a stratégia sikere.
Kevesebb mint egy hónappal az Infotér Konferencia előtt, október 15-én fogadta el a kormány a Digitális Oktatási Stratégiát, melynek megvalósításához helyenként pénzre, helyenként viszont az analóg oktatási rendszerben nevelődött tanárok hozzáállásának a megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy a stratégiában foglalt elképzelések megvalósuljanak.
Meggyőződésem szerint elfogyott az időnk: a digitaÌlis transzformaÌcioÌ olyan sebességgel robog felénk, hogy a magyar polgaÌrok felkeÌsziÌteÌseÌre minden lehetoÌ‹seÌget meg kell ragadnunk, különben eÌvtizedekre lemaradunk – írja a stratégiát bemutató 157 oldalas dokumentum bevezetőjében Deutsch Tamás, aki a DigitaÌlis JoÌleÌt Program összehangolaÌsaÌeÌrt eÌs megvaloÌsiÌtaÌsaÌeÌrt feleloÌ‹s miniszterelnöki biztosként foglalkozik behatóan a témával.
|
Kompetenciát vásárol a munkaerőpiac |
|---|
|
A diploma már nem annyira fontos, mint a kompetenciák. A kritikus gondolkodást kell fejleszteni, meg kell mutatni, mi információ és mi tudás – vélik az oktatással nap mint nap foglalkozó szakemberek. A piaci szereplők soft skillekkel, vagyis kommunikációs készséggel, előadói tehetséggel megáldott embereket keresnek, és nem feltétlenül a diploma a fontos. Emiatt is lehet nagy a lemorzsolódás a diákok körében – mondja Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja. Szerinte a felsőfokú intézményekben továbbra is sok elméletet és kevés gyakorlatot oktatnak, ezen változtatni kell. |
Â
Senki se legyen digitális írástudatlan
Igen hangzatos eleme a stratégiának az internet-előfizetés áfájának csökkentése, melynek érdekében miniszterelnöki szinten folyik a lobbizás azért, hogy az Európai Unió lehetővé tegye az adócsökkentést. A kormányzati intézkedések mellett tanúi lehetünk több olyan megmozdulásnak is, melyek digitális lemaradásunkat hivatottak mérsékelni – mert sajnos az utolsók között kullogunk EU-s szinten jelenleg. Ahogyan azt a DOS-ban is megfogalmazták: a digitális szövegértés fejlesztése nem megfelelő mértékben integráns része az iskolában átadandó tudásnak, emiatt a tanulók jelentős hányada digitális írástudatlanként hagyja el az iskolát. Digitális eszközök többnyire minden iskolában vannak, ám ezek kihasználtsága alacsony: Magyarországon a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka használ a tanórák több mint 25 százalékában ICT-eszköztámogatást. Nem csoda, hiszen a tanárok bevándorlók a digitális világban, gyakran nem érzik magukat kompetensnek az ICT-eszközök használatában. Ahol a szülők jómódúak, ott jól felszereltek az iskolák is, ahol kevésbé vannak megáldva pénzzel, ott a sikeres pályázatok függvényében van (vagy nincs) eszköz.
Az is gondot jelent, hogy nem mérik a tanárok és a tanulók aktuális digitális kompetenciáját, így nincs kijelölt, egyéni fejlesztési út. A hiányos informatikai eszközrendszer és szolgáltatói környezet nemcsak informatikai téren, de több területen is visszafogja az intézmények teljesítményét. Ennek következménye, hogy azok nem a valós munkaerőpiaci körülményekre készítenek fel, nem képesek lekötni a tanulók figyelmét, nem kínálnak tanulaÌsi folyamatba aÌgyazott visszajelzeÌsi lehetoÌ‹seÌgeket (például elektronikus meÌreÌst-eÌrteÌkeleÌst, vezetoÌ‹i informaÌcioÌs rendszereket), nem keÌpesek naprakeÌszen követni a tudomaÌnyos eredmeÌnyeket, és manuaÌlis adminisztraÌcioÌs terhet roÌnak a dolgozókra.
|
Oktassuk az oktatókat |
|---|
|
Tévhit, hogy a mai fiatalok digitális kompetenciáival ne lenne gond – fogalmazott Bay Gábor, az oktatásfejlesztéssel foglalkozó Progress Consult vezető tanácsadója. A diákok alacsony alapkompetenciáik fejlesztésében illik digitális eszközöket is bevetni, mert nekik izgalmas tartalomra van szükségük. A HP 17 ezer választ feldolgozó tanulmányt készített a magyar oktatási rendszer helyzetéről, mely azt mutatja, hogy nagy mennyiségű digitális tananyag áll a tanárok rendelkezésére. A kérdés inkább az, hogy a tanárok hogyan építik be mindezt a mindennapi tanításba – mondta Pádár Péter, a HP személyes rendszerek menedzsere. Javaslatuk szerint e-learning alapú oktatási rendszert kellene létrehozni annak érdekében, hogy a tanárok digitális kompetenciáit fejlesszék. Napi szinten digitális tartalmakkal dolgozunk, a technológiát folyamatosan tanuljuk – ismertette Rab írpád az í“budai Egyetem jövőkutatója. A diákoknak a kritikai gondolkodást kell elsajátítaniuk. Fontos készség a tudás és az információ megkülönböztetésének ismerete, továbbá arra is kell figyelni, hogyan válasszák ki a releváns információkat a diákok a nagy digitális halmazból. Ebben a folyamatban a tanárok mentori szerepe felerősödik. |
Â
Új logikára van szükség
Deutsch Tamás szerint az igazán jó digitális oktatási rendszer nem az informatika eszközeivel feljavított oktatási rendszer, hanem a digitális világ logikája szerint átgondolt és annak követelményei szerint átdolgozott stratégia, melynek célja, hogy gyermekeink magas fokú digitális tudással lépjenek ki a világba.
Az írás és az olvasás magától értetődő kompetencia immár 100 éve, és ahogyan idegennyelv-tudás nélkül elképzelhetetlen a boldogulás napjainkban, már a digitális kompetencia is az alapelvárásokhoz tartozik. A miniszterelnöki biztos elismerte, hogy a tanároknak nincs könnyű dolguk, hiszen menet közben kell kereket cserélniük, vagyis egy működő rendszert belülről megváltoztatniuk. Az is irtózatos nyomás, hogy a gazdaságnak nem 10 év múlva, hanem már most kellene több százezer jól képzett informatikai szakember a versenyképesség fenntartásához.
Â
Elképzelése szerint egy digitális iskolában minden tanár és diaÌk digitaÌlis eszközökkel, hálózatra kapcsoltan dolgozik.
A digitálisan felkészült tanárok digitális módszertanokkal digitális tananyagokat oktatnak, és az adminisztraÌcioÌ, valamint a tanaÌrok tovaÌbbkeÌpzeÌse is digitaÌlisan törteÌnik.
Deutsch Tamás úgy gondolja, hogy amennyiben a DOS-ban foglalt célok megvalósulnak, akkor 2018-ra megkezdődik és kézzel fogható eredményeket hoz az oktataÌsi rendszer digitaÌlis aÌtalakiÌtaÌsa, ami kiterjed az infrastruktuÌraÌra, az eszközellaÌtottsaÌgra, a digitaÌlis tananyagokra, a tanári digitaÌlis kompetenciaÌkra eÌs az iskolai adminisztraÌcioÌra. Továbbá minden tanaÌrnak eÌs oktatoÌnak lehetoÌ‹seÌge nyiÌlik digitaÌlis keÌszseÌgeinek (tovaÌbb)fejleszteÌseÌre annak eÌrdekeÌben, hogy az aÌltala taniÌtott tantaÌrgyak oÌraÌin a digitaÌlis oktataÌsi eszközöket eÌs technikaÌkat keÌszseÌgszinten tudja hasznaÌlni. Ezen túlmutatóan minden magyar kis- és középvállalkozás tulajdonosának, vezetőjének, valamint minden magyar polgaÌrnak lehetoÌ‹seÌge nyiÌlik arra, hogy sajaÌt lakhelyeÌn (vagy annak legfeljebb 30 kilomeÌteres körzeteÌn belül) ingyenes, alapszintuÌ‹ digitaÌlis oktataÌson vegyen reÌszt.
|
Elmaradt a szakképzés |
|---|
|
A szakiskolák digitális fejlesztései és a vállalatok digitális tartalmai köszönőviszonyban sincsenek egymással – mondta Schindler Lászlóné, a Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgatója. Ahhoz, hogy a szakképzésben a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tanulókat tudjanak kinevelni, a tanműhelyeket fejleszteni kellene, a pedagógusokat pedig továbbképezni. A szakképzésbe bekerülő diákok esetében gyakori, hogy a hagyományos alapkompetenciákkal is gond van, ezért esetükben nehéz csak a digitális kompetenciák fejlesztésére összpontosítani. |
Â
Három pillér
A sikeres Digitális Oktatási Stratégia három fontos pilléren alapszik – véli a stratégia kidolgozásában aktív szerepet vállaló Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos. Az első és talán legfontosabb pillér maga a tanár. Az iskolának a feladata a felhalmozott tudás rendszerezése és átadása. Ennek a tudásátadásnak a klasszikus, frontális osztálymunka során bevett gyakorlatán a tanároknak változtatniuk kell, hiszen olyan környezetre kell felkészíteniük a diákokat, melyben az információ nagyon gyorsan változik.
A mai pedagógus az analóg közigazgatás terméke, így nem csoda, ha a digitális stratégia megvalósításában ezek a pedagógusok csak kis hatékonysággal tudnak részt venni. A tanítás lelke a tanár, személyisége teszi a tananyagot értékké a gyermekek számára, ezért a tárgyi feltételek megteremtése mellett a tanári kompetenciák megerősítésére kell összpontosítani. Ha a tanár ismeri a digitális oktatás pedagógiai eszközeit, akkor nem fél tőlük és használni tudja munkája során. A probléma gyökerét továbbá az jelenti, hogy a tanárok nem kaptak olyan rendszerezett pedagógiai módszertani felkészítést, melynek során ezeket az eszközöket be tudnák építeni a tanórába, ezért fontos több programot is indítani a képzésükre. Hiszen az oktatás alapvető célja ma is ugyanaz, mint 100 évvel ezelőtt volt: tegyük lehetővé az ember által kreált világban gyermekeink számára az intelligens tájékozódást.
A második pillér a digitális közmű kiépítése, megléte az iskolákban. Ahogy van áram, víz, fűtés a tantermekben, lennie kell digitális infrastruktúrának is, mely működő és elérhető szolgáltatásokat biztosít. Olyan tanteremi kommunikációs rendszert kell kiépíteni, melyben a gyermek akár saját eszközét is használhatja, tehát a BYOD (bring your own device, vagyis hozd a saját eszközöd) világa az oktatás terén is üdvözlendő.
A harmadik alappillér pedig a megfelelő digitális tananyagok fejlesztése, melyeket platformtól függetlenül tudnak használni a tanárok és a diákok egyaránt. A digitális világ lehetővé teszi, hogy mindig a lehető legfrissebb adat és információ álljon a tanárok és a diákok rendelkezésére.
Czunyiné Bertalan Judit szerint a tehetséggondozás, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése terén a felsorolt három alappillérré támaszkodva érhetünk el kiváló eredményeket. A kormánybiztos elismerte, hogy még az építkezés elején tartunk, és közös felelősségünk, hogy gyermekeink megfelelően rendszerezett tudással rendelkezzenek.
