Az EU-csatlakozás kapcsán mindenki nagyon sokat remélt a közös forrásokból pályázatok útján hozzáférhetõ, a gazdasági versenyképesség fokozására szolgáló programoktól. Közel egy év után már érdemes feltenni a kérdést: hozzájárultak-e a pályázatok a kis- és középvállalati piac élénkítéséhez?
Az IT-BUSINESS 10. számában megjelent egy írás az irodai nyomtatókról. Az abban leírtak egy része („A valóság pedig az, hogy nincs szükség a feketénél és fehérnél több színre a mindennapi irodai tevékenységekben.”) hozzászólásra késztette a világ legnagyobb nyomtatógyártóját. Az alábbiakban a HP Magyarország munkatársának, illetve az eredeti cikk szerzõjének véleményét közöljük.
Volt idõ, amikor a vékonykliens-gépet (thin client) a számítástechnika minden baját orvosló csodaszerként emlegették. Ez természetesen nem lett így, de a gépek megtalálták helyüket az informatikában. Vagy mégsem?
Napjainkban egyre többet használt fogalom az árprés, amelynek azonban a jogszabályokban nincs definíciója, a versenyjoghoz kapcsolódó szakirodalom viszont gyakran használja.
Egy miniszteri rendelet nemrégiben megtiltotta a kültéri adattovábbítást a szabadon használható 2,4 gigahertzes tartományban. Errõl fejti ki véleményét két szolgáltató képviselõje: egyikük az adott frekvencián kínál internetelérést, a másik ugyanezt a koncesszióköteles 3,5 gigahertzen teszi.
Jövõ év elejétõl a távközlési szolgáltatóknak kötelezõen meg kell valósítaniuk a számhordozhatóság lehetõségét (lásd cikkünket a lap 25. oldalán). Egyes vélemények szerint azonban – a hatékonyabb távközlési verseny biztosítása érdekében – átmeneti megoldással addig is meg kellene valósítani a számhordozhatóságot.
Ki a felelõs az informatikai rendszerek feltöréséért, a támadásokért? A biztonságot elhanyagoló, a támadásoknak teret adó vállalatok vagy a támadásokat végrehajtó számítógépkalózok, a hackerek? Egy magyar hacker nyílt levelére a biztonsági termékekre szakosodott Symantec képviselõje válaszolt.
Múlt heti számunkban egy névtelenségbe burkolózó hacker és a biztonsági eszközöket forgalmazó cég szakértõjének levélváltását közöltük. Az ott felvetett gondolatokra újabb vélemények érkeztek szerkesztõségünkbe.
Hiába ismételgetik az informatikai szakma képviselõi, hogy a jövõ egyik útja az erõforrás-kihelyezés, még mindig sok tévképzet – és ezért félelem – él a fejekben ezzel kapcsolatban. Persze ezt is lehet rosszul csinálni, de ha megszívleljük a tapasztalatokat, és körültekintõek vagyunk, nagy baj nem lehet.
Termékek nélkül nincs informatika, de informatikai szolgáltatást igénybe vehetnek a felhasználók anélkül is, hogy sokat törõdnének a mögöttes termékkel. Mennyire fontos a tényleges termék? – errõl mondja el (saját területérõl táplálkozó) véleményét két szakember.
Az EU-csatlakozás kapcsán mindenki nagyon sokat remélt a közös forrásokból pályázatok útján hozzáférhetõ, a gazdasági versenyképesség fokozására szolgáló programoktól. Közel egy év után már érdemes feltenni a kérdést: hozzájárultak-e a pályázatok a kis- és középvállalati piac élénkítéséhez?
Az IT-BUSINESS 10. számában megjelent egy írás az irodai nyomtatókról. Az abban leírtak egy része („A valóság pedig az, hogy nincs szükség a feketénél és fehérnél több színre a mindennapi irodai tevékenységekben.”) hozzászólásra késztette a világ legnagyobb nyomtatógyártóját. Az alábbiakban a HP Magyarország munkatársának, illetve az eredeti cikk szerzõjének véleményét közöljük.
Volt idõ, amikor a vékonykliens-gépet (thin client) a számítástechnika minden baját orvosló csodaszerként emlegették. Ez természetesen nem lett így, de a gépek megtalálták helyüket az informatikában. Vagy mégsem?
Napjainkban egyre többet használt fogalom az árprés, amelynek azonban a jogszabályokban nincs definíciója, a versenyjoghoz kapcsolódó szakirodalom viszont gyakran használja.
Egy miniszteri rendelet nemrégiben megtiltotta a kültéri adattovábbítást a szabadon használható 2,4 gigahertzes tartományban. Errõl fejti ki véleményét két szolgáltató képviselõje: egyikük az adott frekvencián kínál internetelérést, a másik ugyanezt a koncesszióköteles 3,5 gigahertzen teszi.
Jövõ év elejétõl a távközlési szolgáltatóknak kötelezõen meg kell valósítaniuk a számhordozhatóság lehetõségét (lásd cikkünket a lap 25. oldalán). Egyes vélemények szerint azonban – a hatékonyabb távközlési verseny biztosítása érdekében – átmeneti megoldással addig is meg kellene valósítani a számhordozhatóságot.
Ki a felelõs az informatikai rendszerek feltöréséért, a támadásokért? A biztonságot elhanyagoló, a támadásoknak teret adó vállalatok vagy a támadásokat végrehajtó számítógépkalózok, a hackerek? Egy magyar hacker nyílt levelére a biztonsági termékekre szakosodott Symantec képviselõje válaszolt.
Múlt heti számunkban egy névtelenségbe burkolózó hacker és a biztonsági eszközöket forgalmazó cég szakértõjének levélváltását közöltük. Az ott felvetett gondolatokra újabb vélemények érkeztek szerkesztõségünkbe.
Hiába ismételgetik az informatikai szakma képviselõi, hogy a jövõ egyik útja az erõforrás-kihelyezés, még mindig sok tévképzet – és ezért félelem – él a fejekben ezzel kapcsolatban. Persze ezt is lehet rosszul csinálni, de ha megszívleljük a tapasztalatokat, és körültekintõek vagyunk, nagy baj nem lehet.
Termékek nélkül nincs informatika, de informatikai szolgáltatást igénybe vehetnek a felhasználók anélkül is, hogy sokat törõdnének a mögöttes termékkel. Mennyire fontos a tényleges termék? – errõl mondja el (saját területérõl táplálkozó) véleményét két szakember.
