Éjjel-nappal és mindenhova magunkkal hordjuk a mobilt. Nemcsak hangkommunikációs szokásaink változtak meg, egész életvitelünk kezd mobillá válni. Előbb-utóbb mobilos lesz a pénztárca, és a bankkártyás – vagy a nélküli – fizetés is.
Míg a hanghívások terén mostanában kevés a változás, az adatkommunikációban rendkívüli dinamika figyelhető meg, aminél csak a mobilfizetés körüli pezsgés nagyobb. Mégsem lehet teljes biztonsággal nyilatkozni arról, mi lesz az uralkodó mobilfizetési mód a következő 10 évben. „A hosszú távú és fenntartható prognózisokban kevés az olyan tényező, amely minden kétséget kizáróan segíti a fejlődést. E kisszámú tényezők egyike az okostelefon, amelynek elterjedtsége régiónkban is egyre nő” – fogalmazott az itbusiness áprilisi klubrendezvényén Szetnics László, a MasterCard Europe mobilfizetési szolgáltatásokért felelős regionális vezetője.
Tarka kép
Igen tarka képet mutat a mobilfizetési piac, számos szereplő próbál érvényesülni a szegmens ökoszisztémájában. A vevő és az eladó bankján kívül számolni kell hardver- és szoftverszállítókkal, sim-kártya-gyártókkal, mobilszolgáltatókkal, a biztonságos adatforgalmat lehetővé tevő fejlesztőkkel, a grafikus felhasználói felületek készítőivel, stb. Akkora a nyüzsgés, hogy már 31 féle mobiltelefon dicsekedhet nfc-kompatibilitással.
Még 2004-ben indult el az első mobilfizetési szolgáltatás, egy mobilbanki alkalmazás. Azóta bevezették az autópálya-matricák és parkolási díjak kiegyenlítésére szolgáló, sms alapú mobilvásárlást. Tavaly megismerhetett a piac egy távoli elérésű mobilfizetési szolgáltatást, amely okostelefonokra letölthető alkalmazások és bankkártyák bevonásával nyújt segítséget webes vásárlásokhoz, mobilegyenleg-feltöltéshez és számlafizetéshez. Megalakult a Mobiltárca Szövetség a mobil nfc alapú fizetések elterjesztésére. Lényeges momentum az is, hogy már iOS, Android, Windows Mobile platformon is lehet fizetési tranzakciót kezdeményezni a meglévő bankkártyákhoz tartozó technikai számla terhére.
Legutóbb egyes okostelefonok teljes értékű bankkártyaterminállá alakíthatóvá váltak egy kisméretű kártyaolvasó csatlakoztatásával és egy alkalmazás telepítésével. A megoldással a kisvállalkozások és szolgáltatók közvetlenül a telefonjukról fogadhatnak fizetéseket bankkártyákról. A közeljövő zenéje viszont a személyek közti (peer-to-peer) mobilfizetés gyakorlatba ültetése.
Ám csak annak a fizetési módszernek van létjogosultsága, sikere, az tereli elektronikus csatornára a fizetést, amely egyrészt komoly értékeket biztosít a felhasználóknak, másrészt egyszerűen, a szolgáltatásban részt vevő különböző iparágak együttműködésével fejleszthető ki és vezethető be.
Még mindig vannak olyanok, akik azt állítják, hogy az egyetlen működő mobilfizetési megoldás az emelt díjas sms – emlékeztet Országh Örs, a Magyar Telekom innovációs szakértője. Ehhez semmiféle regisztráció nem szükséges, bárki bárhol élhet vele, s minden résztvevő: a vevő, az eladó (kereskedő) és a mobilszolgáltató jól jár. Az igazi mobilvásárláshoz szintén nem kell regisztrálni, de az elérhető termékek és szolgáltatások köre a hazai szabályozás miatt korlátos.
A mobilvásárlás bevezetését követően már egy adott banknál vezetett bankszámla terhére lehetett mobilról fizetést indítani (pont a korábbi korlátok megszüntetése érdekében), de csak kevés ügyfél váltott bankot, illetve nyitott új bankszámlát ezért. A dilemmát a mobilszolgáltatók úgy próbálták feloldani, hogy bankkártyatársaságot is bevontak a körbe, mert a bankkártyahasználat széles körben elterjedt, valamint jól szabályozott terület. S ha az ember saját bankkártyáját használhatja, akkor már hajlamosabb mobilfizetési szolgáltatást is igénybe venni.
|
A biztonságról |
|---|
|
A folyamatban részt vevő cégek szerint a mindenféle algoritmus, tanúsítvány, titkosítás, biometrikus azonosítás stb. révén az eljárás biztonságosabb a normál bankkártyás fizetésnél. De a bizalmat folyamatosan megrendítik a tízmilliós nagyságrendű kártyaadat-lopásokról szóló hírek. Ezért az emberek bankkártyájukat inkább atm-be dugják, mint pos-terminálba – azaz visszatérnek a készpénzes fizetéshez. Egyértelműen az látszik a nemzetközi és hazai statisztikákból is, hogy az elektronikus fizetési tranzakciók aránya folyamatosan növekszik éppen amiatt, hogy a rendszer egyre biztonságosabb, és tényleges visszaélések egyre ritkábban fordulnak elő. Nem csak a kiberbűnözők szupertehetségén múlt a lopások sikere. A szolgáltatók bizony kissé kapkodva léptek piacra megoldásaikkal. Gyakran feláldozták a biztonságot az elsőség és a felhasználók kényelmének oltárán. De hogy mi „jön be” – vagy nem – a mobilfizetésben, csak a bevezetés, az esetleges fiaskók után derül ki, ahogy a szabályozást és a védelmi technikákat is csak ekkor lehet megalkotni. Ettől a bankoknak még a megelőzésre kell törekedni, előre kell gondolkodniuk. |
A rendszer közepe
Ahhoz azonban, hogy a mobilfizetési folyamat hatékony és biztonságos egésszé álljon össze, szükség van egy semleges, közbülső szereplőre, megbízható szolgáltatásmenedzserre (trusted service managerre, tsm-re) – teszi hozzá Veres János, az Állami Nyomda mobilfejlesztési igazgatója.
A tsm a mobilfizetési ökoszisztéma amolyan szolgáltatásaggregátoraként középen áll, a háttérben technológiailag összehangolja a teljes mobilfizetési folyamatot a pénzintézetek, a különböző bankkártyák, bankkártyatársaságok, a mobilszolgáltatók, a mobiltelefon- és sim-kártya-gyártók, az alkalmazástulajdonosok, valamint a felhasználók között. Töviről hegyire ismeri a mobilplatformokat, képes különféle eszközök integrációjára, alkalmazza a szabványos biztonsági eljárásokat, s lehetővé teszi az nfc alapú alkalmazások távoli felügyeletét.
Nem mentes a kockázatokról a tsm működése. Számos üzleti megállapodást kell kötnie az ökoszisztéma résztvevőivel, amelyeknek viszont egymással kell megegyezniük. Ha ezek közül akár egy nem sikerül, nem áll össze az értéklánc, az idő pedig közben elszáll. Ezért jó, ha a magyarországi tsm több vasat tart a tűzben, mégpedig külföldön.
Biztonság és kényelem kell
Széles körű bankkártyahasználat mellett vajon mi szükség lehet bankkártya alapú mobilfizetésre? A webáruházaktól a taxikig, már sok helyen tudunk a plasztiklappal fizetni távoli (remote payment) és közeli (proximity payment) módon is. Az ügyfelek számára legalább két dolgot kell adni, hogy hajlandóak legyenek a mobiltelefonjukat használni a jelenleg használt pénztárcájuk helyett.
A bankkártyaadatokkal történő visszaélések miatt már Magyarországon is sok ügyfél szembesült azzal, hogy a bankkártyáját letiltották. A biztonság emiatt kulcskérdés lesz az elterjedés szempontjából. Ahhoz azonban, hogy a plasztik helyett a mobiltelefont használja az ügyfél, hozzáadott értékekre is szükség van, például a telefon képernyőjét, valamint az állandó online kapcsolat lehetőségét kihasználó alkalmazásokra, az egyszerű, biztonságos és akár azonnali regisztráció lehetőségére, a kártyákhoz kapcsolódó tranzakció-történet megjelenítésére, illetve a kártyák fizikai tárolási korlátjának megszüntetésére – állítja Országh Örs.
A magyarországi mobilszolgáltatók, illetve más hazai piaci szereplők Európában az elsők között kezdték előkészíteni a közeli tranzakciókat lehetővé tevő az nfc (near field communication, közeli, rádiós adatkommunikáció) alapú mobilfizetést és más, nfc-s szolgáltatások (hűségkártyák, kuponok, belépő- és utazási jegyek, egyedi azonosítók stb.) bevezetését.
Csak mindkét technológia (a remote és a proximity) párhuzamos alkalmazásával áll elő az univerzális mobil pénztárca, amikor mind a távoli, mind a közeli fizetéseket lehetővé tevő formában megjelenik a (bank)kártya a telefonokban, megvalósítva a „közeltávoliság” szinte ideális egységét.
Így válik értelmezhetővé, hogy egy hipermarketben mobiltelefonnal fizessünk. Ha ugyanis távoli típusú (mobil)fizetést alkalmaznánk a pénztárnál, az ügylet, a biztonsági oda- és visszaigazolások miatt tovább tartana, mint egy szokványos bankkártyás tranzakció, s a kasszát hosszan lefoglaló alanyt sújtó népharag hamar eltántorítana bennünket e fizetési mód használatától. A mobilba integrált s kártyahasználatunk jogosságát igazoló nfc-chip jóvoltából viszont csak egyszer kell az ügyletet jóváhagyó pin-kódot beütni az elfogadó terminálba vagy telefonunkba.
Hívószó: közlekedés
Szakértők szerint a közlekedésben kellene mindenekelőtt bevezetni a mobilfizetést. Vannak is tervek állami mobilfizetési rendszer felállításáról, ám nem biztos, hogy ez tetszeni fog az EU-nak az erről szóló törvény vélhetően versenykorlátozó volta miatt. Az illetékes biztos már ki is jelentette, hogy figyelemmel kíséri a fejleményeket, átfogó vizsgálat azonban csak a végrehajtási rendeletek elfogadása és a fizetési rendszert működtető szervezet kijelölésére után indulhat. Ugyanakkor garantálni kell, hogy az új szervezet nem tud visszaélni erőfölényével.
Nehézségek
Gátló tényező a mobilfizetés terjedése ellen, hogy maguk az ügyfelek nem ismerik fel, hasznuk származhat a szolgáltatásból – mondja Országh Örs. itt is a szolgáltatóknak van teendője, olyan szolgáltatásokat kell biztosítaniuk – és kommunikálniuk –, amelyek az ügyfeleknek plusz értéket nyújtanak.
Komolyabb gát, hogy Magyarországon kicsi a mobilfizetési szolgáltatások árrése, amelyen akár 4-5 szereplő is osztozik. Emiatt hosszú távú lehet csak a megtérülés, viszont ezen a piacon 2-3 évnél hosszabb időre lehetetlen előre látni bármit is a gyors változások miatt. A kiutat a fentebb már emlegetett távoli típusú és az nfc alapú közeli szolgáltatások integrációjának szorgalmazása jelenti; ezzel olyan hozzáadott értéket lehet előállítani, amiért a felhasználó többet is hajlandó fizetni.
Nem egyértelmű viszont a mobilvásárlás előnye vállalati környezetben – véli György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője. Gátló példaként hozta fel, hogy a parkolási díj vagy az autópálya-matrica ára ugyanazon a mobilszolgáltatói számlán jelenik meg, mint a távközlési költségek, holott az előbbi kategóriát a gépkocsi-használati, a másikat pedig a távközlési költséghelyen kell elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha céges telefonnal magánemberként vásárolunk közlekedési szolgáltatást: a számlát ugyanis meg kell bontani. Ezt Nyéki Zsolt, a Vodafone mobilfizetési üzletágának vezetője is alátámasztja saját cége gyakorlatával: a számlán akár tételenként fel lehet tüntetni, hogy az milyen jellegű kiadást takar, s hol számolandó el. A dolgozók ennek alapján fizetik a céges telefonjukról indított magánbeszélgetéseiket vagy egyéb tranzakcióikat.
El is lehet választani a fizetési csatornát a távközlési csatornától. Már öt éve létezik olyan mobilfizetési és vásárlási szolgáltatás a piacon, ahol titkosított, mobilinternetes adatátvitelen használhatunk céges telefont bármilyen magánkártyával vagy céges kártyát magántelefonnal. Ennek folytán a vásárlásaink a kívánt bankkártyára terhelődnek, a mobilszolgáltatónak pedig legfeljebb néhány forint telekommunikációs költséget fizetünk – fejtegeti Fejes Sándor, a Hedz ügyvezetője.
Inotay Balázs, a Cellum Global stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az emelt díjas sms, valamint a mobilvásárlás nem azonos a mobilfizetéssel. Az előbbi két szolgáltatás postpaid jellegű fizetőeszközként erősen köthető a mobilszolgáltatóhoz. A bankkártya alapú mobilfizetési rendszerben viszont egy telefonon belül jól elkülöníthető a hozzárendelt magán- és üzleti kártya. Ha valaki az üzleti bankkártyájával teljesít egy tranzakciót, akkor az nyilvánvalóan abba a könyvelési tételbe fog bekerülni, ahová való.
Adatkezelési aggályok
Bőgel György, a CEU Business School professzora szerint alaposan el kellene gondolkodni azon, hogy ha mobillal fizetünk, pénzügyi műveleteinkről sokkal gazdagabb adatbázis jöhet létre, mintha csak kártyával fizetnénk. Okostelefonunk több információt tesz hozzá a folyamathoz. Fontos tehát annak tisztázása, hogy mi történik ezekkel az adatokkal, van-e ezzel kapcsolatos kockázati politika, hatályos jogszabály. Kérdés tehát az is, hogy kié az adatbázis, ki használhatja fel, ki tekinthet bele.
Mobiltelefonunk, számos technológia integrációja révén több információt tárol rólunk, mint akár a közösségi oldalakon megtalálható profilunk – fogalmaz Országh Örs. Ezek védelmére a készülék ellopása esetén az ügyfélnek is többrétűen gondoskodnia kell a biztonságáról. Persze, a mobilszolgáltatónak is van feladata; például az nfc alapú mobiltárca használatát távolról le tudja tiltani vagy törölni az adatait. A szolgáltatónak természetesen biztonságosan kell tárolnia ügyfelei adatait, erre a szabályozott környezetben való működés a garancia. Hozzáférést – saját magán kívül – tényleg csak az arra illetékeseknek engedhet. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a szolgáltató leginkább csak a számla kiállításához használhatja az ügyfelekkel kapcsolatos adatokat, s üzleti ajánlatot csak úgy tehet, ha ebbe előzőleg az ügyfél beleegyezett. Az adatvédelmi törvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy adatokat bizonyos ideig meg kell őrizni, s ha szükséges, nemzetbiztonsági okból ki kell adni az illetékes hatóságnak.
Mártonffy Attila
