Megoszlanak a vélemények arról, hogy 2006 őszén az ország területének hány százalékát éri el a szélessávú hálózat. Vita tárgya az is, hogy mit tekintünk szélessávnak, kell-e az embereknek az internet, illetve kinek a felelőssége, hogy minél többen éljenek a szélessáv adta lehetőségekkel. Van, aki a piacra bízná a megoldást, van, aki a közösségi modellt helyezné előtérbe.
Kell-e beszédesebb bizonyíték arra, hogy az emberi kommunikáció legtermészetesebb módja a beszéd, mint a beszélõ sör? Az, amelyik felbontás után megszólal: „Gratulálunk! Aki nyel, az nyer.” Az igazi „beszélõ doboz” azonban az emberi hangon kommunikáló számítógép.
A szállítók szerint nincs ok pesszimizmusra a chipkártyafronton – van már tömegtermelés is.
A szakma már évtizedek óta foglalkozik chipkártyákkal. Azok a várakozások azonban egyelőre nem váltak valóra, hogy a processzoros plasztiklapok majd rohamos terjedésnek indulnak a mágnescsíkos bankkártyákkal elkövetett csalások elleni harc eszközeiként. Most új reménység a közigazgatás.
Vírusveszélyre hivatkozva több nemzetközi vállalatnál tiltólistára tették az azonnali üzenetküldõ rendszereket és/vagy a PC-s internettelefonokat.
IDC-prognózisok szerint 2010-ben várhatón már 5 ezer milliárd oldalt nyomtatnak az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet magában foglaló régióban.
Évente mintegy 3500 friss diplomás informatikus hagyja el a hazai egyetemeket és fõiskolákat. Tudásukat jól tudja hasznosítani a piac, elhelyezkedési lehetõségeik azonban mintha szûkülnének.
A tõkepiac sajátos területe a kockázati tõke. Jellemzõen olyan vállalatok számára nyújt finanszírozási alternatívát, amelyek jelentõs növekedési potenciállal rendelkeznek. A kockázatitõke-tranzakciókat a kockázati befektetési alapok bonyolítják le; ezek általában nagy nemzetközi intézményi befektetõk pénzforrásaiból jönnek létre.
Annak, aki kockázati tõke bevonásával akar elérni nagy és gyors növekedést, komoly rizikóval kell számolnia, szélsõséges esetben egész cégét is elvesztheti.
Már valóság a 3,6 megabit/másodperces letöltési sebesség.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy 2006 őszén az ország területének hány százalékát éri el a szélessávú hálózat. Vita tárgya az is, hogy mit tekintünk szélessávnak, kell-e az embereknek az internet, illetve kinek a felelőssége, hogy minél többen éljenek a szélessáv adta lehetőségekkel. Van, aki a piacra bízná a megoldást, van, aki a közösségi modellt helyezné előtérbe.
Kell-e beszédesebb bizonyíték arra, hogy az emberi kommunikáció legtermészetesebb módja a beszéd, mint a beszélõ sör? Az, amelyik felbontás után megszólal: „Gratulálunk! Aki nyel, az nyer.” Az igazi „beszélõ doboz” azonban az emberi hangon kommunikáló számítógép.
A szállítók szerint nincs ok pesszimizmusra a chipkártyafronton – van már tömegtermelés is.
A szakma már évtizedek óta foglalkozik chipkártyákkal. Azok a várakozások azonban egyelőre nem váltak valóra, hogy a processzoros plasztiklapok majd rohamos terjedésnek indulnak a mágnescsíkos bankkártyákkal elkövetett csalások elleni harc eszközeiként. Most új reménység a közigazgatás.
Vírusveszélyre hivatkozva több nemzetközi vállalatnál tiltólistára tették az azonnali üzenetküldõ rendszereket és/vagy a PC-s internettelefonokat.
IDC-prognózisok szerint 2010-ben várhatón már 5 ezer milliárd oldalt nyomtatnak az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet magában foglaló régióban.
Évente mintegy 3500 friss diplomás informatikus hagyja el a hazai egyetemeket és fõiskolákat. Tudásukat jól tudja hasznosítani a piac, elhelyezkedési lehetõségeik azonban mintha szûkülnének.
A tõkepiac sajátos területe a kockázati tõke. Jellemzõen olyan vállalatok számára nyújt finanszírozási alternatívát, amelyek jelentõs növekedési potenciállal rendelkeznek. A kockázatitõke-tranzakciókat a kockázati befektetési alapok bonyolítják le; ezek általában nagy nemzetközi intézményi befektetõk pénzforrásaiból jönnek létre.
Annak, aki kockázati tõke bevonásával akar elérni nagy és gyors növekedést, komoly rizikóval kell számolnia, szélsõséges esetben egész cégét is elvesztheti.
Már valóság a 3,6 megabit/másodperces letöltési sebesség.
