Sorra születnek meg azok az iparági kezdeményezések, melyek célja a technológiai cégek környezeti hatását mérsékelni: megjelent az Eco rating, bevezetik a javíthatósági indexet vagy egyes mobiltelefonokat most már töltő és fülhallgató nélkül forgalmaznak. A cél mindig az, hogy fenntarthatóbb, zöldebb működést teremtsünk.
A múlt év végére valószínűleg átlépte a hárommilliót a gyárakban működő robotok száma, és egyre több közöttük a fejlett érzékelőkkel felszerelt, így az emberrel közösen dolgozni képes gép. A mesterséges intelligencia és a képfelismerés bevetésével egyre összetettebb feladatokra képesek az iparban használt robotok, és világszerte hatalmas összegeket költenek ezeknek a berendezéseknek a további fejlesztésére.
Az üzleti adatok alapján küzdelmes évük volt tavaly a hazai infokommunikációs szektor szereplőinek, az összeállításunkban szereplő cégek összesített forgalma csak minimális mértékben nőtt, viszont csökkent a foglalkoztatottak száma, és nagyot esett a profit. A Telenor fizette ki a legnagyobb osztalékot, a Huawei mobilok és tabletek forgalma nagyot esett, az NNG-nek pedig az autóipar nehézségei okozhattak komoly kihívást.
Az elmúlt másfél évhez nemcsak munkavállalói és vezetői oldalról, hanem a cégkultúra egészét tekintve is hatékony megküzdési eszköztárra volt szükség. A kihívások kora azonban korántsem ért véget, ugyanis az idei évben a hazai és nemzetközi piacot tekintve is markáns üzleti kockázatok vannak jelen. Meglepő módon a rangsor élén nem a kibertámadások okozta anomáliák állnak.
A való életben leggyakrabban a felhők vetnek árnyékot. Az informatika azonban különleges világ, itt bizony a felhőre is vetülhet árnyék. A „shadow-IT”, vagyis a felhasználók által az informatikai szervezet tudta nélkül használatba vett eszközök, szoftverek már felhős környezetben is gondot okoznak a vállalatoknak.
A „zero trust” IT-biztonsági gondolkodásban minden eszközzel, felhasználóval és alkalmazással szembeni alapértelmezett bizalom a múlté. A megközelítésben a vállalat folyamatosan elemzi és felméri az eszközök és üzleti folyamatok jelentette kockázatot, és ezek minimalizálására dolgozza ki IT-védelmét.
Az IT-biztonság világa még mindig rejtelmesnek tűnhet egyes vállalatvezetőknek, ez azonban ne legyen akadálya, hogy elkezdjenek foglalkozni a kérdéssel. A lényeg, hogy ne ad hoc fejlesztésekkel vágjanak bele, ne akarjanak egyszerre túl sokat – és bátran kérjenek segítséget. Ezt a misztikumot igyekeztek feloldani a 4iG szakértői háromrészes webinárium-sorozatukkal, és rávilágítani az alapvető védekezési problémákra.
A következő években világszerte több százmilliárd dollárt fordítanak majd Ipar 4.0 megoldásokra a termelőcégek, nagy kérdés azonban, hogy mennyire sikerül hatékonyan elkölteni ezt az összeget. Egy nemzetközi kezdeményezés keretében – melyben a BME-n található Ipar 4.0 Technológiai Központ is részt vesz – hamarosan elkezdődhet a „Digital Coach”-ok képzése, akik segítséget nyújthatnak a vállalatoknak abban, hogy a megfelelő fejlesztéseket valósítsák meg annak érdekében, hogy a legújabb ipari forradalom minden előnyét kiaknázhassák és javíthassanak piaci pozíciójukon.
Amióta divatba jött a digitális transzformáció és iparágak sokaságában példák tömegét lehet hozni a diszruptív üzleti modellek és cégek megjelenésére, számtalan vállalat gondolkodott el azon, hogy miként tudja megújítani működését, hogyan tudja meglovagolni a változásokat. Sokan megpróbálták, és sokan vallottak kudarcot, pedig vannak bevált módszerek.
A virtualizáció már számtalan helyen bizonyította előnyeit a szerverek és tárolás terén. a fizikai réteg leválasztása és függetlenné tétele a felette futó szoftveres feladatoktól a hálózatok területén legalább ennyi lehetőséget kínál.
Sorra születnek meg azok az iparági kezdeményezések, melyek célja a technológiai cégek környezeti hatását mérsékelni: megjelent az Eco rating, bevezetik a javíthatósági indexet vagy egyes mobiltelefonokat most már töltő és fülhallgató nélkül forgalmaznak. A cél mindig az, hogy fenntarthatóbb, zöldebb működést teremtsünk.
A múlt év végére valószínűleg átlépte a hárommilliót a gyárakban működő robotok száma, és egyre több közöttük a fejlett érzékelőkkel felszerelt, így az emberrel közösen dolgozni képes gép. A mesterséges intelligencia és a képfelismerés bevetésével egyre összetettebb feladatokra képesek az iparban használt robotok, és világszerte hatalmas összegeket költenek ezeknek a berendezéseknek a további fejlesztésére.
Az üzleti adatok alapján küzdelmes évük volt tavaly a hazai infokommunikációs szektor szereplőinek, az összeállításunkban szereplő cégek összesített forgalma csak minimális mértékben nőtt, viszont csökkent a foglalkoztatottak száma, és nagyot esett a profit. A Telenor fizette ki a legnagyobb osztalékot, a Huawei mobilok és tabletek forgalma nagyot esett, az NNG-nek pedig az autóipar nehézségei okozhattak komoly kihívást.
Az elmúlt másfél évhez nemcsak munkavállalói és vezetői oldalról, hanem a cégkultúra egészét tekintve is hatékony megküzdési eszköztárra volt szükség. A kihívások kora azonban korántsem ért véget, ugyanis az idei évben a hazai és nemzetközi piacot tekintve is markáns üzleti kockázatok vannak jelen. Meglepő módon a rangsor élén nem a kibertámadások okozta anomáliák állnak.
A való életben leggyakrabban a felhők vetnek árnyékot. Az informatika azonban különleges világ, itt bizony a felhőre is vetülhet árnyék. A „shadow-IT”, vagyis a felhasználók által az informatikai szervezet tudta nélkül használatba vett eszközök, szoftverek már felhős környezetben is gondot okoznak a vállalatoknak.
A „zero trust” IT-biztonsági gondolkodásban minden eszközzel, felhasználóval és alkalmazással szembeni alapértelmezett bizalom a múlté. A megközelítésben a vállalat folyamatosan elemzi és felméri az eszközök és üzleti folyamatok jelentette kockázatot, és ezek minimalizálására dolgozza ki IT-védelmét.
Az IT-biztonság világa még mindig rejtelmesnek tűnhet egyes vállalatvezetőknek, ez azonban ne legyen akadálya, hogy elkezdjenek foglalkozni a kérdéssel. A lényeg, hogy ne ad hoc fejlesztésekkel vágjanak bele, ne akarjanak egyszerre túl sokat – és bátran kérjenek segítséget. Ezt a misztikumot igyekeztek feloldani a 4iG szakértői háromrészes webinárium-sorozatukkal, és rávilágítani az alapvető védekezési problémákra.
A következő években világszerte több százmilliárd dollárt fordítanak majd Ipar 4.0 megoldásokra a termelőcégek, nagy kérdés azonban, hogy mennyire sikerül hatékonyan elkölteni ezt az összeget. Egy nemzetközi kezdeményezés keretében – melyben a BME-n található Ipar 4.0 Technológiai Központ is részt vesz – hamarosan elkezdődhet a „Digital Coach”-ok képzése, akik segítséget nyújthatnak a vállalatoknak abban, hogy a megfelelő fejlesztéseket valósítsák meg annak érdekében, hogy a legújabb ipari forradalom minden előnyét kiaknázhassák és javíthassanak piaci pozíciójukon.
Amióta divatba jött a digitális transzformáció és iparágak sokaságában példák tömegét lehet hozni a diszruptív üzleti modellek és cégek megjelenésére, számtalan vállalat gondolkodott el azon, hogy miként tudja megújítani működését, hogyan tudja meglovagolni a változásokat. Sokan megpróbálták, és sokan vallottak kudarcot, pedig vannak bevált módszerek.
A virtualizáció már számtalan helyen bizonyította előnyeit a szerverek és tárolás terén. a fizikai réteg leválasztása és függetlenné tétele a felette futó szoftveres feladatoktól a hálózatok területén legalább ennyi lehetőséget kínál.
