Center

A „zero trust” nem új keletű jelenség az IT-biztonságban, azonban az elmúlt két év történései és a hazai vállalkozói és vállalati ökoszisztéma fokozódó érettsége most eredményezte azt, hogy a zéró bizalom védelmi stratégia alkalmazása mindennapi kérdésfelvetéssé váljon. Három eltérő szegmens sokat látott kiberbiztonsági vezetőit kérdeztük a „zero trust” bevezetési kihívásairól, érettségről, működtetési akadályairól és arról, miért ódzkodnak ettől a felhasználók.

A vállalatok megnövekedett bizalommal fordulnak a felhőszolgáltatók felé, érzékeny pénzügyi és ügyféladataikat is rájuk merik bízni. A több felhős stratégiát követő cégek a pedig költségcsökkenés reményében fordulnak a felhőhöz.

Vezetőnek lenni egyértelműen nem népszerűségi verseny. Mindig is lesznek olyan helyzetek, amikor a csapat ellenállásába ütközünk és értetlenséggel találkozunk. Cikkünkben öt olyan népszerűtlen döntést mutatunk be, amelyeket az IT-vezetőnek akkor is meg kell hoznia, ha nem szeretné.

Változik az üzlet, változik azt kiszolgáló informatika, és ezzel együtt sokszor változik az informatikát irányító személy feladat- és felelősségi köre is, legyen szó a legfelső vezetőkről, a menedzsmentről vagy a C-szintű vezetőkről. A 21. század másfajta vezetői képességeket kíván, a multitasking és az agilitás korában a szervezet akkor könyvelhet el sikereket, ha digitálisan érett vezető és menedzsment tartja kézben a biteket, bájtokat, folyamatokat, adathalmazokat. Új pozíciók, felértékelődő képességek, digitális vezetés – mit tartogat a jövő a vezetőknek?

A sikeres IT-vezető mindig keresi a költségcsökkentés lehetőségeit. A spórolási lelkesedés közben figyeljünk arra, ne essünk a régóta ismert csapdákba, hogy ne veszélyeztessük szükségtelenül az IT és az üzlet mindennapos működését.

A Covid negyedik hulláma előtt az üzleti világban mindenki a digitális transzformációra veti vigyázó szemeit. Hazánk akár 3000 milliárd forinttal is növelheti GDP-jét 2025-ig, és az Európai Unió legfejlettebb digitális államává válhat, ha fel tudná gyorsítani gazdasága digitális transzformációs (DX-) folyamatait. Ez az ígéretes jövő ma viszont a legtöbb vezetőt elbizonytalanítja, a transzformáció szinte minden vállalatnál komoly kihívást jelent.

Nem is olyan rég, bő fél évvel ezelőtt az amerikai Solarwinds kapcsán újra reflektorfénybe kerültek a beszállítók, pontosabban az IT-biztonsági megbízhatóságuk. Az azóta megszaporodó supply chain támadások ráirányították a figyelmet arra, hogy bizony vannak rések a beszállítói lánc pajzsán. Milyen kritériumoknak kell megfelelniük a vendoroknak, és milyen veszélyek leselkednek rájuk a digitális térben?

Ami néhány évvel ezelőtt még a jövőt firtató cikkek blikkfangos címeként köszönt vissza az újságok hasábjain, az mára az üzlet minden területét átszövő valósággá vált. A 21. században az üzleti folyamatok digitalizációja kihagyhatatlan lépcsőfok. Két, az IT-ben évtizedes tapasztalattal bíró vezetőt kérdeztünk arról, melyek a digitalizálás szempontjából legfontosabb üzleti folyamatok, miként viszonyulnak a CIO-k a transzformációhoz, és mikor várható a robotic process automation (RPA) berobbanása a szóban forgó átalakulásba.

Az IT-fejlesztések nemcsak az informatika, hanem az üzlet és a vállalat hatékonyságát, gyors reakciókészségét és a bitekbe kódolt piaci világban való érvényesülését is meghatározzák. Épp ezért nem mindegy, hogy az adott innováció mikor mutat túl a belső fejlesztési csapaton, vagy mikor van szükség arra, hogy az IT-architektek értő kezei közé kerüljön. Egy CIO-t és egy IT-architekt vezetőt kérdeztünk a no-code, low-code dilemmáról, a kihívásokról és arról, hogy miként lehet priorizálni az üzlet igényeit fejlesztési szemszögből.

Sokszínű Magyarország társadalmának és gazdaságának digitalizációs térképe a pandémia okozta megrázkódtatás után. Sor került nagy előrelépésekre, ezek a sokszor emlegetett több éves ugrások, de bizonyos részadatok azt mutatják, nem mindenhol sikerült áttörést elérni. A szélesebb hazai szakma előtt most az a feladat áll, hogy fenntartsa és jó irányba állítsa a lendületet.