Hogy a kormányzat mennyit költ informatikára, azt – nagyon helyesen – tudjuk. Az viszont mintha már kisebb nyilvánosságot kapna, hogy ugyanezek a beruházások milyen elõnyökkel járnak.
Magyarországon az internetellátottsághoz képest viszonylag nagy a szélessávú hozzáférések aránya. Kérdés, hogy végleg leáldozott-e a betárcsázós (dial-up) internetnek, és valóban a dinoszauruszok sorsára jutnak-e a modemes összeköttetések.
Régebben úgy dőlt el a kérdés, hogy a szállítók marketingesei és értékesítői mennyire tudták meggyőzni a vásárlót, s a vevő mennyire tudta lealkudni az árat. Ma már inkább az számít, hogy melyik megoldás felel meg leginkább az adott szervezet folyamatainak.
A jogszabályi környezet adott a hazai hírközlési piac teljes liberalizációjához. Ahhoz, hogy a verseny a gyakorlatban is megvalósuljon, hatékony piacfelügyeletre van szükség.
Ma már gyakorlatilag minden üres hang- és adathordozó után kell jogdíjat fizetni, mivel azok alkalmasak szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek rögzítésére. De vajon nem túlzott mértékû ez a díj?
Hosszú évek kemény munkájával hatalmas mennyiségű rézvezetéket ástak el a távközlési szolgáltatók a földbe. Óriási értékről van szó, amit nyilván ma és holnap is hasznosítani kell. De vajon kielégíti-e a rézvezeték az egyre növekvő sávszélesség-éhséget, illetve felveheti-e a versenyt a réz az optikával?
Több magyar informatikai vállalkozás is eljutott arra a szintre, ahol az alapító-tulajdonos visszavonult a napi operatív irányítástól. Milyen megfontolások vezették ezeket az embereket, amikor másra bízták cégük vezetését?
Az informatika készségszintû használata ma már olyan fontos, mint volt száz évvel ezelõtt az írni-olvasni tudás. Ám digitális írástudásra szert tenni nem is olyan egyszerû. Mi kell ahhoz, hogy legyen átjárás a digitális szakadék felett?
Magyarország mobiltársaságai saját infrastruktúrájukon szolgáltatnak. A vezetékes piacon és több ország mobilpiacán vannak olyan társaságok is, amelyek más szolgáltató infrastruktúráján nyújtanak szolgáltatást. Kérdés, van-e létjogosultsága Magyarországon a virtuális mobilszolgáltatásnak.
A napokban megalakult Antikorrupciós Koordinációs Testület már dolgozik a korrupcióellenes stratégián. Vajon makulátlanná válnak 2010-re a közbeszerzések; átlátható lesz a pályázatok, a pártfinanszírozások és az európai uniós pénzek elosztása?
Hogy a kormányzat mennyit költ informatikára, azt – nagyon helyesen – tudjuk. Az viszont mintha már kisebb nyilvánosságot kapna, hogy ugyanezek a beruházások milyen elõnyökkel járnak.
Magyarországon az internetellátottsághoz képest viszonylag nagy a szélessávú hozzáférések aránya. Kérdés, hogy végleg leáldozott-e a betárcsázós (dial-up) internetnek, és valóban a dinoszauruszok sorsára jutnak-e a modemes összeköttetések.
Régebben úgy dőlt el a kérdés, hogy a szállítók marketingesei és értékesítői mennyire tudták meggyőzni a vásárlót, s a vevő mennyire tudta lealkudni az árat. Ma már inkább az számít, hogy melyik megoldás felel meg leginkább az adott szervezet folyamatainak.
A jogszabályi környezet adott a hazai hírközlési piac teljes liberalizációjához. Ahhoz, hogy a verseny a gyakorlatban is megvalósuljon, hatékony piacfelügyeletre van szükség.
Ma már gyakorlatilag minden üres hang- és adathordozó után kell jogdíjat fizetni, mivel azok alkalmasak szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek rögzítésére. De vajon nem túlzott mértékû ez a díj?
Hosszú évek kemény munkájával hatalmas mennyiségű rézvezetéket ástak el a távközlési szolgáltatók a földbe. Óriási értékről van szó, amit nyilván ma és holnap is hasznosítani kell. De vajon kielégíti-e a rézvezeték az egyre növekvő sávszélesség-éhséget, illetve felveheti-e a versenyt a réz az optikával?
Több magyar informatikai vállalkozás is eljutott arra a szintre, ahol az alapító-tulajdonos visszavonult a napi operatív irányítástól. Milyen megfontolások vezették ezeket az embereket, amikor másra bízták cégük vezetését?
Az informatika készségszintû használata ma már olyan fontos, mint volt száz évvel ezelõtt az írni-olvasni tudás. Ám digitális írástudásra szert tenni nem is olyan egyszerû. Mi kell ahhoz, hogy legyen átjárás a digitális szakadék felett?
Magyarország mobiltársaságai saját infrastruktúrájukon szolgáltatnak. A vezetékes piacon és több ország mobilpiacán vannak olyan társaságok is, amelyek más szolgáltató infrastruktúráján nyújtanak szolgáltatást. Kérdés, van-e létjogosultsága Magyarországon a virtuális mobilszolgáltatásnak.
A napokban megalakult Antikorrupciós Koordinációs Testület már dolgozik a korrupcióellenes stratégián. Vajon makulátlanná válnak 2010-re a közbeszerzések; átlátható lesz a pályázatok, a pártfinanszírozások és az európai uniós pénzek elosztása?
