Addig nem megy könnyen a nagyvállalatok és a startupok együttműködése, amíg mind a két fél rá nem jön, hogy nemcsak méretben különböznek egymástól, hanem számtalan más aspektusban is, amelyeket szintén figyelembe kell venni.
Egyre másra nyílnak Európában az új inkubátorházak és válik izmos startup-központtá (Szilícium-völgy szimulákrummá) szinte minden nagyváros a kontinensen. Mégis úgy tűnik, a jövőiparágban lemaradtak a nagy technológiai vállalatok.
A stratégiai partnerkapcsolatot és a minőségi IT-szolgáltatások magas hozzáadott értékét tartja fontosnak Szabó Péter, az S&T ügyvezető igazgatója. A vállalat idén februártól a Microsoft LSP partnere lett.
Lesz Digitális Agrárakadémia a kompetenciafejlesztés keretében, míg a rezsicsökkentés jegyében számos adatot ingyenessé tennének a gazdálkodók számára a Digitális Agrárstratégia végleges verziója szerint. A mezőgazdaság digitalizálása bőven ad feladatokat az infokommunikációs szektor szereplőinek, az automatizáció mellett az adatgyűjtés és -feldolgozás területén, illetve a felhőalapú szolgáltatások kapcsán látszanak komoly üzleti lehetőségek.
Bár még nem tülekednek a biztosítók a GDPR jelentette kockázatok csökkentésére kötött szerződésekkel (egyelőre kivárnak a hasonló termékek tömeges megjelenésével, hiszen az adatvédelem jelentette globális kockázat nehezebben számszerűsíthető), de a mozgolódás már beindult. Kereslet pedig van a vállalatok részéről.
A magyar főváros jelentősége nemcsak a turizmusban, de a startupok világában is erősödött. A budapesti ökoszisztéma a nemzetközi terjeszkedés ugródeszkájává válhat. Segíti ezt az is, hogy július elején nyílt Kelet-Közép-Európa legnagyobb közösségi irodája a Millenárison. 2020-ra pedig, ha igyekszünk, az Európai Unió innovációs központja lehetünk.
A közgazdászokhoz képest visszafogottak a vállalatvezetők a növekedési kilátások kapcsán – derül ki egy friss felmérésből. A kiberbiztonság, a fogyasztók és a munkavállalók körében zajló generációváltás és az automatizáció hatalmas kihívásokat jelentenek a cégeknek.
Különleges időszak volt az elmúlt bő félév a hazai távközlési piacon, és nem csak a bejelentett felvásárlások miatt. Mindössze néhány hónap alatt ugyanis a szegmens három meghatározó cégénél is vezérigazgatót váltottak, ami arra utal, hogy az ágazat szereplői már a következő évekre készülnek, melyek valószínűleg korábban soha nem tapasztalt változásokat hoznak majd.
Ami már hónapokkal korábban előre látható volt, az most bekövetkezett: az internetes doménnevek rendszeréért felelős ICANN nem tudott a május 25-i határidőre megfelelni a GDPR előírásainak. A jövő egyelőre bizonytalan.
Hol a helye Magyarországnak az átalakuló globális munkamegosztási rendszerben; milyen kihívások előtt áll a munkaerő; hogyan lehet növelni a kkv-k innovációs képességét; hogyan lehet hatékony közlekedést kialakítani; mi lesz a biztonsággal – csak néhány azon témák közül, amelyeket körbejártak a szakértők az idei Infoparlamenten.
Addig nem megy könnyen a nagyvállalatok és a startupok együttműködése, amíg mind a két fél rá nem jön, hogy nemcsak méretben különböznek egymástól, hanem számtalan más aspektusban is, amelyeket szintén figyelembe kell venni.
Egyre másra nyílnak Európában az új inkubátorházak és válik izmos startup-központtá (Szilícium-völgy szimulákrummá) szinte minden nagyváros a kontinensen. Mégis úgy tűnik, a jövőiparágban lemaradtak a nagy technológiai vállalatok.
A stratégiai partnerkapcsolatot és a minőségi IT-szolgáltatások magas hozzáadott értékét tartja fontosnak Szabó Péter, az S&T ügyvezető igazgatója. A vállalat idén februártól a Microsoft LSP partnere lett.
Lesz Digitális Agrárakadémia a kompetenciafejlesztés keretében, míg a rezsicsökkentés jegyében számos adatot ingyenessé tennének a gazdálkodók számára a Digitális Agrárstratégia végleges verziója szerint. A mezőgazdaság digitalizálása bőven ad feladatokat az infokommunikációs szektor szereplőinek, az automatizáció mellett az adatgyűjtés és -feldolgozás területén, illetve a felhőalapú szolgáltatások kapcsán látszanak komoly üzleti lehetőségek.
Bár még nem tülekednek a biztosítók a GDPR jelentette kockázatok csökkentésére kötött szerződésekkel (egyelőre kivárnak a hasonló termékek tömeges megjelenésével, hiszen az adatvédelem jelentette globális kockázat nehezebben számszerűsíthető), de a mozgolódás már beindult. Kereslet pedig van a vállalatok részéről.
A magyar főváros jelentősége nemcsak a turizmusban, de a startupok világában is erősödött. A budapesti ökoszisztéma a nemzetközi terjeszkedés ugródeszkájává válhat. Segíti ezt az is, hogy július elején nyílt Kelet-Közép-Európa legnagyobb közösségi irodája a Millenárison. 2020-ra pedig, ha igyekszünk, az Európai Unió innovációs központja lehetünk.
A közgazdászokhoz képest visszafogottak a vállalatvezetők a növekedési kilátások kapcsán – derül ki egy friss felmérésből. A kiberbiztonság, a fogyasztók és a munkavállalók körében zajló generációváltás és az automatizáció hatalmas kihívásokat jelentenek a cégeknek.
Különleges időszak volt az elmúlt bő félév a hazai távközlési piacon, és nem csak a bejelentett felvásárlások miatt. Mindössze néhány hónap alatt ugyanis a szegmens három meghatározó cégénél is vezérigazgatót váltottak, ami arra utal, hogy az ágazat szereplői már a következő évekre készülnek, melyek valószínűleg korábban soha nem tapasztalt változásokat hoznak majd.
Ami már hónapokkal korábban előre látható volt, az most bekövetkezett: az internetes doménnevek rendszeréért felelős ICANN nem tudott a május 25-i határidőre megfelelni a GDPR előírásainak. A jövő egyelőre bizonytalan.
Hol a helye Magyarországnak az átalakuló globális munkamegosztási rendszerben; milyen kihívások előtt áll a munkaerő; hogyan lehet növelni a kkv-k innovációs képességét; hogyan lehet hatékony közlekedést kialakítani; mi lesz a biztonsággal – csak néhány azon témák közül, amelyeket körbejártak a szakértők az idei Infoparlamenten.
