Különleges időszak volt az elmúlt bő félév a hazai távközlési piacon, és nem csak a bejelentett felvásárlások miatt. Mindössze néhány hónap alatt ugyanis a szegmens három meghatározó cégénél is vezérigazgatót váltottak, ami arra utal, hogy az ágazat szereplői már a következő évekre készülnek, melyek valószínűleg korábban soha nem tapasztalt változásokat hoznak majd.
Több mint egy évtizede már, hogy itthon is elindult a kereskedelmi 3G-s mobilszolgáltatás, és ez volt az első olyan mobiltechnológia, amely kapcsán már többen megfogalmazták azt a kérdést, hogy vajon a vezetékes vagy a mobil lesz-e a nyerő az adatszolgáltatások esetében. A 3G-nél tudott már olyan le- és feltöltési sebességet kínálni a mobilhálózat, amitől élménnyé válhatott a mobilnetezés, és az első iPhone 2007-es megjelenésével elindult okostelefon-forradalomnak köszönhetően már olyan eszközök is rendelkezésre álltak, amelyekkel élni is tudtunk a kínálkozó lehetőségekkel.
Ma már persze egyáltalán nem az a kérdés, hogy mobil vagy vezetékes hálózat kínálja-e az internet-hozzáférést, hiszen az egyéni és az üzleti felhasználókat egyaránt csak az érdekli, hogy kapcsolódni tudjanak a világhálóhoz – az, hogy ezt milyen technológián keresztül tudják megtenni, tulajdonképpen lényegtelen számukra. Ez pedig lépéskényszerbe hozta a távközlési szolgáltatókat, hiszen a specializálódás egyik vagy másik megoldásra már nem kifizetődő, az a társaság tud igazán versenyképes lenni, amelyik mind a mobil, mind a vezetékes szegmensben jelen van.
Új vezér a korszakváltáshoz
Ezt a magyar piacon hosszú ideig csak a Magyar Telekom mondhatta el magáról, és a vállalat lényegében gond nélkül őrizte előnyét a riválisokkal szemben a fogyasztói igényekhez folyamatosan alkalmazkodva, így amikor az lett az elvárás, mobil és vezetékes szolgáltatásokat pakoltak össze egy csomagba. Talán a piac viszonylagos stabilitása volt az oka annak is, hogy a hazai távközlési szektorban meglepően hosszú ideig, 11,5 évig töltötte be a cég vezérigazgató pozícióját Christopher Mattheisen. Azt, hogy ez milyen hosszú idő ebben a szektorban, jól mutatja, hogy amikor elfoglalta a posztot, még a 3G bevezetés volt a fő téma a mobilpiacon, míg most már az 5G-re készülnek a cégek. A vezetékes szegmensben pedig az 512 kbit/s-os letöltési sebesség már csúcsajánlatnak számított a lakossági piacon, míg napjainkra már az 1000 Mbit/s-os kapcsolat is elérhető a háztartások számára.
Rékasi Tibor július elsejétől vette át a Magyar Telekom irányítását, és a menedzsernek valószínűleg egy jelentős korszakváltáson kell átvezetnie a céget. Ez egyrészt magára a vállalatra is vonatkozik, hiszen ha minden a tervek szerint alakul, idén ősszel beköltöznek új, a Népligetnél található központjukba, amely elkészültekor a legnagyobb, egy épülettömbben megvalósult budapesti irodaház lesz a maga bruttó 100 ezer négyzetméterével. Persze a költözésnél jóval nagyobb változást jelent az 5G kereskedelmi bevezetése. Talán nem véletlen, hogy vezérigazgatói minőségében a nyilvánosság előtti egyik első szereplése az új mobiltechnológiához volt köthető: július másodikán egy valós körülmények között működő 5G-s hálózatot mutattak be. Az új mobiltechnológia kereskedelmi megjelenésére persze még néhány évet várni kell, talán 2020 körül indulhat el az első ilyen hálózat itthon.
Rékasi Tibor közel egy évtizedes telekomos múlttal rendelkezik, hiszen 2008 szeptemberében csatlakozott a vállalatcsoporthoz, akkor még az IQSYS ügyvezető igazgatójaként. Évekig a vállalati szolgáltatásokra koncentrált – 2013. októberétől 2017. januárjáig a T-Systems Magyarország vezérigazgatója volt –, így pontos képet alkothatott az üzleti ügyfelek igényeiről. Ezt követően nevezték ki a vállalat lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettesévé, tehát a másik nagy szegmens kapcsán is megszerezte a szükséges tapasztalatokat.
Kábeles erősítés
A már említett korszakváltás egy másik aspektusa, hogy hamarosan megszűnik az a különleges állapot, hogy csak a Telekom rendelkezik mind a mobil, mind a vezetékes szegmenst lefedő lakossági és üzleti szolgáltatási portfólióval. Ráadásul egyszerre legalább két komolyabb kihívója is lesz a cégnek, de az is előfordulhat, hogy ez a szám később még tovább nő.
A magyar piaci erőviszonyok megváltoztatásáért talán a Vodafone Group tette a legtöbbet azzal, hogy májusban bejelentette, hogy megveszi a Liberty Global több európai érdekeltségét. A 18,4 milliárd eurós üzlet része a UPC Magyarország is, a legnagyobb hazai kábelszolgáltató. A Vodafone Magyarország élére január elsejével szintén új vezető került Amanda Nelson személyében, akivel még kinevezése előtt készített interjút az ITBUSINESS. Már ekkor is utalt arra, hogy míg sok országban a társaság piacvezető, nálunk ők a kihívók, vagyis ennek megfelelően kell újítani, kockázatot vállalni. A másik érdekesség, amit még Magyarországra érkezése előtt kiemelt, hogy a magyar piacon is egyre fontosabb a cég számára a vezetékes szegmens. Bár az interjú készítésekor ez még csak az üzleti ügyfeleket érintette, idén januárban azt is egyértelművé tette a vállalat, hogy a lakossági piacon is megjelennek.
A UPC Magyarország beolvadásával hatalmas lépést tesznek, ráadásul a cég jelentős méretű, nagy sebességű adatátvitelre használható gerinchálózata is jól jön a Vodafone saját, 9 ezer kilométeres hálózatához, amikor az 5G bevezetése kerül napirendre. Amanda Nelson egyébként rendkívül jól ismeri a Vodafone-t, 20 éve dolgozik a cégnél és számos országban megfordult már. A magyar érdekeltség élére Máltáról jött, a 4G és a 4G+ hálózat kiépítését menedzselte, és a fejlesztésekkel, valamint az ügyfél-elégedettség erősítésével sikeresen megtartotta a piacvezető szerepet.
Márkás kérdések
Most egy lényegesen nagyobb piacon néz szembe a hálózatfejlesztés feladatával, illetve egy jókora extrával: a UPC Magyarország integrálásával. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen szintű lesz a két társaság összeolvadása, marad-e önálló márka a UPC – mivel igen erős brand a magyar piacon, ez logikus lépés lenne. Ugyanakkor emlékezzünk vissza arra, hogy a Telekom mennyit változtatta a brandeket – volt T-Online, T-Mobil, majd T-Home is –, míg végül az egységes arculat és név mellett döntöttek. Ha jön a szorosabb integráció, akkor jól jöhet Amanda Nelson pénzügyes múltja, de a marketing területen szerzett tapasztalatait is hasznosíthatja majd. A tranzakcióról európai szinten várhatóan a jövő év közepén döntenek a hatóságok, így addig a hivatalos tájékoztatás szerint mindkét cég ugyanúgy folytatja, mint eddig. Az ugyanakkor érdekes kérdés lehet, hogy vajon a UPC ugyanolyan erőfeszítéseket tesz-e virtuális mobilszolgáltatása terjesztésére – amelyben egyébként a Vodafone a hálózatot biztosító partnere –, mint az elmúlt időszakban.
Ha pedig már úgyis a távközlési cégeknél megvalósuló vezetőváltásokról van szó, akkor ezzel a fúzióval kapcsolatban még nem tudni, mi várható. Az ügylet bejelentését követően tartott sajtótájékoztatón megkérdeztük Robert Redeleanutól, a UPC Magyarország vezetőjétől, hogyan látja, a tranzakció lezárását követően is marad-e nálunk. Nos, konkrét választ természetesen nem adott, de azt hangsúlyozta, hogy ő a UPC-nél, illetve anyacégénél, a Liberty Globalnál dolgozik, és ebből arra lehet következtetni, hogy marad ennél a társaságnál. A közelmúltban a romániai UPC vezetésétől megvált, cserébe egy jóval nagyobb piacot is megkapott a magyar mellé, a lengyelt, vagyis bőven lesz elfoglaltsága. Ráadásul az is előfordulhat, hogy a két cég a hazai piacon teljesen összeolvad, egy menedzsment alatt.
Élelmiszeriparból a telkó világába
A Vodafone az ügylet bejelentése után azt közölte, hogy a mobilszolgáltatásban 25, vezetékes szélessávban 24, míg tévészolgáltatásban 19 százalékos lesz a részesedése a magyar piacon a felvásárlás lezárását követően. Ez persze számottevő előrelépést jelent majd a mostani állapothoz képest, azonban a Telekomtól még mindig igen távol lesznek. A Magyar Telekom a tavalyi évet 610 milliárd forintos bevétellel zárta, míg a Vodafone a 2017. március 31-én zárult üzleti évben 151 milliárd forintos, a UPC pedig 2017-ben 73 milliárd forintos forgalmat ért el.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy a Vodafone–UPC párosnak más komoly vetélytárssal is számolnia kell, hiszen egy harmadik jelentős szereplő is formálódik a piacon. Ráadásul májusban kedvező fordulat állt be az ügyükben: a Gazdasági Versenyhivatal feltételekkel ugyan, de rábólintott arra, hogy a DIGI megvegye az Invitel Távközlési Zrt.-t. A tranzakció azóta le is zárult és a 43 milliárd forintos ügylet révén a hazai műsorterjesztés tekintetében a legnagyobb, míg a vezetékes szélessávú internet-, illetve a hangszolgáltatások terén a piac második legnagyobb szereplője jött létre. Igaz ahhoz, hogy konvergens szolgáltatóvá váljanak – vagyis mobil, vezetékes hang-, adat- és tévészolgáltatást is kínáljanak –, még hiányzik egy elem, a mobil. A portfólió bővítéséhez szükséges frekvenciát már évekkel ezelőtt megszerezte a DIGI, és piaci forrásaink szerint a hálózatuk kiépítése is jól halad, vagyis a közeljövőben ténylegesen megkezdhetik a mobilszolgáltatást.
Itt jön a képbe a „vezérkeringő” harmadik szereplője, illetve az a vállalat, amelynek az élére kinevezték. A Telenorról és Jan Hanuš-ról, a PPF Group telkó-divíziójának igazgatójáról van szó, aki augusztus elején vette át a társaság irányítását a Telenor thaiföldi érdekeltségéhez távozó Alexandra Reichtől. A most búcsúzó vezető szinte pontosan két évet töltött a magyar cég élén, és nagy kérdés, hogy jut-e ennyi idő az új vezérigazgatónak. Jan Hanuš személyében egyébként az eddigi tevékenységei alapján igen színes egyéniség érkezik a hazai távközlési piacra. A PPF Group munkatársa ugyanis mielőtt 2017-ben a céghez igazolt, mintegy 20 évet töltött az FMCG-szektorban, több élelmiszeripari cégnél is megfordult – rövid ideig Magyarországon is dolgozott a Ceres Sütő Zrt.-nél –, és saját vegetáriánus gyorsétterem-lánca van, a Vegg-Gónak Csehországban már több üzlete van, de megjelentek Bécsben is.
Jöhet az újabb fordulat?
A szakember koordinálta a PPF Group részéről a Telenor régiós érdekeltségeinek megvásárlását 2,8 milliárd euróért. A távközlés területén ugyan nem rendelkezik komoly tapasztalatokkal, annál inkább a cégek új irányba állításában és teljes átstrukturálásában. Persze egyelőre korai lenne ebből bármilyen következtetést levonni, de nagyon is reális lehetőség, hogy a fő feladata az lesz, hogy felkészítse a Telenor Magyarországot a további értékesítésre. A tavaly 158 milliárd forintos bevételt elérő vállalat nem rendelkezik vezetékes üzletággal, ami a magyar piacon zajló változások fényében pár éven belül nagyon komoly versenyhátrányt jelenthet majd. Ráadásul ha a PPF Group úgy dönt, megválik magyar mobilszolgáltatójától, valószínűleg nem lesz nehéz vevőjelöltet találni. A DIGI portfólióját például nagyszerűen kiegészítené, de az is előfordulhat, hogy hazai vállalkozók, esetleg állami cégek is érdeklődnének a Telenor iránt.
Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy a nagy hazai távközlési cégek élén meddig tartanak ki a mostani vezetők, az viszont biztos, hogy talán minden eddiginél izgalmasabb időszakban irányíthatják majd ezeket a társaságokat. Az 5G megjelenésének köszönhetően ugyanis a hálózati kapacitás oldalán egészen új lehetőségek nyílnak meg, ami robbanásszerű fejlődést hozhat a gépek közötti kommunikáció, a dolgok internete, illetve a távmenedzsment területén. Az is jól látszik, hogy a méret igenis számít, hiszen óriási beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a távközlési vállalatok megőrizzék versenyképességüket. Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke egy tavaly ősszel, az ITBUSINESS-nek adott interjúban arról beszélt, hogy becslések szerint csak Európában 660 milliárd eurót kell költeni az új technológiákat kiszolgáló telekommunikációs hálózatokra. Ahhoz pedig, hogy ekkora beruházások megtérüljenek, hatalmas piacra, rengeteg lakossági és üzleti ügyfélre van szükség, vagyis igazából az lenne meglepetés, ha a jövőben nem folytatódna a konszolidáció a távközlési piacon.
Kalocsai Zoltán
