A járvány és a stratégiák éve

Ha a pandémia nem is röpí­tette két évvel előre a közigazgatás digitalizációját, az biztos, hogy sok régi beidegződést kidobott az ablakon. A gyors fejlesztéseknek, a jogszabályi könnyí­téseknek és az állampolgárok hajlandóságának köszönhetően a közigazgatási szolgáltatások a járvány idején is működőképesek maradtak, és még némi hosszú távú tervezésre is maradt idő.

Még mielőtt a járványhelyzet igazán komolyra fordult volna Magyarországon, két olyan fejlesztés is termőre fordult, amelyek nagymértékben megkönnyí­tették, hogy az élet a kényszerű bezártság idején valamennyire normálisan folyjon tovább.

Az egyik az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i elindulása volt. Az AFR révén a belföldi, 10 millió forint alatti utalások az év minden napján, 0-24 órában legfeljebb 5 másodperc alatt teljesülnek, illetve lehetőség van másodlagos azonosí­tók (mobiltelefonszám, emailcí­m) megadásával utalásokat indí­tani vagy fogadni (ehhez a másodlagos azonosí­tót regisztrálni kell a banknál). Mivel az átutalás sikerességéről (vagy sikertelenségéről) az ügyfél azonnal visszajelzést kap, az új szolgáltatással minden bizonnyal nő az e-banki szolgáltatások iránti bizalom.

A másik fontos fejlesztés a magyarorszag.hu e-ügyintézési portál megújulása volt február legvégén. A tesztváltozatban már korábban is elérhető személyre szabható ügyintézési felület (SZíœF) hivatalosan is az alapértelmezett ügyintézési portál lett. Az új oldalon az induláskor közel 900 ügyleí­rás volt található, amelyek közül 750 esetben elektronikus ügyintézésre is lehetőség volt; ez a szám azóta 920-ra nőtt. 160 ügyhöz elektronikus űrlapokat kí­nálnak: ezek esetében nem kell külön programot telepí­teni, hanem az űrlapok online kitölthetők, akár mobileszközön is.

 

E-közigazgatás járvány idején

Amikor még a magáncélú találkozásokat is a minimálisra kell korlátozni, a személyes ügyintézés követelménye még kevésbé indokolható. A kormányablakokban történő ügyintézést nemcsak korlátozta, de sok esetben feleslegessé is tette a közigazgatás márciustól, amikor komolyra fordult. A személyes ügyintézésre csak időpontfoglalással volt lehetőség, de erre egyre kevesebb szükség volt. A már elkészült okmányokat nem kellett személyesen átvenni, azokat postázták, a vészhelyzet idején lejáró okmányok érvényességét pedig többször is meghosszabbí­tották. Ezeknek, illetve a könnyebben használható e-ügyintézési szolgáltatásoknak köszönhetően a kormányablakok ügyfélforgalma a tavasszal és nyár elején mintegy 2,4 millióval kevesebb volt, mint egy évvel korábban.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a magyarorszag.hu forgalma; március óta a havi látogatások száma meghaladja az 5 milliót. Könnyí­ti a szolgáltatások igénybevételét, hogy az elfelejtett íœgyfélkapu-felhasználóneveket a 1818 kormányzati ügyfélvonalon is meg lehet kérdezni. Nagymértékben nőtt az e-papí­r népszerűsége is. Az ily módon indí­tott ügyek száma négyszeresére emelkedett a szociális ügyek, a családtámogatási feladatok, illetve az egészségügyi ügyek vonatkozásában, valamint az összes dokumentumfeltöltés is növekvő tendenciát mutat. A gazdálkodó szervezetek is egyre nagyobb arányban használják az e-papí­r szolgáltatást. A januári beküldésekhez képest júliusban 71 százalékkal növekedett a Cégkapuról küldött dokumentumok száma.

Hasonlóképpen sokkal többen használták az úgynevezett azonosí­tásra visszavezetett dokumentumhitelesí­tés szolgáltatást: ennek révén azok is tudnak elektronikus úton dokumentumot aláí­rni, akik nem rendelkeznek elektronikus aláí­rással, de van íœgyfélkapu regisztrációjuk. Egy évvel korábban átlagosan 760 ezer hitelesí­tés történt; ezek száma már márciusban 1,2 millióra emelkedett.

 

Az 5G-korszak hajnalán

Az eredetileg tervezett időponthoz képest csaknem fél éves csúszással, de végül sikeresen bonyolí­totta le az NMHH a hazai 5G-mobilhálózatok frekvenciaértékesí­tési eljárását március 26-án. A Digi kizárása után versenyben maradt három szolgáltató a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávokban licitált különböző nagyságú blokkokért (a 2600 MHz-es sáv szintén felkí­nált blokkjaira nem érkezett ajánlat).

A távközlési társaságok mélyen a zsebükbe nyúltak, ugyanis a 84 milliárd forintos kikiáltási ár helyett összesen 128,49 milliárd forintot fizettek a frekvenciák 15+5 éves használati jogáért. A Magyar Telekom 54,24 milliárd forintért jutott hozzá 160 MHz-nyi blokkhoz; a Vodafone 80 MHz-ért fizetett 38,65 milliárdot, a Telenor pedig 150 MHz-nyi sávhoz jutott hozzá 35,61 milliárd forintért. A Vodafone talán azért is elégedett meg kevesebbel, mer egy 2016-os értékesí­tés során már szerzett 50 MHz-et a 3600 MHz-es sávban. (A részletes eredményeket lásd táblázatunkban a 16. oldalon!)

Ebben a korábban megszerzett hálózati sávban a Vodafone már a frekvenciaaukció előtt is üzemeltetett egy kisebb kereskedelmi hálózatot Budapesten. A Vodafone azóta is inkább Budapestre koncentrál: októbertől kezdődően közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, í­gy az új mobilszolgáltatás a főváros szinte egész területén elérhető lesz. A Magyar Telekom április 9-én kapcsolta be a hálózatot Budapest egyes pontjain, Zalaegerszeg belvárosában, illetve a ZalaZone járműipari tesztpályán. Augusztus végére 21 újabb település (illetve azok egyes területei) kapcsolódtak be a hálózatba, köztük 16 Balaton környéki település. A Telenor egyelőre kivár, és novemberig nem jelentett be kereskedelmi szolgáltatásokat (a társaságnak Győrben működik teszthálózata).

 

A NAV szeme mindent lát

Több tí­zezer vállalkozás életében hozott nagy változást, hogy július 1-től a NAV kiterjesztette az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget. Onnantól kezdve minden belföldi adóalanynak kiállí­tott számla adatait be kell küldeni az adóhatóságnak, értékhatártól függetlenül. (A kör 2021. január 1-től tovább bővül a nem belföldi partnereknek, illetve a magánszemélyeknek kiállí­tott számlák adataival.)

A hatóság a reményei szerint az online számla kiterjesztésével újabb muní­ciót kap a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelméhez, hiszen a NAV gyakorlatilag minden számláról online adathoz jut. A hosszabb távú előnyök között lesz, hogy az adatok feldolgozásával a NAV képes lesz az áfabevallások tervezetének elkészí­tésére a vállalkozások számára; ez a szolgáltatás 2021-ben indul majd.

Jótékony hatással volt a kötelezettség a kisebb vállalkozások digitalizációjára is. Mivel a számlaadat-szolgáltatás gyakorlatilag kivitelezhetetlen elektronikus vagy online számlázóprogramok használata nélkül, mind a piaci alapon működő online számlázóprogramok, mind a NAV által ingyenesen biztosí­tott Online Számla rendszerében jelentősen nőtt a felhasználók száma. A NAV szolgáltatásában például a határidőig 30 százalékkal, több mint 700 ezerre emelkedett a regisztráltak száma, mí­g az egyik legnépszerűbbnek számí­tó kereskedelmi számlázó, a számlázz.hu szolgáltatását a 2019. decemberi 150 ezerhez képest idén novemberben már közel 400 ezer vállalkozás veszi igénybe.

 

Digitalizáció stratégiákba foglalva

Még februárban elkészült, és végül szeptemberben a kormány is elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. A 260 tagot tömörí­tő MI Koalí­ció munkájaként megszületett stratégia úgy számol, hogy a mesterséges intelligencia tí­z év alatt 15 százalékkal növeli a hazai összterméket és 26 százalékkal javí­tja a kkv-szektor termelékenységét. A célok között szerepel az is, hogy ezen idő alatt legalább 1 millió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát, ugyanennyien ismerkedjenek meg az MI-vel és legalább százezren végezzenek alapozó kurzust a témában.

A stratégia hosszú távú fejlesztési tervei, az úgynevezett transzformatí­v programok között szerepel az önvezetés, az ügyfélszolgálati automatizáció, a klí­ma vezérelt agrárium, a megújuló energiákon alapuló energetikai rendszerek, az egészségügyi személyi asszisztensek, valamint a polgárok saját adatai feletti rendelkezési jogát új szintre emelő adattárca. Iparági szempontból a gyártás, az egészségügy, az agrárium és a közlekedés-logisztika lesznek a kiemelt területek. A megvalósí­táshoz szükséges intézményrendszer része lesz az újonnan alapí­tott Nemzeti Adatvagyon íœgynökség (NAVíœ), az alkalmazott kutatásokat segí­tő Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, és az alkalmazások ösztönzését végző MI Innovációs Központ.

Egy szélesebb körű, az eddigi Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát felváltó keretstratégia is elkészült. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra a tí­z, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős államtitkára a stratégia bemutatásakor elmondta, hogy a digitalizáció példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, és átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti erőviszonyokat.