A közgazdászokhoz képest visszafogottak a vállalatvezetők a növekedési kilátások kapcsán – derül ki egy friss felmérésből. A kiberbiztonság, a fogyasztók és a munkavállalók körében zajló generációváltás és az automatizáció hatalmas kihívásokat jelentenek a cégeknek.
„Az IT-t megismernetek nem kell félnetek, jó lesz” – motoszkál bennem a Bánk bánból ismert mondat kissé átalakított változata a KPMG legújabb, vezérigazgatók (CEO) körében készült felmérésének bemutatásán. A társaság megjelent szakemberei ugyanis többször hangsúlyozták, hogy milyen fontosak ma már az alapszintet valamivel meghaladó informatikai ismeretek – és nem csupán a cégvezetők körében, de a munkatársaknál is. „Nem elég a pénzügyek vagy az értékesítés ismerete, vezérigazgatóként a digitális szaktudást is el kell sajátítani, és személyes felelősséget kell vállalni azért, hogy a digitális átalakulás az egész vállalatnál megtörténjen. A CEO-k nem IT- vagy digitális szakemberek, de egyre inkább rájönnek, hogy azzá kell válniuk” – fogalmazott Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki nyilván saját tapasztalataiból is kiindult, amikor ezeket a gondolatokat megosztotta a sajtótájékoztató résztvevőivel.
Szövetségeseket keresnek
A nyomás persze óriási, hiszen azt mindenki érzi, hogy ha nem száll fel időben a digitális expresszre, nem alkalmazza a legújabb technológiákat – melyek ráadásul sokszor már a megjelenésük pillanatában újabb technológiákat szülnek, nem is beszélve az iparágakról és a foglalkozásokról –, akkor bizony menthetetlenül lemarad az üzleti versenyben. A közgazdászok várakozásai szerint viszonylag nagy, 4 százalék körüli gazdasági növekedés is lehet a világgazdaságban idén, azonban a globális folyamatok helyett inkább a saját cégük, iparáguk helyzetére rálátó, és a változással járó bizonytalanságot talán jobban érzékelő vállalatvezetők ennél jóval visszafogottabb előrejelzést fogalmaztak meg.
A kutatás során megkérdezett vezérigazgatók 55 százaléka számít arra, hogy éves szinten 2 százalékos növekedést tud felmutatni a vállalata, ami igen óvatos prognózisnak tűnik. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a megkérdezettek 90 százaléka biztos volt abban, hogy a cégénél bővülést hoznak a következő évek. A vezérigazgatók 42 százaléka pedig arra számít, hogy a fejlődés üteme 2 és 5 százalék között lesz évente a következő három évben. Az iparáguk kapcsán is bizakodó a vállalatvezetők túlnyomó többsége, 78 százalék szerint az a szegmens, amelyben a társaságuk működik, nőni fog. Érdekes ugyanakkor, hogy a világgazdaság esetében már csak 67 százalékuk nyilatkozott így. A fejlődés kulcsát leginkább a stratégiai szövetségekben látják, legalábbis a válaszadók 33 százaléka ezt jelölte meg a növekedési koncepciója legfontosabb elemeként. A beruházások, az innováció és a létszámbővítés révén megvalósuló szerves növekedést a megkérdezettek 28 százaléka emelte ki, míg 16 százalékuk a felvásárlást látja a jövőbeni siker zálogának.
|
Generációs kihívások |
|---|
|
Persze nemcsak a munkavállalók, de a fogyasztók körében is érezhető a generációváltás hatása, az Y és Z generációk előretörése ugyancsak alkalmazkodási kényszert jelent a cégvezetők számára. A vezérigazgatók 38 százaléka szerint vállalatukat teljesen megváltozott, új fogyasztói igényekhez kell igazítani. A fogyasztói szokások drasztikus tempóban változnak világszerte, de fontos megjegyezni, hogy szinte országonként eltér az átalakulás minősége, dinamikája, mindenhol helyi sajátosságok mozgatják az egyébként globális jelenséget. „Az azonban általánosságban igaz, hogy még a leginnovatívabb szereplők, mint az Amazon vagy a Google sem tartanak ott, hogy megvalósítsák a prediktív üzleti modelleket. A digitalizáció lehetőségeit jelenleg arra használják a cégek, hogy a fogyasztói igényeket minél részletesebben megértsék. A legnagyobb változást az hozza magával, hogy az online élményeinkből offline elvárások alakulnak ki, amihez a gazdaság minden pontján alkalmazkodni kell” – hangsúlyozta Müller Zsolt, a KPMG Magyarország retail szektorért felelős igazgatója. A változást jól mutatja, hogy az internetes kereskedelemben élen járó Kínában a megkérdezettek 71 százaléka inkább a pénztárcáját veszítené el, mint a mobiltelefonját, és efelé tartanak a fejlett országok is. |
A robotok már a pénzügyön vannak?
Az óvatos realizmus egyik oka az lehet, hogy a vezérigazgatók pontosan látják, milyen komoly kihívások állnak előttük a következő néhány évben. A KPMG ezek közül három kulcsfontosságút jelölt meg, az automatizációt, a fogyasztók és a munkavállalók körében zajló generációváltást, illetve a kiberfenyegetéseket. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a vállalatvezetők készen állnak arra, hogy átkormányozzák cégüket a gyors változásokon, legalábbis ők ezt gondolják. A megkérdezettek 71 százaléka jelezte, hogy személyesen készen áll arra, hogy radikális szervezeti módosításokat hajtson végre, ha szükséges.
A jelek szerint pedig erre szükség lesz, hiszen a működési hatékonyság növelése érdekében az automatizáció egyre inkább teret hódít.
„Az automatizáció kicsiben is kezdhető, de a folyamat végén mindenütt olyan horderejű változások állnak, melyek gyökeresen átalakítják a cégek és a munkavállalók kapcsolatát. A vezérigazgatói felmérésünk szerint a cégvezetők nagy többsége nem hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia miatt csökken a munkahelyek száma, tartanak viszont attól, hogy az új struktúrák új alapkövetelményeket támasztanak az alkalmazottakkal és velük szemben is. Eszerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia a szemükben nem egyértelműen áldás és hatékonyság növekedés, hanem olyan kihívás, amelynek nagyon nehéz lesz megfelelni akkor, amikor a munkaerőpiacon már most is általános a szakemberhiány” – mondta Rakó Ágnes, a KPMG Magyarország Smart Digital Finance területért felelős partnere.
A kutatás alapján a cégvezetők 62 százaléka úgy véli, hogy több új munkahelyet hoz létre a mesterséges intelligencia alkalmazása, mint amennyit megszüntet. Rakó Ágnes a pénzügyi terület kapcsán beszélt arról, milyen változásokat hozhat az új technológiák bevezetése – véleménye szerint az adatfeldolgozó szakma várhatóan 10 éven belül megszűnik, mivel ezt a feladatot már kiválóan el tudja végezni a gépi intelligencia is. „Azt látjuk, hogy akkor igazán sikeres az új informatikai megoldások bevetése, ha a két terület, vagyis az adott szakma képviselői, illetve a technológiai oldal között folyamatos a kommunikáció. Együtt gondolkodnak és olyan eszközöket is bevezetnek a pénzügyi világba, amelyek egyébként attól idegenek” – fűzte hozzá a szakember. Az automatizáció hatásai kapcsán kiemelte azt is, hogy az így felszabaduló munkaerő nem feltétlenül kell, hogy utcára kerüljön, ahhoz azonban, hogy megtalálják helyüket az új rendszerben, egészen más tudásbázissal és rálátással kell rendelkezniük. Rakó Ágnes szintén beszélt arról, hogy bizonyos szintű informatikai tudás elsajátítása ma már a nem IT-területen dolgozók számára is szükséges.
Új szemlélet, ha jön
Rendkívül óvatosan nyilatkoztak egyébként a vállalatvezetők a létszámnövelésről, ami annak fényében érthető, hogy világszerte egyre nagyobb problémát okoz a szakképzett munkaerő hiánya. A kutatás szerint a vezérigazgatók mindössze 37 százaléka számít arra, hogy a következő három évben 6 százalékot meghaladó mértékben nő majd a cégnél dolgozók száma, ami 10 százalékpontos visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Persze a generációváltás is növeli a humánerőforrás-menedzsmentre nehezedő kihívást. Saját példájukat említve Robert Stöllinger elmondta, hogy a társaság magyarországi érdekeltségénél dolgozók körében már többségben vannak az Y generáció tagjai és hamarosan jönnek a Z generáció képviselői is. Ez pedig jelentős szemléletváltást igényel a munkáltatók részéről, hiszen az ő igényeiknek megfelelően kell átalakítani a munkahelyet és a folyamatokat is.
Támadásra felkészülni!
A legnagyobb kihívások között említi a felmérés a kibertérből érkező fenyegetéseket is, és ezen a területen a jelek szerint óriási szakadék tátong aközött, ahogy a cégvezetők látják a helyzetet, és ahogy az informatikáért felelős szakemberek értékelik azt. „A vezérigazgatók is félnek a kibertámadásoktól, nem is alaptalanul. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt két évben volt-e ilyen incidens, 33 százalék jelezte, hogy igen, de valószínűleg ennél magasabb az arány, mivel egyrészt be kellett vallani, hogy volt ilyen, ami azért nem lehet könnyű, másrészt fel kellett ismerni, ami nem biztos, hogy minden esetben megtörtént” – mondta Kórász Tamás, a KPMG Magyarország IT-tanácsadó partnere. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy míg a 2017-es felmérésben még csak ötödik, addig az ideiben már második helyen szerepel a kibertámadás a vállalatra leselkedő kockázatok között a vezérigazgatók szerint. Az is sokatmondó adat, hogy a CEO-k 49 százaléka biztos abban, hogy lesz támadás, a kérdés csak az, hogy mikor. A kibervédelmi incidenseket főként a vállalat imázsának gyengülése miatt tekintik veszélyesnek, és nem annyira a hardvereszközök vagy a szoftverek sérülése miatt. A legjobban a szervezett bűnözés által elkövetett akcióktól tartanak a vállalatvezetők, ezt követik a belsős, vagyis munkatársak által elkövetett akciók.
Már a cégvezetők körében is alacsony, alig 50 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy vállalatuk kellően felkészült egy esetleges kibertámadásra. Ha azonban a cégek informatikai igazgatóit kérdezzük, akkor azt találjuk, hogy az ő körükben az elégedettek aránya mindössze 21 százalék. „A felső vezetők és az informatikai főnökök közti különbség jól mutatja, hogy kiberbiztonság kérdése még mindig nem érte el a cégek legfelső vezetését, de ez nem maradhat így sokáig” – mondta ezzel kapcsolatban Kórász Tamás. A digitalizáció miatt ugyanis gyorsan növekszik a cégek informatikai kitettsége, ezért minden érdemi beruházás előtt meg kell vizsgálni annak biztonsági kockázatát, és kezelni kell azt, ami megdrágítja a fejlesztéseket. Ezeket a költségeket a cégvezetőknek el kell fogadniuk, sőt ma már az is alapvető szükség, hogy értsék is az IT- és kibermegoldásokat.
Kalocsai Zoltán
