„Csak az nem téved, aki nem dolgozik”, tartja a közmondás. A legtöbb hiba emberi és megbocsátható, és egy megtépázott egónál komolyabb kárt nem okoz. Összeállításunkban az IT-vezetőket fenyegető gyakoribb tévedéseket mutatjuk be – mások hibáiból tanulni a legjobb.
Az informatika fogaskereke az IT-üzemeltetés, a járvány pedig speciális kihívásokat hozott a szóban forgó területen is. A megpróbáltatásokba, az azokra adott válaszreakciókba három üzemeltetési vezető tapasztalatain keresztül nyerhettünk bepillantást a rangsorolt nehézségektől kezdve az alkalmazott vizualizációs megoldásokon át egészen addig az „innovációig”, amely sokat segítene az IT-üzemeltetés átláthatóságának javításában.
Az eltelt tizenkét hónapban az IT reflektorfénybe került, és ezzel együtt az informatikára szánt költések is: míg 2020-ban globális szinten bezuhantak az IT-beruházási mutatók, addig az idei év meghozza a papírformát. Az elmúlt időszakban az informatikai vezetők olyan technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáltak, amelyeket kritikusnak tartottak az üzletfolytonosság szempontjából, a tűzoltást követően azonban már előre lehet tekinteni. Beruházási hajlandóság, átalakuló stratégiai prioritások, költségvetés finomhangolás – két IT-vezetővel beszélgettünk az állami szféra IT-költéseiről is.
Egy olyan jövőálló vállalatot szeretnének megteremteni az első számú vezetők, melynek hatékonyságát a digitalizációs tervek és a megfelelően képzett munkaerő biztosítja. A járvány felerősítette a kiberbiztonsági aggodalmakat, és a cégek arra is törekszenek, hogy jobban megismerjék saját működésüket, jövőálló vállalatokká alakuljanak. A PwC és a KPMG vezérigazgatói felmérések főbb tanulságait ismertetjük.
Oltakozás ide, pandémia oda a CIO társadalom bizony nem szűnt meg dolgozni. Sőt. Egyre másra jönnek az olyan típusú feladatok, amelyekre a járvány kitörése előtt még csak nem is gondoltak volna. Ha ez nem lenne elég, bizony elkezdtek kihullani azok a bizonyos csontvázak a szekrényből. Tudtuk ugyan, hogy van shadow-IT, integrációs problémák a felhővel, de kinek volt ideje ezekkel küzdeni, amikor napi szinten személyes meetingek sorát voltak kénytelenek beiktatni a programjukba?
2021 első negyedévében is folytatódtak a tavalyi évet is meghatározó trendek. Az interakciót és a professzionális videókonferencia-élményt nyújtó megoldások iránti kereslet meredeken emelkedik, miközben az LSK innovációi között már mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztések teszik hatékonyabbá a megbeszéléseket.
Nemcsak konkrét fejlesztésekben, de hosszabb távú kutatásokban is kiválóan működik együtt a vállalati és az egyetemi szféra. A BME CrySyS Lab és a T-Systems IT-biztonsági műveleti központja olyan megoldáson dolgozik, amely gépi tanulással támogatja az incidensek feldolgozását.
Még mindig előfordul, hogy a kiberbiztonsági projektek amolyan „kötelező” kiadásként jelennek meg a céges költségek között, ugyanakkor a board szintű nyitottság már egyre inkább jelen van, és az üzleti döntéshozók is tapasztalják az IT-biztonság növekvő fontosságát. Noha a Chief Information Security Officer így már nem magányos lovag, mégsem egyszerű keresztülvinni az akaratát a vezetésen, ha a kiberbiztonsági projektek „eladásáról” van szó. A CIO-val ápolt szövetségéről, a sikeres „eladás” rejtelmeiről, és a 21. században érvényesülést nyújtó eszköztárról három tapasztalt CISO-val beszélgettünk.
Az IT első számú vezetőjének már nem elég keretrendszerekben és „bitekben” gondolkodnia. Ahhoz, hogy az IT fejlesztési javaslatait a szervezeten belül sikeresen érvényre juttassa másfajta attitűdre van szüksége. Két, a szakma rejtelmeit jól ismerő CIO-val jártunk utána annak, hogy melyek azok a skillek, képességek és folyamatok, amelyeknek birtokában és ismeretében a Chief Information Officer célt érhet, és az üzlet képviselőivel kooperatív módon együttműködve, megvalósíthassa a kitűzött IT-fejlesztési projektet.
A mesterséges intelligencia államigazgatási alkalmazása kapcsán már nemcsak tervek, hanem eredmények is vannak. A járványhelyzet pedig azt is megmutatta, hogy kimondottan előny, ha MI segíti az ügyintézést, ami a remények szerint már nem teher, hanem kellemes kaland lesz.
„Csak az nem téved, aki nem dolgozik”, tartja a közmondás. A legtöbb hiba emberi és megbocsátható, és egy megtépázott egónál komolyabb kárt nem okoz. Összeállításunkban az IT-vezetőket fenyegető gyakoribb tévedéseket mutatjuk be – mások hibáiból tanulni a legjobb.
Az informatika fogaskereke az IT-üzemeltetés, a járvány pedig speciális kihívásokat hozott a szóban forgó területen is. A megpróbáltatásokba, az azokra adott válaszreakciókba három üzemeltetési vezető tapasztalatain keresztül nyerhettünk bepillantást a rangsorolt nehézségektől kezdve az alkalmazott vizualizációs megoldásokon át egészen addig az „innovációig”, amely sokat segítene az IT-üzemeltetés átláthatóságának javításában.
Az eltelt tizenkét hónapban az IT reflektorfénybe került, és ezzel együtt az informatikára szánt költések is: míg 2020-ban globális szinten bezuhantak az IT-beruházási mutatók, addig az idei év meghozza a papírformát. Az elmúlt időszakban az informatikai vezetők olyan technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáltak, amelyeket kritikusnak tartottak az üzletfolytonosság szempontjából, a tűzoltást követően azonban már előre lehet tekinteni. Beruházási hajlandóság, átalakuló stratégiai prioritások, költségvetés finomhangolás – két IT-vezetővel beszélgettünk az állami szféra IT-költéseiről is.
Egy olyan jövőálló vállalatot szeretnének megteremteni az első számú vezetők, melynek hatékonyságát a digitalizációs tervek és a megfelelően képzett munkaerő biztosítja. A járvány felerősítette a kiberbiztonsági aggodalmakat, és a cégek arra is törekszenek, hogy jobban megismerjék saját működésüket, jövőálló vállalatokká alakuljanak. A PwC és a KPMG vezérigazgatói felmérések főbb tanulságait ismertetjük.
Oltakozás ide, pandémia oda a CIO társadalom bizony nem szűnt meg dolgozni. Sőt. Egyre másra jönnek az olyan típusú feladatok, amelyekre a járvány kitörése előtt még csak nem is gondoltak volna. Ha ez nem lenne elég, bizony elkezdtek kihullani azok a bizonyos csontvázak a szekrényből. Tudtuk ugyan, hogy van shadow-IT, integrációs problémák a felhővel, de kinek volt ideje ezekkel küzdeni, amikor napi szinten személyes meetingek sorát voltak kénytelenek beiktatni a programjukba?
2021 első negyedévében is folytatódtak a tavalyi évet is meghatározó trendek. Az interakciót és a professzionális videókonferencia-élményt nyújtó megoldások iránti kereslet meredeken emelkedik, miközben az LSK innovációi között már mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztések teszik hatékonyabbá a megbeszéléseket.
Nemcsak konkrét fejlesztésekben, de hosszabb távú kutatásokban is kiválóan működik együtt a vállalati és az egyetemi szféra. A BME CrySyS Lab és a T-Systems IT-biztonsági műveleti központja olyan megoldáson dolgozik, amely gépi tanulással támogatja az incidensek feldolgozását.
Még mindig előfordul, hogy a kiberbiztonsági projektek amolyan „kötelező” kiadásként jelennek meg a céges költségek között, ugyanakkor a board szintű nyitottság már egyre inkább jelen van, és az üzleti döntéshozók is tapasztalják az IT-biztonság növekvő fontosságát. Noha a Chief Information Security Officer így már nem magányos lovag, mégsem egyszerű keresztülvinni az akaratát a vezetésen, ha a kiberbiztonsági projektek „eladásáról” van szó. A CIO-val ápolt szövetségéről, a sikeres „eladás” rejtelmeiről, és a 21. században érvényesülést nyújtó eszköztárról három tapasztalt CISO-val beszélgettünk.
Az IT első számú vezetőjének már nem elég keretrendszerekben és „bitekben” gondolkodnia. Ahhoz, hogy az IT fejlesztési javaslatait a szervezeten belül sikeresen érvényre juttassa másfajta attitűdre van szüksége. Két, a szakma rejtelmeit jól ismerő CIO-val jártunk utána annak, hogy melyek azok a skillek, képességek és folyamatok, amelyeknek birtokában és ismeretében a Chief Information Officer célt érhet, és az üzlet képviselőivel kooperatív módon együttműködve, megvalósíthassa a kitűzött IT-fejlesztési projektet.
A mesterséges intelligencia államigazgatási alkalmazása kapcsán már nemcsak tervek, hanem eredmények is vannak. A járványhelyzet pedig azt is megmutatta, hogy kimondottan előny, ha MI segíti az ügyintézést, ami a remények szerint már nem teher, hanem kellemes kaland lesz.
