A világ bruttó hazai termékének egyre nagyobb hányadát adja az internetgazdaság. Bár arányaiban ez még mindig csak töredéke – néhány százaléka – az egésznek, de biztos növekedése reményt ad számos vállalatnak a még (költség)hatékonyabb működésre. Továbbá a cégek olyan eszközöknek kerülhetnek birtokába, amelyekkel növelhetik versenyképességüket.
Rohamtempóban bővül az internetgazdaság az egész világon, bár a teljes gazdasági tevékenységnek még csak töredékét adja. Nyilvánvaló, hogy a kettő sohasem fogja átfedni egymást, de még a fejlődésre leginkább predesztinált, legdinamikusabb ágazatban, a kereskedelemben is van hová növekedni.
Ezt különböző kutatások is alátámasztják. A Cisco gazdaságkutató részlege szerint a világ e-kereskedelme – a kiskereskedelmi forgalom mellett, beleértve az autóvásárlásra és utazásra költött pénzeket is – a következő négy évben évi átlagban 1,3 százalékkal fog nőni, s értéke 2015-re eléri az 1400 milliárd dollárt. A Goldman Sachs amerikai befektetési bank adatai azt mutatják, hogy a globális e-commerce-forgalom értéke 2013-ban 963 milliárd dollár lesz, növekedési üteme pedig megközelíti a 20 százalékot. Mindazonáltal ezek az összegek még eltörpülnek a világ teljes kiskereskedelmi forgalma mellett: a World Federation of Direct Selling Associations becslése szerint 2010-ben glóbuszunkon több mint 132 ezer milliárd dollár értékben vásároltak termékeket az emberek.
A számok beszélnek
Az internetgazdaság bruttó hazai termékhez (gdp) viszonyított aránya is nagyjából hasonló képet mutat. A McKinsey globális tanácsadó cég 30 (az internetgazdaság szempontjából is ígéretesen) fejlődő ország körében elvégzett kutatása szerint az internet 2010-ben átalagosan 1,9 százalékkal járult hozzá az adott országok gdp-jéhez, míg ez az arány a fejlett ipari államok esetében 3,4 százalék. Ebből a szempontból Magyarországnak egyáltalán nincs mit szégyellnie a maga 3,9 százalékával – mondja Strohmayer János, a társaság magyarországi irodájának vezetője. Ez a 3,9 százalék pénzben kifejezve 1058 milliárd forint, s nagyjából akkora, mint Magyarország mezőgazdasági alapanyag-termelésének értéke. Ha megnézzük a fejlett európai államokat, kiderül, hogy az internet gdp-hez való hozzájárulásának aránya például Nagy-Britanniában 5,4, Németországban 3,2, Franciaországban 3,1, Olaszországban pedig mindössze 1,7 százalék.
Ezt az úgynevezett iGDP mutatószámot a McKinsey az online magánfogyasztás és -költés, valamint az internettel kapcsolatos közkiadások és b2b-, illetve b2c-kereskedelem alapján kreálta. Ide tartozik többek között az ikt-eszközök exportja is, amely önmagában is 6,8 százalékát teszi ki Magyarország gdp-jének. Az online magánfogyasztás ugyanakkor a gdp 1,1 százalékát fedezi, míg a teljes e-kereskedelem értéke eléri a gdp 23 százalékát. Ez ugyan az előbbi mutatókhoz képest sok, viszont elmarad Németország 27 és az Egyesült Államok 38 százalékától.
Jelentős szerep
Látjuk tehát, hogy a gdp gyarapításában jelentős szerep jut az online kereskedelemnek, amely Magyarországon – a legutolsó, pontos éves adatok alapján – 2010-ben továbbra is dinamikusan bővült. 2010-ben a legnagyobb áruházak komolyabb megújulási kényszer nélkül is növelni tudták árbevételüket, 2011-ben viszont szinte csak az internetes értékesítésben is részt vevő kereskedők tudtak jelentős forgalomnövekedést realizálni.
Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezetője szerint tavalyelőtt az online kiskereskedelmi forgalom 133 milliárd forintot tett ki, s a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát adta. Ez az érték 2011-ben tovább bővült, és előzetes becslések alapján elérte a 155 milliárd forintot. A tavalyi év első tizenegy hónapjában ugyanakkor 7072 milliárd forint kiskereskedelmi forgalom realizálódott. 2010-ben már hazánkban is mérhetővé vált az okostelefonnal lebonyolított online vásárlás: aránya elérte az 1,5 százalékot a teljes e-kereskedelmi értékesítésen belül.
Az internetkereskedelem már elérte a kritikus tömeget ahhoz, hogy folyamatosan új szereplők jelenjenek meg a kibertérben, illetve újabb és újabb eszközök, innovációk generálják a bevételeket. Például korábban nem látott módon növekedett az apróhirdetési és a zárt, tematikus közösségi oldalak népszerűsége. Az új piaci trendekre reagálva a webáruházak 7-8 százaléka már 2010-ben apróhirdetési weboldalakon, 9-10 százaléka pedig aukciós weboldalakon keresztül is árulta termékeit, illetve reklámozza vállalkozását. Az egyéb online felületek igénybevétele inkább a kisebb boltokra volt jellemző, utóbbiak leginkább az ár-összehasonlító és közösségi oldalakat, valamint az egyéb online piactereket használták.
2010 végétől a bónuszos, kuponos vásárlás is elkezdett teret hódítani Magyarországon. A bónuszként, kuponként értékesített szolgáltatásokból származó online forgalom 2011-ben – még ugyancsak becslések szerint – 3 milliárd forint körül alakulhatott. Ennek megközelítőleg háromnegyede a négy legnagyobb szereplő között oszlik meg.
A kínált hatalmas kedvezmények pedig olyan internetezőket is online vásárlásra csábítottak, akik korábban féltek ettől. 2011-ben tovább folytatódott a bónuszok, kuponok diadalmente: míg az év elején csupán néhány szereplőből állt a piac, az év végén már közel 60 szereplő tolongott rajta.
A kedvezményekre vadászó vásárlók már akár napi 200 aktív ajánlat közül is válogathattak, ezzel is hizlalva a gdp-t.
Vásárlói klubok és hipermarketek
A tavalyi év a vásárlói klubok kínálta kedvezmények felfutásáról is szólt. Ezek az oldalak jellemzően prémium termékek exkluzív választéka köré szerveződtek. Tagjaik a legnagyobb divatmárkák termékei közül válogathatnak outlet-árakon, akár 80 százalékos kedvezménnyel is. Az ilyen akciók hirdetése azonban már jóval komolyabb infrastrukturális és szervezési hátteret igényel (logisztikai raktár, egyedi megállapodások a márkákkal). Így a magyar piac egyelőre csak két nagy szereplő között oszlik meg, de idén várható újabb nagy szereplő piacra lépése. A zárt vásárlói klubok 2011-es forgalmát 1,5 milliárd forintra becsülik a magyarországi kereskedők, 2012-ben pedig további 1-2 milliárd forintos bővülést várnak.
A modell titka a kampányokban és a mesterségesen korlátozott hozzáférésben rejlik – mutat rá Kis Gergely. Egy-egy akció ugyanis csupán néhány napig tart, és adott készletre érvényes, ezzel váltva ki a klub tagjaiban az impulzusvásárlást. Emellett az akciókat csak a klub tagjai láthatják, akik kizárólag meghívás alapján kerülhetnek be. A zárt vásárlói klubok működése a márkagazdák számára is kedvező, mert kedvezményadásokkal lehetőségük van beragadt, limitált raktárkészletek gyors értékesítésére.
Nem szabad megfeledkezni a médiáról és a távközlésről sem. Az ágazat vállalatai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az általuk kínált szolgáltatások és termékek internetes értékesítésére, így a következő évek várhatóan nagy fejlesztésekkel és felvásárlásokkal fognak telni. Eközben a legnagyobb magyarországi internetes kereskedők folyamatosan bővítik termékkínálatukat, és online hipermarketek – webplázák – létrehozásán fáradoznak. A virtuális bevásárlóközpontok mindent egy helyen igyekeznek kínálni. Az értékesítés történhet tisztán saját kínálatból, de már most is van példa olyan oldalra, amely csak közvetít, mintegy kirakatot biztosítva a profi kereskedőknek. Ez az értékesítési filozófia pedig képes lehet arra, hogy – offline társaihoz hasonlóan – teljesen átrendezze az internetes vásárlásról alkotott képünket.
|
Kell a bátorítás |
|---|
|
Eddig sok magyar kkv nem ismerte fel, hogy ami neki jó, az az országnak is jó, és megfordítva. Tehát, ha mondjuk, webboltban értékesít, akkor csökkennek a költségei, mert kisebb „fizikai” infrastruktúrát kell fenntartania. Több vevő és áru „fér el” a virtuális boltban, kényelmesebben lehet vásárolni is. Ráadásul az országhatárok is megnyílnak, így alacsonyabb költségek mellett nagyobb eladást tudnak elérni, nagyobb, új piacokon. Több vásárló több bevételt eredményez, több munkahelyet generál a másik oldalon; mindez a hozadék azonban nemcsak az online áruháznál csapódik le nyereségként, hanem az államnál is adók formájában – hangoztatja Heal Edina, a Google magyarországi irodájának vezetője. Továbbá az átláthatóbb fizetési tranzakciók révén fehérebbé válik a kereskedelem (amit az is fokozhatna, ha kötelező lenne bankkártyával fizetni.) Mindezt immár egy éve a „Neten a cégem” nevű program – a Budapest Bank, a Google Magyarország, a Honlap.hu és most már a MasterCard közös gyermeke – próbálja ösztönözni. A kereskedelmi és iparkamarák támogatását is élvező kezdeményezés célja, hogy ingyenes eszközökkel segítse a kisvállalkozásokat az első, sikeres online lépések megtételében. A partnerek által felajánlott szolgáltatásokat – ingyenes doménregisztrációt és tárhelyet fél évig, ingyenes hirdetési kupont, kedvezményes számlacsomagot, webshop és VPOS szolgáltatást – bárki igénybe veheti, szabadon kiválasztva azokat, melyekre az ajánlat elemeiből szüksége van. Egy év alatt több mint 10 000 kkv igénybe is vette, több mint 3000 új honlap született. A potenciál azonban ennél sokkal nagyobb, hiszen a kkv-szektornak százezres a nagyságrendje. Sokat lendítene a dolgon, ha – külföldi mintára – céget csak működő honlappal lehetne alapítani. |
Aprót hirdetnek
Nemcsak az új értékesítési módok sikerét hozta a 2011-es év, hanem régiek újrafelfedezését is. Például a magyar e-kereskedelemben sikeresen működő aukciós piacterek versenytársaként megjelentek az általános apróhirdetési oldalak. Az korábban is egyértelmű volt, hogy a specializált, internetes hirdetési oldalak a világon mindenhol sikeresek, de a vegyes apróhirdetéseket tartalmazó oldalak hazánkban a közelmúltig kevésbé voltak népszerűek, elsősorban az aukciós piacterek népszerűsége miatt.
Az apróhirdetési oldalak népszerűségének az az oka, hogy nem tranzakcióra épülnek, tehát nincs közvetítői jutalék, sőt, a felfutás érdekében, eleinte több online apróhirdetési oldal ingyenesen működik. Persze, semmi sincs ingyen, így idővel a hazai szereplők is bevezetnek valamilyen fizetési rendszert, de nem várható, hogy a hirdetés feladása önmagában fizetőssé válna. Külföldi példák alapján a legvalószínűbb, hogy a találatok pontosításáért kérhetnek a vásárlóktól pénzt, vagy az eladók fizethetnek díjat az extra megjelenésért. Emellett pedig arra is van példa, hogy csak az olyan prémium kategóriák után szükséges fizetni, mint például az ingatlan- vagy álláshirdetés.
Több webes technológiát!
Az online értékesítési formák leginkább a rugalmas kis- és közepes vállalkozások fantáziáját mozgatják meg, s a szektor már profitált is az internet kínálta gazdasági lehetőségekből. Statisztikák mindazonáltal azt mutatják, hogy a hazai kkv-k teljes forgalmának csak 8 százalékát adja az online értékesítés. Ezt az arányt értelemszerűen azzal lehet fokozni, ha a vállalkozások többet invesztálnak webes technológiákba. Strohmayer János szerint azok a kkv-k, amelyek összkiadásuk több mint 30 százalékát fordították ikt-eszközök beszerzésére, 16,7 százalékkal növelték bevételüket. Azok viszont, amelyek 10 százaléknál kevesebbet fordítottak erre, csupán 2,1 százalékos növekedést értek el.
A Budapest Bank megbízásából elvégzett felmérés szerint a honlappal rendelkező vállalkozásoknak csak 13 százaléka üzemeltet webshopot, pedig ennek működtetése átlagosan 26 százalékos forgalomnövekedést eredményez, az üzemeltetési kiadások pedig jelentősen mérséklődhetnek – mutat rá Surányi Tamás, a Budapest Bank termékmenedzsere. Emellett, miközben a vásárlók 43 százaléka fizetett már bankkártyájával online, a webáruházzal rendelkező kereskedők csupán egyötödénél van lehetőség erre. Megoldás lehet a webáruház felületén elhelyezett, virtuális bankkártya-olvasó terminál (v-pos). A kereskedő számára ennek az az előnye, hogy azonnal a pénzéhez jut, ráadásul megspórolja a készpénzkezeléssel járó időt és költséget is.
Strohmayer János szerint Magyarország kétféleképpen is növelheti nyereségét az internetgazdaságból. Egyrészről központi fekvése révén erős, az internetet masszívan használó logisztikai központok létesülnek, a másrészről nagy létszámú a cselekvésre bírható kkv-szektor. Ez utóbbi esetében azonban bizonyos akadályok elhárítására, illetve bátorításra van szükség. Kívánatos lenne például az alkalmazottak – sok esetben a tulajdonosok – felvilágosítása, oktatása is az e-kereskedelem hasznáról.
Mártonffy Attila
