Címlapon

Az e-kormányzati szolgáltatások használatának feltétele, hogy az elmaradottabb részek felzárkózzanak az internetezõk élbolyához.

Az információbiztonságra már Brüsszelben is odafigyelnek. A téma kezelésére létrehozott EU-ügynökség munkájában Magyarország több szinten is képviselteti magát, és jó esély van a magyar érdekek hangsúlyos megjelenítésére – ha az érintettek gyorsan és összhangban cselekednek.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy 2006 őszén az ország területének hány százalékát éri el a szélessávú hálózat. Vita tárgya az is, hogy mit tekintünk szélessávnak, kell-e az embereknek az internet, illetve kinek a felelőssége, hogy minél többen éljenek a szélessáv adta lehetőségekkel. Van, aki a piacra bízná a megoldást, van, aki a közösségi modellt helyezné előtérbe.

Kell-e beszédesebb bizonyíték arra, hogy az emberi kommunikáció legtermészetesebb módja a beszéd, mint a beszélõ sör? Az, amelyik felbontás után megszólal: „Gratulálunk! Aki nyel, az nyer.” Az igazi „beszélõ doboz” azonban az emberi hangon kommunikáló számítógép.

A szállítók szerint nincs ok pesszimizmusra a chipkártyafronton – van már tömegtermelés is.

A szakma már évtizedek óta foglalkozik chipkártyákkal. Azok a várakozások azonban egyelőre nem váltak valóra, hogy a processzoros plasztiklapok majd rohamos terjedésnek indulnak a mágnescsíkos bankkártyákkal elkövetett csalások elleni harc eszközeiként. Most új reménység a közigazgatás.

Évente mintegy 3500 friss diplomás informatikus hagyja el a hazai egyetemeket és fõiskolákat. Tudásukat jól tudja hasznosítani a piac, elhelyezkedési lehetõségeik azonban mintha szûkülnének.

A tõkepiac sajátos területe a kockázati tõke. Jellemzõen olyan vállalatok számára nyújt finanszírozási alternatívát, amelyek jelentõs növekedési potenciállal rendelkeznek. A kockázatitõke-tranzakciókat a kockázati befektetési alapok bonyolítják le; ezek általában nagy nemzetközi intézményi befektetõk pénzforrásaiból jönnek létre.