A kutatás-fejlesztésre és az innovációra (KFI) szánt források hatékony, gyors és rugalmas hasznosulását támogatják a 2021. január 1-jétől életbe lépett közbeszerzési előírások.
Várható a gazdasági élet visszarendeződése, de ez megint közel akkora változást, sőt, megrázkódtatást fog hozni számos vállalkozás életébe, mint a járvány kitörése, ezért fel is kell készülni rá. Ami pedig a technológiákat illeti, 2021 a körültekintő szemlélet éve lesz: a jövőformáló IT-megoldások szokásos listáin a megszokottak mellett új elemek is szerepelnek.
Minden híradás arról szól(t), hogy az IT-cégeknek nem sikerült rosszul a 2020-as esztendő. Sokan persze csak azt szajkózzák, hogy könnyű az IT-seknek, mert ez az iparág nincs kitéve a Covidnak. És valóban, a pandémiás helyzetből adódó lehetőségeket a legtöbb IT-cég eddig ki tudta aknázni. Persze, ehhez az IT-s, telcós üzletembereknek sokat kellett tenniük, hogy a válságból a nyerő ágon lábaljanak ki.
Egy nagybank nem feltétlenül tipikus képviselője a vállalkozói szektornak, ám a digitális transzformációs tapasztalataikat a gazdasági élet bármely szereplője hasznosíthatja – például az üzleti igények és a hozzájuk kapcsolódó IT-fejlesztések hibrid integrációjáról.
í‰rintésmentes fizetés, személyes jelenlét nélküli banki ügyintézés, online számlanyitás, kárbejelentés mobilon keresztül – ezek a megoldások nem igazán számítanak újdonságnak itthon sem, azonban a koronavírus-járvány megjelenésével és a korlátozásokkal a pénzügyi szektor képviselőinek vagy fel kellett gyorsítaniuk, vagy nagyon gyorsan el kellett kezdeniük a digitális szolgáltatások bevezetését.
Az év elején a koronavírus-járvány miatt mindössze pár hét alatt komoly zavarok keletkeztek a globális ellátási láncban, a leálló kínai gyárak, a bezárkózó országok miatt nehezebbé váló szállítás világszerte mindenhol éreztette hatását. A pandémia egyértelműen ráirányította a figyelmet a hálózatba kapcsolt gyártás és logisztika előnyeire.
Gyorsan alkalmazkodtak a hazai startupok a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezethez és a befektetőket sem riasztotta el az új helyzet, idén is volt több komoly ügylet. Nyáron összeállt a hazai startup maffia azzal a célkitűzéssel, hogy jóval több, nemzetközileg is sikeres magyar innovatív vállalat legyen.
A jelenlegi struktúrájában 2016 óta létező Mall Csoport Magyarország mellett Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában tevékenykedik, sőt, a többi kelet-európai piacokon lényegesen komolyabb jelenlétet képvisel, például Csehországban és Szlovákiában saját tévéadója is van a cégnek, Csehországban pedig pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt. Jan Hanus 2018 júliusától volt a Telenor Hungary vezérigazgatója, 2020 december végén adta át pozícióját az O2 Slovakiából érkező Peter Gaziknak. Akkor még nem hozták nyilvánosságra új pozícióját. A Telenor Hungary 75 százalékban a Mallban is 40 százalékos tulajdonos cseh PPF Csoport érdekeltsége.
Erdélyi Márk a jogi igazgatóság vezetése mellett különböző tisztségeket töltött be a vállalatnál az elmúlt 10 évben, így felelt az információbiztonságért, az üzleti megfelelésért, a hatósági adatszolgáltatásért, illetve compliance officerként is dolgozott. 2018-tól a menedzsment tagja. 2020 októberétől vezérigazgató-helyettesként a jogi területen kívül a vállalati kommunikációért és a vállalat társadalmi-felelősségvállalási tevekénységeiért felelt. Drozdy Győző nyugdíjba vonulását követően veszi át a vállalati kapcsolatok divízió vezetését a jogi területért és vállalati reputációért felelős vezérigazgató-helyettesként.
„Nem találok embert”, panaszkodik barátom, aki most éppen egy kis, feltörekvő informatikai fejlesztő cég egyik kulcsembere, résztulajdonosa, és aki még a kilencvenes évek első felében egy világszintű telekommunikációs hálózat architektje volt. Szerény és visszahúzódó, nehezen nyílik meg, de ha beindul, élmény vele beszélgetni. Azt mondja, hogy nagyon nincs jó kedve. Cégük növekedne, de reménytelennek látja a helyzetet: az egyetemről a munkaerőpiacra kilépő friss diplomások – legalább is ahogyan barátom tapasztalja – nincsenek kellően kiképezve, tudásuk hiányos, és amiket tudnak, azok nem állnak össze a fejükben.
A kutatás-fejlesztésre és az innovációra (KFI) szánt források hatékony, gyors és rugalmas hasznosulását támogatják a 2021. január 1-jétől életbe lépett közbeszerzési előírások.
Várható a gazdasági élet visszarendeződése, de ez megint közel akkora változást, sőt, megrázkódtatást fog hozni számos vállalkozás életébe, mint a járvány kitörése, ezért fel is kell készülni rá. Ami pedig a technológiákat illeti, 2021 a körültekintő szemlélet éve lesz: a jövőformáló IT-megoldások szokásos listáin a megszokottak mellett új elemek is szerepelnek.
Minden híradás arról szól(t), hogy az IT-cégeknek nem sikerült rosszul a 2020-as esztendő. Sokan persze csak azt szajkózzák, hogy könnyű az IT-seknek, mert ez az iparág nincs kitéve a Covidnak. És valóban, a pandémiás helyzetből adódó lehetőségeket a legtöbb IT-cég eddig ki tudta aknázni. Persze, ehhez az IT-s, telcós üzletembereknek sokat kellett tenniük, hogy a válságból a nyerő ágon lábaljanak ki.
Egy nagybank nem feltétlenül tipikus képviselője a vállalkozói szektornak, ám a digitális transzformációs tapasztalataikat a gazdasági élet bármely szereplője hasznosíthatja – például az üzleti igények és a hozzájuk kapcsolódó IT-fejlesztések hibrid integrációjáról.
í‰rintésmentes fizetés, személyes jelenlét nélküli banki ügyintézés, online számlanyitás, kárbejelentés mobilon keresztül – ezek a megoldások nem igazán számítanak újdonságnak itthon sem, azonban a koronavírus-járvány megjelenésével és a korlátozásokkal a pénzügyi szektor képviselőinek vagy fel kellett gyorsítaniuk, vagy nagyon gyorsan el kellett kezdeniük a digitális szolgáltatások bevezetését.
Az év elején a koronavírus-járvány miatt mindössze pár hét alatt komoly zavarok keletkeztek a globális ellátási láncban, a leálló kínai gyárak, a bezárkózó országok miatt nehezebbé váló szállítás világszerte mindenhol éreztette hatását. A pandémia egyértelműen ráirányította a figyelmet a hálózatba kapcsolt gyártás és logisztika előnyeire.
Gyorsan alkalmazkodtak a hazai startupok a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezethez és a befektetőket sem riasztotta el az új helyzet, idén is volt több komoly ügylet. Nyáron összeállt a hazai startup maffia azzal a célkitűzéssel, hogy jóval több, nemzetközileg is sikeres magyar innovatív vállalat legyen.
A jelenlegi struktúrájában 2016 óta létező Mall Csoport Magyarország mellett Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában tevékenykedik, sőt, a többi kelet-európai piacokon lényegesen komolyabb jelenlétet képvisel, például Csehországban és Szlovákiában saját tévéadója is van a cégnek, Csehországban pedig pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt. Jan Hanus 2018 júliusától volt a Telenor Hungary vezérigazgatója, 2020 december végén adta át pozícióját az O2 Slovakiából érkező Peter Gaziknak. Akkor még nem hozták nyilvánosságra új pozícióját. A Telenor Hungary 75 százalékban a Mallban is 40 százalékos tulajdonos cseh PPF Csoport érdekeltsége.
Erdélyi Márk a jogi igazgatóság vezetése mellett különböző tisztségeket töltött be a vállalatnál az elmúlt 10 évben, így felelt az információbiztonságért, az üzleti megfelelésért, a hatósági adatszolgáltatásért, illetve compliance officerként is dolgozott. 2018-tól a menedzsment tagja. 2020 októberétől vezérigazgató-helyettesként a jogi területen kívül a vállalati kommunikációért és a vállalat társadalmi-felelősségvállalási tevekénységeiért felelt. Drozdy Győző nyugdíjba vonulását követően veszi át a vállalati kapcsolatok divízió vezetését a jogi területért és vállalati reputációért felelős vezérigazgató-helyettesként.
„Nem találok embert”, panaszkodik barátom, aki most éppen egy kis, feltörekvő informatikai fejlesztő cég egyik kulcsembere, résztulajdonosa, és aki még a kilencvenes évek első felében egy világszintű telekommunikációs hálózat architektje volt. Szerény és visszahúzódó, nehezen nyílik meg, de ha beindul, élmény vele beszélgetni. Azt mondja, hogy nagyon nincs jó kedve. Cégük növekedne, de reménytelennek látja a helyzetet: az egyetemről a munkaerőpiacra kilépő friss diplomások – legalább is ahogyan barátom tapasztalja – nincsenek kellően kiképezve, tudásuk hiányos, és amiket tudnak, azok nem állnak össze a fejükben.
