Nem lehet it nélkül üzletelni. Mostanában előtérbe kerültek a beruházáskímélő pénzügyi megoldások a fiskális nyomás és a romló hitelezési lehetőségek következtében. Egyre nagyobb az igény a szolgáltatás típusú alternatívák iránt.
Óriási üzletnek tűnik, hogy a technológiában jártas vevőket a kereskedők élethű digitális tartalmakkal és élményekkel lássák el. Alaposan átformálja a vásárlói szokásokat az internet és a mobileszközök használata.
Régóta tart már a robotok inváziója. Vannak jelek, hogy az automaták lassan átveszik a hatalmat a publikus internet felett is. Vajon új „játszóteret” kell majd keresnie az emberiségnek?
Éjjel-nappal és mindenhova magunkkal hordjuk a mobilt. Nemcsak hangkommunikációs szokásaink változtak meg, egész életvitelünk kezd mobillá válni. Előbb-utóbb mobilos lesz a pénztárca, és a bankkártyás – vagy a nélküli – fizetés is.
Az Országgyűlés tavaly novemberben új törvényt fogadott el a szakképzési hozzájárulásról, így 2012. január 1-jétől már nem fedezhető a saját dolgozók képzése ebből a járulékból. Ehelyett pályázni lehet, mégpedig 21 milliárd forintra. A fogadtatás inkább vegyes, mint pozitív.
Egyre népszerűbb, hogy ha valaki nagyobb, igényesen kivitelezett családi ház építésébe fog, azt intelligens funkciókkal is felruházza. Az elérhető lehetőségeket maradéktalanul kiaknázó álomotthonokat jellemzően üzletemberek és a felső tízezer körébe tartozók engedhetik meg maguknak.
Ellenzői szerint alapelveiben elhibázott a szellemi tulajdont védeni hivatott, a kalózkodás és hamisítás elleni nemzetközi fellépést egységes keretbe foglaló ACTA. Nem csak rossz válaszokat ad, de eleve rossz kérdéseket tesz fel.
A világ bruttó hazai termékének egyre nagyobb hányadát adja az internetgazdaság. Bár arányaiban ez még mindig csak töredéke – néhány százaléka – az egésznek, de biztos növekedése reményt ad számos vállalatnak a még (költség)hatékonyabb működésre. Továbbá a cégek olyan eszközöknek kerülhetnek birtokába, amelyekkel növelhetik versenyképességüket.
Rövidesen véget ér egy korszak az állami finanszírozású intézmények szoftverellátásban. Mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy immár nemcsak a sörért kell fizetni a kocsmában, hanem a szoftverért is az irodában vagy az oktatásban.
Bár hardvert és szoftvert elsősorban nem a neve alapján választ az ember, és különösen nem a vállalat, a jól eltalált név hatékonyan járulhat hozzá a marketingértékhez. Csak éppen eltalálni nem egyszerű.
Nem lehet it nélkül üzletelni. Mostanában előtérbe kerültek a beruházáskímélő pénzügyi megoldások a fiskális nyomás és a romló hitelezési lehetőségek következtében. Egyre nagyobb az igény a szolgáltatás típusú alternatívák iránt.
Óriási üzletnek tűnik, hogy a technológiában jártas vevőket a kereskedők élethű digitális tartalmakkal és élményekkel lássák el. Alaposan átformálja a vásárlói szokásokat az internet és a mobileszközök használata.
Régóta tart már a robotok inváziója. Vannak jelek, hogy az automaták lassan átveszik a hatalmat a publikus internet felett is. Vajon új „játszóteret” kell majd keresnie az emberiségnek?
Éjjel-nappal és mindenhova magunkkal hordjuk a mobilt. Nemcsak hangkommunikációs szokásaink változtak meg, egész életvitelünk kezd mobillá válni. Előbb-utóbb mobilos lesz a pénztárca, és a bankkártyás – vagy a nélküli – fizetés is.
Az Országgyűlés tavaly novemberben új törvényt fogadott el a szakképzési hozzájárulásról, így 2012. január 1-jétől már nem fedezhető a saját dolgozók képzése ebből a járulékból. Ehelyett pályázni lehet, mégpedig 21 milliárd forintra. A fogadtatás inkább vegyes, mint pozitív.
Egyre népszerűbb, hogy ha valaki nagyobb, igényesen kivitelezett családi ház építésébe fog, azt intelligens funkciókkal is felruházza. Az elérhető lehetőségeket maradéktalanul kiaknázó álomotthonokat jellemzően üzletemberek és a felső tízezer körébe tartozók engedhetik meg maguknak.
Ellenzői szerint alapelveiben elhibázott a szellemi tulajdont védeni hivatott, a kalózkodás és hamisítás elleni nemzetközi fellépést egységes keretbe foglaló ACTA. Nem csak rossz válaszokat ad, de eleve rossz kérdéseket tesz fel.
A világ bruttó hazai termékének egyre nagyobb hányadát adja az internetgazdaság. Bár arányaiban ez még mindig csak töredéke – néhány százaléka – az egésznek, de biztos növekedése reményt ad számos vállalatnak a még (költség)hatékonyabb működésre. Továbbá a cégek olyan eszközöknek kerülhetnek birtokába, amelyekkel növelhetik versenyképességüket.
Rövidesen véget ér egy korszak az állami finanszírozású intézmények szoftverellátásban. Mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy immár nemcsak a sörért kell fizetni a kocsmában, hanem a szoftverért is az irodában vagy az oktatásban.
Bár hardvert és szoftvert elsősorban nem a neve alapján választ az ember, és különösen nem a vállalat, a jól eltalált név hatékonyan járulhat hozzá a marketingértékhez. Csak éppen eltalálni nem egyszerű.
